Valamivel több mint kétmilliárd forintos uniós támogatásból kellett volna javítani tizenkét Hajdú-Bihar megyei település vízminőségén, de sok helyen a mai napig nem folyik a csapból emberi fogyasztásra alkalmas víz. A sztorit januárban az RTL Klub híradója is feldolgozta, ekkor még Hortobágy településen egészséges ivóvizet csak a településre kihelyezett konténerből kaptak annak ellenére, hogy 2015 decemberében elvileg be is fejeződtek az ivóvízminőség-javító munkák. A csatornának a Miniszterelnökségtől úgy reagáltak a problémára, hogy szerintük a beruházás lezárult, működik minden, „a szolgáltatást akadályozó tényezőt idáig nem ismertük”.
A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. idén januárban még úgy nyilatkozott, hogy tavaszra minden rendben lesz, de a lakók szerint nem történt előrelépés, az előző héten lakossági fórumot is tartottak a Hortobágy településen – számolt be a vagy.hu. Sok lakó szerint a víz még mindig ihatatlan, a fórumon többen arról panaszkodtak, hogy fürödni sem tudnak, mert kipattog a bőrük. Akadt olyan, aki kijelentette: nem fizet többé vízdíjat, mert a szolgáltató nem teljesítette a minőség javítását, de neki mégis kiszámlázzák a fogyasztást. Volt, aki azt vetette fel, hogy legalább csökkentsék a vízdíjakat, és felmerült az is, hogy a lajtos kocsikon érkező víz származását sem tudják, abban sem bíznak meg teljesen.
A lakossági fórumon Hortobágy polgármestere, a kivitelezők és a vízügy szakemberei igyekeztek megnyugtatni a helyieket, de ez láthatóan nem sikerült, főleg azután, hogy kiderült: amíg nem jelzik hivatalosan, még főzni sem lehet a vízből. A helyiek közölték, ha a beígért újabb határidő után sem lesz megfelelő a víz, követelni fogják az ivóvízbeszerzésük költségeit a vízműtől vagy az önkormányzattól. Ha kell, polgári engedetlenséggel kényszerítik ki a változást, pontosabban azzal, hogy nem fizetik ki a kiszámlázott vízdíjakat.
Ez mindenkit érint - Lassan teljesen tönkremegy a víz- és csatornahálózat Magyarországon
Drámai jelentés szivárgott ki. Az atlatszo.hu hozta nyilvánosságra azt a szakértői anyagot, amely eléggé lesújtó képet nyújt a hazai víz- és csatornahálózatról. Mert például ilyen megállapítások szerepelnek benne: „Kevesebb mint 20 százalék a megfelelő minősítésű rendszerek aránya” – legalábbis ez olvasható a Megyei Jogú Városok Szövetsége által a településeknek nemrégiben véleményezésre szétküldött stratégiai dokumentumban.
