Közlekedési utánképzés: Legalább néhány ember belátja (Mosonyiné Buzás Klára pszichológus)

szerző
- sisso -
publikálva
2001/4. (01. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Magyar Narancs: Magyarországon körülbelül tíz éve ismert az utánképzési tréning. Jól tudom, hogy ez egy amerikai típusú képzési forma?

Mosonyiné Buzás Klára klinikai pszichológus

Tizenöt éve dolgozik a humánerőforrás-fejlesztés területén, közlekedési utánképzési foglalkozásvezetőként pedig a szabálytalankodó járművezetők lelkébe lát. E témában szerzett tapasztalatait osztotta meg velünk, és ismertette az utánképzésnek a január elsején bevezetett, ám a gyakorlatban még nem alkalmazott közlekedési pontrendszerrel való néhány összefüggését is.

Mosonyiné Buzás Klára: A közlekedési utánképzésben csupán technikákat vettünk át a tréningmódszerekből. Ez tényleg egy amerikai mintájú dolog, és magát az utánképzést is egyenesen Amerikából importáltuk, csakhogy ott egy jól működő közlekedési pontrendszerrel alkalmazzák együtt, míg az utánképzés nálunk a mai napig egy önálló, büntető jellegű intézmény.

MN: A szabálysértések, illetve a bűncselekmények fokozatai viszont már ebben a rendszerben is körvonalazódtak.

MBK: Ezekre épülhetett a hétféle utánképzési program (lásd keretes írásunkat), amelyeket úgy állítottak össze, hogy a foglalkozást feltárás előzi meg. A feltárás során figyelembe veszik az elkövetett cselekményt és az illető személyiségét, majd az ott dolgozó szakemberek javaslatot tesznek arra, hogy a hét közül melyik program szolgálja leginkább az illető fejlődését.

MN: Lehet azt mondani, hogy mindez előkészítette a pontrendszert?

MBK: Visszamenőleg igen, de valójában nem így történt. Az EU-hoz való csatlakozás egyik nagyon fontos szempontja volt, hogy létezzen nálunk közlekedési utánképzés. Az, hogy pontrendszer nélkül került bevezetésre, inkább a rendszer hiányosságát jelentette. Úgy lett volna szerencsés, ha a kettő egyszerre működik.

MN: A csupán pár napos utánképzési foglalkozás elég nagy próbája lehet a szakmai hatékonyságnak.

MBK: A négyes program (nem szándékosan okozott életellenes vagy maradandó sérülést okozó közlekedési cselekmény) a legnagyobb kihívás a szakmám szempontjából. Rendkívül jó terápiás szakembernek kell lenni ahhoz, hogy ezeknek az embereknek valamilyen segítséget tudjunk adni.

MN: Milyen a visszaesők aránya ennél a csoportnál?

MBK: Az ilyen közlekedési események száma a többihez viszonyítva igen alacsony. Ebben a csoportban szinte nincs is visszaesés. Az alkoholos csoportoknál viszont számos esetben tapasztalható.

MN: Tapasztalatai szerint milyenek a magyar sofőrök ivási szokásai?

MBK: Az alkoholizmus régi probléma Magyarországon. A közlekedésben csak azért nem okozott régebben ennyi problémát, mert kevesebb embernek volt autója, és nem is mindennapi közlekedési eszközként használták. Ma már az autóvezetés is része a hétköznapoknak, mint ahogy az ivás is, ezért nagyon gyakran ütközik a kettő.

MN: Ez azt jelenti, hogy az ittas vezetés a "legnépszerűbb" a közlekedési szabálysértések között?

MBK: Igen. Pedig az alkoholszint nyolc ezrelék fölött már bűncselekménynek számít. A statisztikák alapján a magyarországi közlekedők hatvan százaléka valamilyen alkoholszinttel vezet. Ez nagyon sok. A hét utánképzési foglalkozásból három eleve az ittas vezetőkre épül.

MN: Eddig az történt, hogy ha valakit bármilyen alkoholszinttel kaptak el, bevonták a jogosítványát. A bevezetendő pontrendszer viszont legalább két ittas vezetést engedélyez a jogosítvány elvételéig. Lesz ennek elrettentő hatása?

MBK: A pontrendszer semmiképpen nem megoldás arra, hogy visszatartsa az embereket az alkohollal való vezetéstől. Egy szemléletbeli dolgot nem lehet törvényekkel megváltoztatni. Az utánképzés egyik legfontosabb szerepe - és ez a gyakorlatban nagyon jól tudott működni -, hogy az emberek tudatát elkezdi átformálni. Itt találkozniuk kell, miközben átadják egymásnak és kibővítik a tapasztalataikat, aztán lassan beindul az a tanulási szakasz, amelynek során legalább néhány ember belátja, hogy nem jó az ittas vezetés.

