"A lépcsőházban szinte mindig van egy-két gyanús alak, néha beköltöznek a hajléktalanok is hosszabb-rövidebb időre, de a leggyakrabban a drogosok utáni szeméttel találkozom - meséli Anton Dávid a Práter utca 50.-ből. - A lépcsőházat gyakran takarítják, mégis sokszor használt fecskendők, eldobált tűk közt megyek haza. A falat, a liftet összefirkálják, üzennek egymásnak. Ez a lakók hibája is." Hasonló tapasztalatokról számol be a ház gondnoka, Guba Ferenc is. "Már húsz éve itt dolgozom, de a helyzet egyre rosszabb. Pár éve kezdődtek a problémák, először csak egy-egy hajléktalan költözött be a lépcsőházba, majd egyre több kábítószeres is jött, most pedig már ki sem lehet őket robbantani" - panaszolja. Guba harmadmagával látja el az 547 lakás felügyeletét, 0-24-es szolgálatban. "A múltkor a tetőhöz is felmentek, és ott rendezkedtek be. Van olyan hajléktalan, aki a matracát is hozza magával. Borzasztó állapotok vannak, összepiszkítják a lépcsőházat, minden elismerésem a takarítónőké."
Rendőr, polgárőr
Az L alakú épületegyüttes egy közös képviselő oltalma alá tartozik, a Zöld & Zöld Ingatlankezelő Kft. hét éve látja el a ház ügyes-bajos dolgait. Zöld Imre, a cég ügyvezetője minden szerdán délután a Práter utcai irodában "rendel", ahol rövid látogatásom alatt legalább öt-hat lakó jelent meg, különféle kérdésekkel. Elmondása szerint a legnagyobb baj az, hogy az itt élők jelentős részének nincs állandó munkahelye, sok a tartozásuk, így azzal már végképp nem foglalkoznak, hogy a közös költséget rendszeresen és rendesen befizessék. "Ez teljes mértékben szociális kérdés. Az emberek fizetőképtelenek, sokan bűnözésből élnek, esetleg börtönben vannak vagy voltak. Jelenleg az 547 lakásnak 25 milliós közös költség tartozása van, így ne is csodálkozzunk, ha a felújításra és a biztonsági óvintézkedésekre nem jut elegendő pénz. Próbáltunk kamerás megfigyelő rendszert kiépíteni, de a kamerákat rövid időn belül ellopták." A lépcsőházból is gyakran tűnnek el dolgok, például az egyik liftajtó kilincse - ahogyan azt a fogadóórán hallhattuk.
Mindezek fényében azon sincs csodálkoznivaló, hogy az ingatlanárak a padlón vannak: a környéken a panelátlagnál is sokkal olcsóbban lehet lakást venni. 50 négyzetméteres, másfél szobásat már 6 millióért, 68 négyzetméteres háromszobásat már 7,5 millió forintért is árulnak, míg Békásmegyeren a legolcsóbb másfél szobás lakás is 8 millióról indul.
"A lakók félnek, és sokat panaszkodnak, mert elmennek otthonról, és nem tudják, mi lesz, mire hazaérnek - meséli a gondnok. - Egyedül nem tehetek sok mindent. Nem is akarok hősködni a hajléktalanokkal és kábszeresekkel szemben, engem is lökdöstek már, ki tudja, mikor vágja belém valaki a kést. Megpróbálom szép szóval elintézni a dolgot, de ha nem megy, akár a rendőrséget is kihívom."
| ||
Ők pedig vagy kijönnek, vagy nem. A közös képviselő szerint a kerületi rendőrség sokszor nem reagál a bejelentésekre, nem jönnek ki azonnal, ha mégis, inkább csak elgurulnak hússzal a házak előtt. Anton Dávid négy éve lakik itt. "A rendőrséget egyszer láttam bent, a lépcsőházban, a házak között viszont néha szoktak járőrözni." Guba Ferenc szerint "még így is sokszor intézkednek, volt, hogy heti kétszer is. A múltkor, mikor a tetőre beköltöztek a hajléktalanok, sok rendőr megjelent, és egy embert be is vittek."
A rendőrségtől annyit tudtunk meg, hogy "a bejelentésekkel kapcsolatban minden esetben haladéktalanul megtesszük a szükséges intézkedéseket. A panaszok egyébként döntően nem zárható lépcsőházakban tartózkodó kábítószer-fogyasztókról és hajléktalan személyekről érkeznek." Az állandó rendőri jelenlét természetesen nem biztosítható, így a lakók a polgárőrök segítségére is számítanak. "Józsefvárosnak több a tennivalója a közbiztonság terén, mint a többi budapesti kerületnek. Józsefvárosnak szüksége van a polgárőrökre, ezért többedmagammal létrehoztuk a Józsefvárosi Közbiztonsági Polgárőrség és Katasztrófavédelmi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, miután a korábbi polgárőrség megszűnt" - mondja az egyesület vezetője, Kaiser József, hozzátéve, hogy a tagok önkéntesek, civil munkájuk mellett vállalják a polgárőrséget. Hetente 10-12 járőrpárt tudnak a panelházakhoz küldeni, csütörtök és vasárnap között. "A lépcsőházba nem tudunk bemenni, mert magánterület. Most azon dolgozunk, hogy ismét működésbe hozzuk a SZEM-et, a Szomszédok Egymásért Mozgalmat. Ennek érdekében lakógyűlésekre járunk, ahol elmondjuk, hogy milyen előnyei vannak a mozgalomnak." A gondnok szerint volt egy nem túl sikeres próbálkozás, hogy az éppen otthon lévő lakókból néhány fős csapatot szervezzenek, akik vele járnák a lépcsőházakat, hiszen ha többen vannak, nagyobb a biztonság is. "Ezt egy lakógyűlésen újra fel kellene vetni, mert eddig elég zárkózott volt a hozzáállás" - tette hozzá.
