Kisajátította a Diákváros területeit a magyar állam

  • narancs.hu
  • 2025. április 23.

Belpol

Egyelőre csak vázlatos tervek készültek.

"Vázlatszintű terveket mutattak nekünk a Diákvárossal kapcsolatos minisztériumi egyeztetésen, amelyből csak annyit lehetett kivenni, hogy a korábbi győztes Snohetta-féle mesterterv erősen lecsupaszított változatát valósítanák meg. A terület szívében lévő védett és a felújítás révén új közösségi-szolgáltató funkciót kapó Nagyvásártelep csarnoképület mellett megépülne a számunkra fontos 12 ezer kollégiumi férőhely, ám ezen kívül nem sok minden maradna az eredeti tervből" – válaszolta a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere, aki szerint ennél több biztosítékot jelenleg nem kaphatnak arra, hogy valóban magyar diákoknak, megfizethető kollégiumi helyekkel épül meg a diákváros.

A fővárosi és a ferencvárosi önkormányzatnak valójában nem sok mozgástere volt abban, hogy átadja-e a beruházáshoz a tulajdonában lévő forgalomképes ingatlanokat, a parlament ugyanis tavaly decemberben egy salátatörvénybe rejtve módosította az eredetileg Diákvárosnak szánt, majd a kínai Fudan Egyetemnek átjátszandó terület fejlesztésére létrehozott alapítványra vonatkozó rendelkezéseket. A törvényben azt is rögzítették, hogy a régi-új alapítvány a célok elérése érdekében használja majd fel a még 2021-ben kapott 600 millió forintos tőkét, a 6 milliárd forint értékű fejlesztési forrást, illetve a csaknem 13 milliárdos értéken nyilvántartott összesen 17,8 hektárnyi ingatlant. 

A jogszabályban arról is rendelkeztek, hogy a fejlesztési területen lévő fővárosi és IX. kerületi önkormányzati tulajdonú forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanokat az állam a közfeladat megvalósítása érdekében kisajátítsa. A forgalomképes ingatlanokért az állam kártérítést fizet. 

Ferencváros esetében ez egy nagy, 9500 négyzetméteres telket, három 2-3000 négyzetméteres telket és további 18 vékony, keskeny, önmagában lényegében nem is beépíthető nadrágszíjparcella átadását jelentette.

A 22 forgalomképes ingatlanért némi alkudozás után összesen 3,5 milliárdot fizet az állam.

 – tájékoztatta a lapot Baranyi Krisztina.

A fővárosi önkormányzat esetében egy 4800 négyzetméteres terület átadásáról kellett megegyezni. A folyamat még itt sem zárult le, de Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az MNV által ajánlott 400 millió forintos kártérítési összeg elfogadhatónak tűnik, a főváros által alkalmazott értékbecslők is hasonló eredményre jutottak. 

Az első körben olimpiai falunak szánt, majd „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett kormányzati fejlesztés megvalósítására kijelölt dél-pesti területre több ütemben kollégiumi, sport, rekreációs és egyéb kapcsolódó infrastrukturális, valamint kiegészítő funkciókat ellátó új városnegyed építését tervezték. Azután megjelent a Fudan Egyetem és a kormány a kollégiumi funkciótól megfosztott Diákvárost a korábbi tartalékterületekre tolta át, amely a fejlesztési terület északi, forgalmas, utakkal szétszabdalt része, zömében önkormányzati és magántulajdonú ingatlanokkal. A projekt megvalósítására 2021-ben létrehozták a Fudan Alapítványt és jól ki is tömték. Csakhogy közben belecsúsztak a 2022-es országgyűlési választási kampányba, amikor már nem akartak szembe menni a kínai egyetemmel szemben felhorgadt népharaggal. A IX. kerületi és a fővárosi önkormányzat már az elején leszögezte, hogy csak egy magyar diákoknak épülő diákváros céljaira adják át az ingatlanokat. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.