Kétszáz éve nem találnak méltó helyet a magyar tudósok találmányainak

  • narancs.hu
  • 2015. március 20.

Lokál

Egy múzeum, amely mindig megszívta, avagy ennyit a nemzeti büszkeségről. Képgaléria a nyomtatott Narancs szívszorító cikkéhez.

Konkoly-Thege Miklós távcsöve, Jedlik Ányos eredeti dinamója vagy Bánki Donát és Csonka János találmányának, a világelső porlasztónak a prototípusa, és olyan, ma már döbbenetes készülékek, mint a szobányi Ural–2 számítógép az 1960-as évekből… – nyugodtan állíthatjuk, az Országos Műszaki Múzeum 22 ezres gyűjteménye ­Európában egyedülálló. Mégis, a mai napig gyakorlatilag láthatatlan.

Az Ural-2

Az Ural–2

Fotók: Narancs

Az e heti nyomtatott lapszámban Hamvay Péter cikke részletesen bemutatja a múzeum már-már tragikomikus történetét a reformkortól egészen napjainkig, amikor a 170 milliárdos Liget Budapest projekt esélyt adhatott volna egy méltó kiállítótér létrehozására, de a múzeumnak megint nem volt szerencséje.

A világon mindenütt a technikai-tudományos múzeumok látogatottsága a legnagyobb, de mi ezt is jobban tudjuk, és kincseinket egy némi komforttal feljavított, alig látogatható, külvárosi raktárban tartjuk. Képeink ott készültek.

false

 

 

false

 

 

false

 

 

false

 

 

false

 

 

false

 

 

false

 

 

false

 

 

false

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.