Kék-sárgára festette tiltakozásként egy köztéri szobrát egy pécsi művész

  • narancs.hu
  • 2025. április 22.

Képzőművészet

Böszörményi István szobrászművésznek elege lett az Ukrajna elleni hergelésből, így tiltakozott. 

Böszörményi István pécsi szobrász kék-sárgára, vagyis Ukrajna zászlajának színeire festette át egy köztéren kiállított szobrát, hogy így fejezze ki együttérzését a háború sújtotta Ukrajnával és tiltakozzon a magyar kormány Ukrajna elleni, szerinte aljas és az egészséges gondolkodású ember számára elviselhetetlen gyűlöletkeltése ellen – írja a Népszava

A művész 2005-ben és 2006-ban két szobrot faragott a Villány melletti alkotótáborban, ezek közül az egyik Pécs tulajdonába került és a városfal melletti sétányon kapott helyet, a másik szobrot pedig, bár a művész tulajdonában maradt, a városháza beleegyezésével szintén ott állították fel. Böszörményi húsvét hétfőn ez utóbbit festette át az ukrán zászló színeire. 

A lap azt írja, a szobrász azért döntött így, mert végképp elege lett abból, hogy a kormányhoz köthető média és közösségi portálok azt hirdetik: amennyiben keleti szomszédunk csatlakozik az unióhoz, ukrán maffiózók, drogok és hiv-vírussal fertőzött prostituáltak lepik el Magyarországot.

Pécs főjegyzője, Lovász István a lap érdeklődésére közölte, hogy mivel a mű Böszörményié, így joga van változtatni annak megjelenésén, ám ha az önkormányzat úgy látja, hogy a szobor így már nem vállalható, akkor felszólíthatják az alkotót a korábbi állapot visszaállítására, esetleg eltávolíthatják a művét a sétányról.

A közgyűlésben megosztottak az erőviszonyok, a Fidesznek több képviselője van, mint az ellenzéki összefogásnak, de a kormánypárti frakciónak nincs többsége a testületben. Böszörményi mindenesetre kijelentette: ő biztosan nem járul hozzá, hogy szobra újra kőszínű legyen, sőt, szerinte a Szíriusz B címet viselő szobra mutatósabb kék-sárgán, ráadásul mostantól nagyon fontos üzenetet is hordoz.

 
Forrás: Facebook/Böszörményi István

A szobrászt korábban egyszer garázdaság miatt elítélték, mert 2014-ben egy kiló lisztet hintett Pécs belvárosában a Kligl Sándor által készített Weöres Sándor-portréra annak ünnepélyes leleplezésekor, mert a sokak által a Fidesz kurzusművészének tartott Kligl szobrát giccsnek, a mű zsűrizését és kiválasztását pedig tisztességtelennek látta. 

2017-ben pedig ugyanezt a szobrát öntötte le festékkel, amikor az ellen tiltakozott, hogy a Sándor-palotát narancssárga festékkel megdobáló Gulyás Mártont elítélte a bíróság. 

Böszörményi Istvánnal készült 2023-as interjúnkat itt olvashatják: 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.