Tűcsere
Mivel a polgárőrök nem minősülnek hivatalos személynek, a kábítószer-használatra utaló jelek ellenére sem tehetnek sok mindent. "Felszólítjuk, hogy fejezze be ezt a magatartást, és jelezzük a problémát az illetékes szerveknek. Amennyiben veszélyes hulladékot találunk, azonnal jelezzük a kerületünkben működő Kék Pont Drogambulanciának" - mondja Kaiser.
Az ambulancia a paneloktól nem messze, a Magdolna és a Lujza utca sarkán található. A két kis helyiségből álló Kék Pont legfőbb feladata a tűcsereprogram és a HIV- és hepatitisszűrések elvégzése. A központban hat fizetett munkatárs, gyakornokok és néhány önkéntes dolgozik, napi négy órában. Gyékiss Roland szociális munkás 2005 óta a Kék Pont munkatársa, jelenleg programkoordinátorként dolgozik. Évente 1200-1400 kábítószer-használó fordul meg náluk, naponta 70-80-an jönnek tiszta tűért, több mint 50 százalékuk a nyolcadik kerületből. A tűcsereprogram részvételi feltétele egy előzetes anonim regisztráció. Hivatalos adatokat nem kérnek, nem is kérhetnek, ám ennek ellenére tudható, hogy körülbelül melyik környékről jön az adott fogyasztó. "A lakótelepek zegzugos, személytelen jellegükből adódóan biztonságos helyet jelentenek a fogyasztóknak. Kisebb a lebukás veszélye, mint közterületen, a házmester vagy a postás kódja beütésével vagy egy lakó felcsöngetésével könynyedén bejuthatnak az épületbe - mondja Gyékiss. - Ez nem jó, de fordítsuk meg a dolgot: hol szúrjanak? Persze mondhatjuk, hogy jó lenne, ha nem szúrnának, de ők függők, akiknek a többsége egyelőre nem akar leállni, tehát szúrni fognak így is, úgy is. Vagyis nagy kérdés, hogy addig mi a megoldás."
A Kék Pont elsődlegesen az ártalomcsökkentéssel, a különféle fertőzések és betegségek kialakulásának megakadályozásával foglalkozik, míg a konzultáció - ami egy másik, szomszédos helyiségben folyik - egy következő lépcsőfok, melynek során a kliensek komplex orvosi és pszichológiai segítséget is kaphatnak, továbbjuttatva őket ezzel a kezelés felé. De a droghulladék eltakarításából is kiveszik a részüket a Kék Pont emberei: a kerületi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásuk értelmében szociális munkásaik 24 órán belül "házhoz mennek", összeszedik és biztonságosan elszállítják a tűket, fecskendőket - feltéve, hogy még ott találják a holmit. "Igyekszünk a lakosságot tájékoztatni arról, hogy mit kell és lehet tenni ezekben a helyzetekben, de ebben segítségre lenne szükségünk - mondja Gyékiss. - A házak takarítóival próbáltuk felvenni a kapcsolatot, ugyanis szeretnénk egy rövid képzést tartani nekik arról - ha már ők szedik össze a drogszemetet -, hogyan tegyék ezt saját testi épségük kockáztatása nélkül. Ilyen képzést tartottunk már a főkertes munkatársaknak is, akik így a kellő óvatossággal tudnak eljárni a hozzájuk tartozó közparkokban."
A legjobb megoldás a külföldön sokfelé működő, felügyelt szerhasználói szoba lehetne. "Megfelelő körülményeket teremtenek a fogyasztóknak, elsősorban az intravénás szerhasználathoz. Fontos látni, hogy ezzel nem támogatják a kábítószereseket, csupán próbálják csökkenteni a használat során fellépő kockázatot" - hangsúlyozza a Kék Pont programkoordinátora, és kétségtelen, hogy egy ilyen lehetőség nemcsak a drogosoknak, a társadalom többi tagjának is védelmet jelenthetne.
Zöld Imre közös képviselő szerint a rendőrségnek kellene aktivizálnia magát, ha ugyanis hónapokig folyamatos rendőri jelenlét lenne a környéken, a hajléktalanokkal és a kábítószer-fogyasztókkal kapcsolatos problémák enyhülnének. Erre azonban nincs keret, "a rendőrök csupán visszatérő ellenőrzésekkel, illetve a Készenléti Rendőrség bevetési egységeinek közreműködésével tudnak törekedni a közrend, közbiztonság megerősítésére, a lakosság szubjektív biztonságérzetének növelésére" - ahogy az ORFK sajtósaitól értesültünk. A polgárőrség - járőrszolgálat és lakossági, iskolai fórumok szervezése mellett - a megelőzést tartja rendkívül fontosnak. "Az iskolai órák keretében drogprevenciós előadásokat tartunk a diákoknak, hogy tisztában legyenek a kábítószer-fogyasztás veszélyeivel, és erre társaikat is figyelmeztessék" - mondja Kaiser József. Gyékiss Roland szerint a tudatosság, a kockázatok bemutatása, a megfelelő információk széles körű terjesztése és a figyelemfelkeltés együttes ereje tudna változást hozni. "Egy dologgal nem lehet megoldani egy ilyen mértékű problémát. A hangsúlyt a csökkentésre kell fektetni."
