Kisajátította a Diákváros területeit a magyar állam

  • narancs.hu
  • 2025. április 23.

Belpol

Egyelőre csak vázlatos tervek készültek.

"Vázlatszintű terveket mutattak nekünk a Diákvárossal kapcsolatos minisztériumi egyeztetésen, amelyből csak annyit lehetett kivenni, hogy a korábbi győztes Snohetta-féle mesterterv erősen lecsupaszított változatát valósítanák meg. A terület szívében lévő védett és a felújítás révén új közösségi-szolgáltató funkciót kapó Nagyvásártelep csarnoképület mellett megépülne a számunkra fontos 12 ezer kollégiumi férőhely, ám ezen kívül nem sok minden maradna az eredeti tervből" – válaszolta a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere, aki szerint ennél több biztosítékot jelenleg nem kaphatnak arra, hogy valóban magyar diákoknak, megfizethető kollégiumi helyekkel épül meg a diákváros.

A fővárosi és a ferencvárosi önkormányzatnak valójában nem sok mozgástere volt abban, hogy átadja-e a beruházáshoz a tulajdonában lévő forgalomképes ingatlanokat, a parlament ugyanis tavaly decemberben egy salátatörvénybe rejtve módosította az eredetileg Diákvárosnak szánt, majd a kínai Fudan Egyetemnek átjátszandó terület fejlesztésére létrehozott alapítványra vonatkozó rendelkezéseket. A törvényben azt is rögzítették, hogy a régi-új alapítvány a célok elérése érdekében használja majd fel a még 2021-ben kapott 600 millió forintos tőkét, a 6 milliárd forint értékű fejlesztési forrást, illetve a csaknem 13 milliárdos értéken nyilvántartott összesen 17,8 hektárnyi ingatlant. 

A jogszabályban arról is rendelkeztek, hogy a fejlesztési területen lévő fővárosi és IX. kerületi önkormányzati tulajdonú forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanokat az állam a közfeladat megvalósítása érdekében kisajátítsa. A forgalomképes ingatlanokért az állam kártérítést fizet. 

Ferencváros esetében ez egy nagy, 9500 négyzetméteres telket, három 2-3000 négyzetméteres telket és további 18 vékony, keskeny, önmagában lényegében nem is beépíthető nadrágszíjparcella átadását jelentette.

A 22 forgalomképes ingatlanért némi alkudozás után összesen 3,5 milliárdot fizet az állam.

 – tájékoztatta a lapot Baranyi Krisztina.

A fővárosi önkormányzat esetében egy 4800 négyzetméteres terület átadásáról kellett megegyezni. A folyamat még itt sem zárult le, de Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az MNV által ajánlott 400 millió forintos kártérítési összeg elfogadhatónak tűnik, a főváros által alkalmazott értékbecslők is hasonló eredményre jutottak. 

Az első körben olimpiai falunak szánt, majd „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett kormányzati fejlesztés megvalósítására kijelölt dél-pesti területre több ütemben kollégiumi, sport, rekreációs és egyéb kapcsolódó infrastrukturális, valamint kiegészítő funkciókat ellátó új városnegyed építését tervezték. Azután megjelent a Fudan Egyetem és a kormány a kollégiumi funkciótól megfosztott Diákvárost a korábbi tartalékterületekre tolta át, amely a fejlesztési terület északi, forgalmas, utakkal szétszabdalt része, zömében önkormányzati és magántulajdonú ingatlanokkal. A projekt megvalósítására 2021-ben létrehozták a Fudan Alapítványt és jól ki is tömték. Csakhogy közben belecsúsztak a 2022-es országgyűlési választási kampányba, amikor már nem akartak szembe menni a kínai egyetemmel szemben felhorgadt népharaggal. A IX. kerületi és a fővárosi önkormányzat már az elején leszögezte, hogy csak egy magyar diákoknak épülő diákváros céljaira adják át az ingatlanokat. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.