helyrajzi szám

Kossuth híd emlékkő

Lokál

A Batthyány teret és a Kossuth teret összekötő Kossuth hidat 1946. január 18-án adták át.

A 2. világháború után ez volt az első állandó Duna-híd Buda és Pest között. A rekordidő alatt elkészült, vasúti viaduktra emlékeztető műtárgy teljes hossza mindössze 355 méter volt, a szélessége 10,5 méter, s legfeljebb 15 tonnás járművek haladhattak át rajta. De 1946 augusztusáig, az újjáépített Szabadság híd átadásáig ez volt az egyetlen budapesti átkelőhely.

A híd építésénél a városképpel nem törődtek, a kivitelezéshez szükséges anyagok háborús törmelékekből, roncsokból származtak. Noha a Kossuth hidat az „építőmunka diadalaként” ünnepelték, azt senki nem gondolta komolyan, hogy örökké állni fog. Csak a felrobbantott budapesti hidak helyreállításáig volt rá szükség, ezért legfeljebb tíz évet adtak neki. Ám miután az Erzsébet híd sorsáról nem született döntés az ötvenes években, a Kossuth híd is maradhatott, sőt 1954-ben felújították. Sok értelme nem volt, mivel a változó minőségű, újrahasznosított építőanyag „fáradását” így sem tudták megakadályozni, ezért két évvel később elrendelték a híd bontását. Ami sokkal tovább tartott az építésénél. Az 1957-ben készült tervek arról szóltak, hogy a hídszerkezet bontásához egy, a pillérek és a parti építmények bontásához két évre van szükség, de a munkálatokat még 1959-ben sem kezdték meg. „Javaslatot dolgoztak ki, hogy a Kossuth hidat nyilvánítsák munkásmozgalmi emlékművé. Abban az esetben, ha a hidat lebontásra ítélik, emlékének megőrzésére meghagyják a pesti hídfőt és arra márványtábla kerül, mely megörökíti az építők hősi erőfeszítését” – írta a Népszava 1959. január 13-án, a bontás viszont csak 1960 tavaszán indult. Ekkor a „munkásmozgalmi emlékmű” ötlete lekerült a napirendről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.