helyrajzi szám

Kossuth híd emlékkő

Lokál

A Batthyány teret és a Kossuth teret összekötő Kossuth hidat 1946. január 18-án adták át.

A 2. világháború után ez volt az első állandó Duna-híd Buda és Pest között. A rekordidő alatt elkészült, vasúti viaduktra emlékeztető műtárgy teljes hossza mindössze 355 méter volt, a szélessége 10,5 méter, s legfeljebb 15 tonnás járművek haladhattak át rajta. De 1946 augusztusáig, az újjáépített Szabadság híd átadásáig ez volt az egyetlen budapesti átkelőhely.

A híd építésénél a városképpel nem törődtek, a kivitelezéshez szükséges anyagok háborús törmelékekből, roncsokból származtak. Noha a Kossuth hidat az „építőmunka diadalaként” ünnepelték, azt senki nem gondolta komolyan, hogy örökké állni fog. Csak a felrobbantott budapesti hidak helyreállításáig volt rá szükség, ezért legfeljebb tíz évet adtak neki. Ám miután az Erzsébet híd sorsáról nem született döntés az ötvenes években, a Kossuth híd is maradhatott, sőt 1954-ben felújították. Sok értelme nem volt, mivel a változó minőségű, újrahasznosított építőanyag „fáradását” így sem tudták megakadályozni, ezért két évvel később elrendelték a híd bontását. Ami sokkal tovább tartott az építésénél. Az 1957-ben készült tervek arról szóltak, hogy a hídszerkezet bontásához egy, a pillérek és a parti építmények bontásához két évre van szükség, de a munkálatokat még 1959-ben sem kezdték meg. „Javaslatot dolgoztak ki, hogy a Kossuth hidat nyilvánítsák munkásmozgalmi emlékművé. Abban az esetben, ha a hidat lebontásra ítélik, emlékének megőrzésére meghagyják a pesti hídfőt és arra márványtábla kerül, mely megörökíti az építők hősi erőfeszítését” – írta a Népszava 1959. január 13-án, a bontás viszont csak 1960 tavaszán indult. Ekkor a „munkásmozgalmi emlékmű” ötlete lekerült a napirendről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."