Lápi póc és kurta baing is van még a hazai vizekben

  • narancs.hu
  • 2022. december 12.

Lokál

Kihalás szélén álló halfajok példányait fogták ki nemrég biológusok.

Kurta baing (Leucaspius delineatus)  akadt a Tisza-tó Tiszavalki-medencéjében lévő Szartos holtmedernél három kutató hálójába. 

Ez a halfaj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján, egész Európában ritkaságnak számít már, természetvédelmi értéke 10 ezer forint. A hímek 6 centisre nőnek, a nőstények azonban elérhetik a 9 centimétert is. 

A kurta baing tavalyi előfordulásáról Nyeste Krisztián, Papp Gábor és Antal László írt, a hírt most a Magyar Haltani Társaság honlapja közölte

Az észlelésnek azért van jelentősége, mert a folyamszabályozások révén a 19. század óta fogynak a mocsári és lápi élőhelyek, és ritkaságnak számítanak, vagy teljesen eltűnnek az ilyen élőhelyekhez kötött halfajok. Az sem kedvez nekik, hogy összeszűkült életterüket inváziós fajok lakják be. 

„A vizsgálat során a Tiszavalki-medence több holtmedrében is folytattunk halászatot, de a fajnak további egyedeivel nem találkoztunk. Ugyanakkor elmondható, hogy ezekben nagyrészt az inváziós amurgéb jelentős állománnyal van jelen. Nemzetközi vizsgálatok is rámutattak már arra, hogy az amurgéb veszélyt jelent a kurta baingra, így a lelőhely további vizsgálata fontos lehet a jövőben” – olvasható a közleményben.

 
Kurta baing. Fotó: Nyeste Krisztián
 

 Szintén a Magyar Haltani Társaság közli, hogy a lápi póc (Umbra krameri) új, dél-dunántúli lelőhelyére bukkant rá Sallai Zoltán és Sallai Márton. A Mura hazai vízrendszerén 2021 áprilisa óta vizsgálják a halfaunát. A kutatók olyan helyeket is felkerestek, amelyeket Lelkes András, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa a ritka és veszélyeztetett halak potenciális élőhelyének gondolt. Így jutottak el Toronyszentmiklósnál az Erdészház melletti Ó-Lendvához. 

„A régi Lendva-mederben közel egyméteres vízmélység és 25-30 cm-es lágy üledék fogadott bennünket, ami igen megnehezítette a halászatot. Nagyon kevés halat fogtunk, de egy vágócsík és egy réticsík után öt adult lápi pócot is sikerült fognunk. Az adat nagy örömünkre szolgált, mivel tudomásunk szerint innen nem volt korábbi ismert előfordulási adata a fajnak. A környéken a Holt-Kerkában (Muraszemenye) és a Tormaföldi-patakban (Dobri) is sikerült megerősítenünk a faj korábbi előfordulási adatát” – közölték a kutatók.

A lápi póc sebezhető természetvédelmi státuszú, egy példány értéke 250 ezer forint. Ez a hal sem nő meg tíz centinél nagyobbra. A Duna vízrendszerében, különösen a Kárpát-medencében fordul elő, de a Dnyeszter alsó folyásán is jelen lehet még, csak az életterét szintén veszélyezteti az agresszíven terjedő amurgéb.

 
Lápi póc. Fotó: Sallai Zoltán
 
 
 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.