Budapest100

Legyen ön is 100 éves!

  • L. T.
  • 2012. február 15.

Lokál

Lokálpatrióták, önkéntesek és lakóközösségek jelentkezését várják, hogy idén is együtt ünnepelhessük a százéves budapesti házakat.

Idén nemcsak az első ejtőernyősugrás, a Kalmopyrin, Ottlik Géza vagy Kádár János 100. évfordulójára emlékezhetünk, de egy rakás budapesti házéra is. A tavalyi siker után (erről cikkünket lásd itt) ismét az OSA Archívum és a KÉK – Kortárs Építészeti Központ szervezi a százéves házak napját (Budapest100) a fővárosban, amire április 14–15-én kerül sor.

Az eddig felkutatott több mint kétszázötven, idén százéves épület között olyan „gyöngyszemeket” is találhatunk, mint a Kós Károly tervezte Városmajor utcai általános iskola, a Fiumei úti OTI-székház, vagy az egykori Luxus Áruháznak is helyet adó Vörösmarty tér 3. Az házak (bővülő) listáját a program honlapján olvashatják, a Budapest100-hoz pedig bárki csatlakozhat, a témára fogékony önkéntesek, intézmények és – a listán szereplő, avagy egyelőre még kimaradt – házak lakóközösségei is a honlapon keresztül.

Szolgálati közlemény a szervezőktől: „A bemutatkozás legegyszerűbb formája, hogy erre az áprilisi hétvégére tegyék lehetővé az épület bejárását. Emellett örülnénk, ha a lakók megajándékoznák születésnapos lakóházukat: közös munkával újrafestenék a korlátokat, vagy történne valami szokatlan: zene, alkalmi kórus szólna, filmeket vetítenének, főznének valamit az udvaron...”

Tavaly több mint ötven épület nyílt meg a közönség előtt, s a házakat majd’ húszezer érdeklődő kereste fel. Reméljük, hogy a nagy sikerre való „tekintet” még a tavalyinál is több százéves ház bejárását teszi lehetővé.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.