MN: Nehezen veszik rá magukat az emberek, hogy visszaszerezzék a jogosítványukat?

MBK: Eleinte, amikor az utánképzés indult, nagyon sokan jöttek, mert nem ismerték a rendszert, és szükségük volt a jogosítványra. Később sajnos rájöttek, hogy jogosítvány nélkül is ellehetnek a közlekedésben. A rendőrség nem volt felkészülve, hogy egyáltalán kontrollálja ezt. Ha valaki azt mondta, hogy a másik kabátjában hagyta a jogosítványát, nem lehetett ellenőrizni. Hamar elterjedt, hogy a jogosítvány nélküli vezetésnek semmi komolyabb következménye nincs. Sőt ha valaki úgy vezetett, hogy már bevonták a jogosítványát, akkor a következő büntetési tétel sem volt nagyobb az elsőnél. Az utánképzésre ez úgy hatott, hogy bolondok lettek volna eljönni, mert az egésznek nem volt akkora súlya.

A pontrendszernek jelentős szerepe lesz ennek a normalizálásában, mert a bevezetéséhez nagyon szigorú nyilvántartási rendszer szükséges. Ha majd felépül és elkezd az egész működni a gyakorlatban is, komoly tétje lesz a jogosítvány nélküli vezetésnek. Másik óriási előnye a vezető számára, hogy már akkor eljöhet utánképzésre, amikor a jogosítványa még a zsebében van. Ha látom, hogy fogynak a pontjaim, és nem akarom megreszkírozni azt, hogy rövidesen bevonják, önként és dalolva vállalok egy utánképzési csoportot, ahol visszaszerezhetem az elherdált pontjaimat. Közben még vezethetek is. Sokkal simábban, kulturáltabban túl lehet majd lenni rajta, veszít a szigorúan büntető jellegéből, és így talán hatékonyabb lesz.

MN: Előfordul, hogy valaki annyira természetesnek veszi az ivást, hogy meglepetésként éri a saját ittas vezetése?

MBK: A szubjektív érzet és a szervezet fiziológiás folyamatai nagyon eltérőek. Ennek alapján rengeteg ittas vezető lehet kinn az utakon. Az ötös és hatos csoportok résztvevőit rendszeresen meglepjük azzal, hogy közösen kiderítjük, mennyivel többször vezetnek ittasan, mint gondolnák. Azt hiszik, hogy csak a friss piálás számít ittas vezetésnek. Az alkoholnak viszont van egy olyan tulajdonsága, hogy nagyon nehezen bomlik le a szervezetben. Egy előző esti intenzív alkoholizálás másfél napig kimutatható. Tehát aki másnap reggel tiszta lelkiismerettel ül be a kocsijába, és történik vele egy koccanásos baleset, akár a másik hibájából, azt nagy meglepetések érhetik a büntetés tekintetében.

MN: Ki a veszélyesebb, a közlekedési pszichopata vagy az ivós?

MBK: A közlekedési pszichopata teljesen józan, csak éppen a személyiségéből adódóan felül helyezi magát a közlekedési szabályokon. Legalább olyan veszélyt jelent a közlekedésben, mint az ittas vezető, csak nehezebb rátalálni. Ezeket folyamatosan figyelve lehetne észrevenni, ma pedig az történik, hogy a rendőrség a könnyen begyűjthető eseményekre utazik. Ha odaállnak egy kocsma elé, akkor nagy valószínűséggel találnak olyat, aki ittasan fog beülni az ott álló kocsijába. Az immorálisan közlekedők meg átcsúsznak, mert jelen pillanatban nem lehet kiszűrni őket.

MN: A foglalkozásvezető nem tehet javaslatokat?

MBK: Az utánképzés egy bizonyos célra szerveződött, intézményes, törvény által szabályozott folyamat. Hiába tudjuk valakiről, hogy visszatér, mert nem volt hatékony számára az utánképzés, nem jelezzük a közlekedési felügyelet felé, mert követni sem tudnák. Az egyetlen lehetőség, hogy maga az alany kér tőlünk segítséget, ha tisztában van problémáival, és leküzdötte a pszichológusok iránti előítéleteit.

MN: Ha valaki abban kérne tanácsot, hogyan igyon és vezessen utána, annak is tudna segíteni?

MBK: Nagyon jó technikák vannak arra, hogy ne kelljen lemondani teljesen az alkoholról. Megdöbbenve tapasztalom, hogy ezzel kapcsolatban mennyi a tévhit. Az ittas vezetés leplezésére nem akarok technikákat tanítani, de az például megoldható, hogy az ember elmehessen kocsival egy baráti összejövetelre, és igyon is valamit. Csak éppen nem mindegy például, hogy előtte eszik, vagy utána. Tipikus tévhit, hogy nagy zabálás után kell inni, és akkor nem lesz baj. A szubjektív érzés itt is ellentmond a fiziológiai folyamatoknak. A táplálék lelassítja az alkohol felszívódásának a folyamatát, és a közlekedésben ez nagy hátrány, mert később ürül ki a szervezetből az alkohol.

