Kisajátította a Diákváros területeit a magyar állam

  • narancs.hu
  • 2025. április 23.

Belpol

Egyelőre csak vázlatos tervek készültek.

"Vázlatszintű terveket mutattak nekünk a Diákvárossal kapcsolatos minisztériumi egyeztetésen, amelyből csak annyit lehetett kivenni, hogy a korábbi győztes Snohetta-féle mesterterv erősen lecsupaszított változatát valósítanák meg. A terület szívében lévő védett és a felújítás révén új közösségi-szolgáltató funkciót kapó Nagyvásártelep csarnoképület mellett megépülne a számunkra fontos 12 ezer kollégiumi férőhely, ám ezen kívül nem sok minden maradna az eredeti tervből" – válaszolta a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere, aki szerint ennél több biztosítékot jelenleg nem kaphatnak arra, hogy valóban magyar diákoknak, megfizethető kollégiumi helyekkel épül meg a diákváros.

A fővárosi és a ferencvárosi önkormányzatnak valójában nem sok mozgástere volt abban, hogy átadja-e a beruházáshoz a tulajdonában lévő forgalomképes ingatlanokat, a parlament ugyanis tavaly decemberben egy salátatörvénybe rejtve módosította az eredetileg Diákvárosnak szánt, majd a kínai Fudan Egyetemnek átjátszandó terület fejlesztésére létrehozott alapítványra vonatkozó rendelkezéseket. A törvényben azt is rögzítették, hogy a régi-új alapítvány a célok elérése érdekében használja majd fel a még 2021-ben kapott 600 millió forintos tőkét, a 6 milliárd forint értékű fejlesztési forrást, illetve a csaknem 13 milliárdos értéken nyilvántartott összesen 17,8 hektárnyi ingatlant. 

A jogszabályban arról is rendelkeztek, hogy a fejlesztési területen lévő fővárosi és IX. kerületi önkormányzati tulajdonú forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanokat az állam a közfeladat megvalósítása érdekében kisajátítsa. A forgalomképes ingatlanokért az állam kártérítést fizet. 

Ferencváros esetében ez egy nagy, 9500 négyzetméteres telket, három 2-3000 négyzetméteres telket és további 18 vékony, keskeny, önmagában lényegében nem is beépíthető nadrágszíjparcella átadását jelentette.

A 22 forgalomképes ingatlanért némi alkudozás után összesen 3,5 milliárdot fizet az állam.

 – tájékoztatta a lapot Baranyi Krisztina.

A fővárosi önkormányzat esetében egy 4800 négyzetméteres terület átadásáról kellett megegyezni. A folyamat még itt sem zárult le, de Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az MNV által ajánlott 400 millió forintos kártérítési összeg elfogadhatónak tűnik, a főváros által alkalmazott értékbecslők is hasonló eredményre jutottak. 

Az első körben olimpiai falunak szánt, majd „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett kormányzati fejlesztés megvalósítására kijelölt dél-pesti területre több ütemben kollégiumi, sport, rekreációs és egyéb kapcsolódó infrastrukturális, valamint kiegészítő funkciókat ellátó új városnegyed építését tervezték. Azután megjelent a Fudan Egyetem és a kormány a kollégiumi funkciótól megfosztott Diákvárost a korábbi tartalékterületekre tolta át, amely a fejlesztési terület északi, forgalmas, utakkal szétszabdalt része, zömében önkormányzati és magántulajdonú ingatlanokkal. A projekt megvalósítására 2021-ben létrehozták a Fudan Alapítványt és jól ki is tömték. Csakhogy közben belecsúsztak a 2022-es országgyűlési választási kampányba, amikor már nem akartak szembe menni a kínai egyetemmel szemben felhorgadt népharaggal. A IX. kerületi és a fővárosi önkormányzat már az elején leszögezte, hogy csak egy magyar diákoknak épülő diákváros céljaira adják át az ingatlanokat. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.