Kék-sárgára festette tiltakozásként egy köztéri szobrát egy pécsi művész

  • narancs.hu
  • 2025. április 22.

Képzőművészet

Böszörményi István szobrászművésznek elege lett az Ukrajna elleni hergelésből, így tiltakozott. 

Böszörményi István pécsi szobrász kék-sárgára, vagyis Ukrajna zászlajának színeire festette át egy köztéren kiállított szobrát, hogy így fejezze ki együttérzését a háború sújtotta Ukrajnával és tiltakozzon a magyar kormány Ukrajna elleni, szerinte aljas és az egészséges gondolkodású ember számára elviselhetetlen gyűlöletkeltése ellen – írja a Népszava

A művész 2005-ben és 2006-ban két szobrot faragott a Villány melletti alkotótáborban, ezek közül az egyik Pécs tulajdonába került és a városfal melletti sétányon kapott helyet, a másik szobrot pedig, bár a művész tulajdonában maradt, a városháza beleegyezésével szintén ott állították fel. Böszörményi húsvét hétfőn ez utóbbit festette át az ukrán zászló színeire. 

A lap azt írja, a szobrász azért döntött így, mert végképp elege lett abból, hogy a kormányhoz köthető média és közösségi portálok azt hirdetik: amennyiben keleti szomszédunk csatlakozik az unióhoz, ukrán maffiózók, drogok és hiv-vírussal fertőzött prostituáltak lepik el Magyarországot.

Pécs főjegyzője, Lovász István a lap érdeklődésére közölte, hogy mivel a mű Böszörményié, így joga van változtatni annak megjelenésén, ám ha az önkormányzat úgy látja, hogy a szobor így már nem vállalható, akkor felszólíthatják az alkotót a korábbi állapot visszaállítására, esetleg eltávolíthatják a művét a sétányról.

A közgyűlésben megosztottak az erőviszonyok, a Fidesznek több képviselője van, mint az ellenzéki összefogásnak, de a kormánypárti frakciónak nincs többsége a testületben. Böszörményi mindenesetre kijelentette: ő biztosan nem járul hozzá, hogy szobra újra kőszínű legyen, sőt, szerinte a Szíriusz B címet viselő szobra mutatósabb kék-sárgán, ráadásul mostantól nagyon fontos üzenetet is hordoz.

 
Forrás: Facebook/Böszörményi István

A szobrászt korábban egyszer garázdaság miatt elítélték, mert 2014-ben egy kiló lisztet hintett Pécs belvárosában a Kligl Sándor által készített Weöres Sándor-portréra annak ünnepélyes leleplezésekor, mert a sokak által a Fidesz kurzusművészének tartott Kligl szobrát giccsnek, a mű zsűrizését és kiválasztását pedig tisztességtelennek látta. 

2017-ben pedig ugyanezt a szobrát öntötte le festékkel, amikor az ellen tiltakozott, hogy a Sándor-palotát narancssárga festékkel megdobáló Gulyás Mártont elítélte a bíróság. 

Böszörményi Istvánnal készült 2023-as interjúnkat itt olvashatják: 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.