Kulturális bomba pukkan a Bartók Béla úton

Lokál

A sokat látott budai úton elénk toppan Csontváry, a patikus, természetes élőhelyükön figyelhetjük meg a fiatal művészeket, és a múltidéző séta közönsége egy váratlan díszvendéggel is gazdagodik.

Az Újbuda Kulturális Városközpont program célja, hogy a Bartók Béla út újra kulturális központtá váljon. Itt már a 20. század elején elkezdődött a pezsgés, ekkor települt ide a Műegyetem. Ennek hatására kávéházakat nyitottak a környéken, hogy az értelmiség számára vonzóvá tegyék. Nem sokkal később a történelem is végiglovagolt a Bartók Béla úton: itt vonult be Budapestre Horthy Miklós 1919-ben, és a Gellért Szállót rendezte be magának mint ideiglenes főhadiszállást. A környék fénykorának leáldozása annak köszönhető, hogy a Gellért tér és a Móricz Zsigmond körtér forgalmas közlekedési csomóponttá vált. Most azonban új galériák nyílnak, és a környékbeli kávéházak is bekapcsolódnak a kulturális életbe.

false

 

Fotó: Fortepan.hu

A Kulturális Városközpont és a Molnár C. Pál Múzeum történelmi sétája a B29 Galériától indul, és kis kerülővel a Szent Gellért téren ér véget. A vezetés kb. egy órán át tart, amely során a résztvevők mindenfélét megtudhatnak a Bartók Béla úton lévő épületekről, üzletekről, utcákról. Például a Csonka János Múzeumról, amelyet a feltaláló unokája üzemeltet, nem mindig van nyitva, de ezen a hétvégén szakvezetéssel megtekinthető, míg a környék legrégebbi gyógyszertárát, ahol még Csontváry Kosztka Tivadar volt a patikus, kívülről néztük meg. Interaktív sétaként hirdették a programot, ami annyiban igaz, hogy a résztvevők egymást és a csoportvezetőt túllicitálva osztják meg emlékeiket, tudásukat egy-egy állomásnál. Sokan emlékeztek például arra, amikor a Móricz Zsigmond körtéren még járt a HÉV.

A program csúcspontja egy műhelylátogatás, amely során munka közben lehet megszemlélni Újbuda fiatal művészeit, akik az önkormányzattól ingyenes használatra kaptak egy pincét a Lágymányosi utca 6. szám alatt. A látogatókat teljesen elvarázsolta a művészet közelsége és a közvetlen találkozás az alkotókkal, alig lehetett kitessékelni őket a műhelyből. A fiatal művészek munkáiból délután négykor nyílik kiállítás az Eleven Blokkban (Bartók Béla út 10–12.). Az épületet papírral borították be, amelyre bárki ráírhatja, hogy mit jelent neki a Bartók Béla út.

Köteles Erzsébet

Köteles Erzsébet

Fotó: A szerző felvétele

A sétának volt egy másik, nem tervezett csúcspontja is. A Hadik kávéház épülete előtt álltunk, amelynek tetején anno Csontváry műhelye volt, amikor odatoppant hozzánk egy kedves idős hölgy. Köteles Erzsébet olimpiai bajnok tornásznő (olimpiai részvételek: 1948, 1952 és 1956 – a szerk.) csatlakozott hozzánk egy pillanatra, hogy önmagával egészítse ki a séta programját. A hallgatóság örömére elmesélte olimpiai kalandjait, majd továbbállt. A hölgy egyébként 1998 óta Újbuda díszpolgára.

Vasárnap reggel tíztől délután négyig kétóránként indul ugyanez a séta, találkozó a B29 Galéria előtt (Bartók Béla út 29.), a részvétel ingyenes.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.