Az időfaktort, valamint az elfogyasztott alkohol mennyiségét és minőségét kell figyelembe venni, és akkor racionálisan ki lehet következtetni, mikor vezethet újra az illető.

Szilágyi Szilvia

Pont, pont

A közlekedési utánképzés bevezetésekor már felmerült a pontrendszer mielőbbi kidolgozásának igénye is. Főként az érintettek részéről, hiszen míg egyes vezetők egyetlen hibáért azonnal eltiltattak, a kisebb szabálytalanságok notórius elkövetői simán megúszták a komolyabb felelősségre vonást. Az új rendszer demokratikusabb játékszabályokat, korrektebb figyelmeztető mechanizmusokat jelentene a közlekedésben. Még akkor is, ha a rendőröket most sem fogják jobban megfizetni, és a korrupció lehetősége - egy-egy fekete pont elkerülésének szándékával - a sofőr részéről továbbra is fennáll. Akár az amerikaiaknak vagy a németeknek, előbb-utóbb nekünk is hozzá kell majd szoknunk, hogy jogosítványunk akár az autós közlekedésben való napok visszaszámlálójaként is funkcionálhat.

A pontrendszer célja persze nem az, hogy minél több jogosítványt vonjanak be, inkább a közúti morál javítása, illetve a közlekedés biztonságának növelése, amelynek fontosságát a TÁRKI legfrissebb közlekedésbiztonsági felmérései szerint a megkérdezett magyarok majdnem fele az utolsó előtti helyre tette.

A rendszer bevezetését azonban hátráltatja az a tény, hogy még mindig nem áll rendelkezésre a nyilvántartáshoz szükséges, országosan egységes hálózat. Amíg a tervek nem kerülnek célegyenesbe, a rendőrségi szóvivők érdemben nem is tudnak nyilatkozni az ügyről. A büntetőpontokat a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal kezelné, amelynek az infrastruktúrája egyelőre nyilván nem érett meg a pontrendszer gyakorlati bevezetésére. A rendőrség hallgatási időszakban van, ezért természetes, hogy mindenkinek megvan a maga véleménye az egészről. Lehet, hogy ez az információhiány az oka például annak is, hogy a http://www.autosiskolak.softeam.hu egyik aloldalán mindössze ez a Szüret rovatba illő megállapítás található a pontrendszer céljait tárgyalandó: "Az állam feladatai: - az élet védelme, - a szabadság biztosítása, - de a szabadság nem perzsavásár."

Az autósiskoláknak egyébként az a késői ötlete támadt, hogy a leendő, precízen kidolgozott adminisztratív rendszerben nyilvántartásba kerülő vezetők adatai között megfelelően kódolva szerepelhessen a pontozott sofőrök egykori iskolája, oktatója és vizsgáztatója is. Abból a szempontból különösen jó ötletnek tűnik ez, hogy az egyelőre keményen lefizethető vizsgabiztosokat felelősségre lehetne vonni, miért hagytak sofőrként befutni egy tehetős közlekedési pszichopatát. Ám néhány újabb karaktert nagyon nehéz volna beiktatni abba a törvénybe, amely egyelőre még nem is működik.

A hét utánképzési program

Az egyes program azoknak szól, akik a közlekedési szabályok ismeretének hiányában követtek el szabálysértést. A büntetés tulajdonképpen egy új KRESZ-tanfolyam.

A kettes program az autóvezetés technikai hiányosságait pótolja. Ez a két program vizsgaköteles, és közlekedési szakemberek tartják, nem pszichológusok. Amennyiben nem sikerül, olyan vizsgálatra (PÁV) kötelezhetik a résztvevőt, ahol pszichológusok vizsgálják a sikertelenség okait.

A hármas program azokra vonatkozik, akik kisebb közlekedési szabálysértést követtek el: piros lámpán való áthajtás, gyorshajtás, koccanásos baleset, illetve a közlekedési morál be nem tartása. Utóképzésük kettős vezetéssel történik: egy közlekedési szakember és egy pszichológus részvételével.

A négyes program résztvevői súlyos, maradandó testi sérülést vagy halált okozó közlekedési eseményt követtek el. A pszichés megterhelés szempontjából ez a legnehezebb, ezért két pszichológus vezeti. A nem szándékos emberölés feldolgoztatása terápiás jellegű foglalkozást igényel.

Az ötös csoportba az enyhén, a hatosba a közepesen, a hetesbe a súlyosan ittas vezetők tartoznak. A képzést két pszichológus szakember vezeti. Az időtartam és a tematika esettől függő.

Amennyiben az utóbbi öt program alanyai nem felelnek meg a feltáró vizsga KRESZ- és vezetéstesztjén, természetesen a tanfolyamokat is el kell végezniük a jogosítvány visszaszerzése érdekében.

A törvény maga

A minden vezetői engedéllyel rendelkező magyar állampolgárra érvényes, leendő közúti közlekedési előéleti pontrendszert a 2000. évi 128. törvényként fogadta el az Országgyűlés, és hatályosságának kezdetét eredetileg 2001. január 1-jére tervezte.

A pontrendszer olyan rendszer, amely jogszabályban meghatározott szabályszegés elkövetése esetén kiszabható pontok e törvényben meghatározott számának elérése esetén a vezetői engedély ideiglenes visszavonását teszi lehetővé.

Az 1. § (1) bekezdése alapján pontrendszerbe vonható szabályszegésekhez rendelhető pontok száma:

a) bűncselekmény gondatlan elkövetése esetén 4,

b) bűncselekmény szándékos elkövetése esetén 7,

c) szabálysértés elkövetése esetén 1 pont.

Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18-at, vezetői engedélyét a nyilvántartó határozattal visszavonja, és az addig nyilvántartott pontokat nullára csökkenti.

A 7. § alapján visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított hat hónapot követően vissza kell adni, ha a járművezető igazolja, hogy a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt, és a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak.

A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az utánképzés igazolásakor nyilvántartott pontok számát 14 pontig 9 ponttal, 15-17 pont között 5 ponttal kell csökkenteni. A mellékletek szerint a kódszám tényállás pontszámok:

segítségnyújtás elmulasztása 7 pont,

közúti veszélyeztetés 7 pont,

közúti baleset okozása 4 pont,

járművezetés ittas vagy bódult állapotban 7 pont,

járművezetés tiltott átengedése 7 pont,

cserbenhagyás 7 pont.

A szabálysértések a továbbiakban 1 pontot jelentenek.

A balek

Sz. Sz. vagyok, és korántsem alkoholista. Nyolc évvel ezelőtt tettem meg azt a szívességet egy számomra csak kevéssé ismerős fiatalembernek, hogy részegségéből kifolyólag és heroizmusomnak (valamint kevésbé alkoholos befolyásoltságomnak) köszönhetően ötszáz méterrel arrébb vittem a kocsiját. A kocsma előtt azonban a klasszikus halász rendőrpáros várt, és miután a lámpát sem kapcsoltam be a sötét éjszakában, szinte azonnal utánam eredtek. A jogosítványom bánta.

Nyolc évvel később autót vásároltam, és azt hittem, újra le kell vizsgáznom, mire egy kedves rendőrnő azt mondta: minek? Az engedélyemet simán visszakaphatom egy feltáró vizsgálat és egy pár napos utánképzés után. Olcsó és gyorsabb megoldás, mint az előző kettő. A Fővárosi Bíróság adattárából fél óra alatt előkerült a bírósági jegyzőkönyvem másolata, majd további egy órába telt, hogy felvetessem magam a Fővárosi Közlekedésrendészet feltáró vizsgálatára. A KRESZ-teszten és az óbudai vezetési gyakorlaton megfeleltem, így a hatos típusú, alkoholos csoportba soroltak be, amely háromnapos, napi ötórás tréninget jelentett az infernális kőbányai MÁV Kiképző Központban.

A foglalkozásokon való kezdeti ellenállásunkat a ravasz pszichológusok könnyen fordították át aktív részvételbe. Annyira szórakoztatóak voltak a másik történetei, és olyan kellemesnek bizonyult a kárörvendés, hogy elmúlattuk vele az időt, közben pedig sok olyan dolgot is megtanultunk, ami akár egy Legyen ön is milliomos! típusú vetélkedőben is hasznunkra válna. Többek között, hogy a mexikói olimpián végleg kitiltott célzóvíz nem azért volt a lövészeknél, mert javítja a látást, hanem azért, mert elősegíti a csőlátást. Továbbá hogy az alkohol nem élénkít, a kávé nem józanít ki, és a zsír nem bontja le az alkoholt. Tévhiteink szertefoszlottak, biológiai ismereteink gyarapodtak. Alkoholszintünk szomorú képleteit nézve a táblán három napon keresztül osztottunk, szoroztunk. Ma már, ha álmomból felébresztenek is, ki tudom számolni, hogy azt a 84 gramm alkoholt, amit bor formájában nyeltem le (1 deci bor 15 gr), a 42 százalék testnedvemmel elosztva (a súlyom 70 százaléka) 14 órába került volna méregtelenítenem.

- sisso -

szerző
- sisso -
publikálva
2001/4. (01. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...