Mai kedvenc történetünk: az életvidám Erzsi néni és a 70 éves brutális bárd

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 6.

Lokál

Mikrotörténet a Börzsönyből.

A Kóspallagi Ökotájház-projekt Facebook-felületén találkoztunk az alábbi jelenettel és mikrotörténettel az ikonikus helyi tárgyról, a híres kóspallagi bárdról, amely Erzsi néni kezében alább a maga teljes pompájában megtekinthető mintegy tanúbizonyságot adva a magának minden körülmények között, a legkeményebb időkben is utat törő derűs optimizmusról. A mesélő bizonyos Bolya Mátyás.

„Több mint harminc éve rendszeresen járok vissza a valaha híres gyümölcstermesztő kis faluba, a börzsönyi Kóspallagra. Itt él a 83 éves Schottner Antalné Erzsi néni, lelki szemeim előtt kortalanul és változatlanul, örökifjan. Életkedve és munkabírása ötveneseket megszégyenítő, pedig már öt éve egyedül van. Anti bácsi a kert és a málnás mellett az erdőben is dolgozott. Egyik nagy becsben tartott munkaeszköze ez a bárd volt. Egy ilyen szerszám korabeli értékét jelzi, hogy amikor a testvére meghalt, az övét is magához vette. Most megkértem Erzsi nénit, hogy mutassa meg a régi bárdot. A védjegy szerint Szentendre legrégebbi gyárában, Csoknyai Jenő szerszámgyárában készült, aki 1910-ben vette át a kisiparosoknak termelő, 1865-ben alapított Zimmer-féle üzemet. 1949-ben államosították, tehát a bárd legalább hetven éve készült.“

Erzsi néni azt is elmesélte, milyen munkákat végeztek a hatalmas bárddal.

„A kivágott tölgyfát lekérgezték és bárddal az egyik oldalát egyenesre faragták. Ezután felmérték rá a kívánt szélességet, majd a külön erre a célra tartott, vizes festékbe mártott madzaggal megjelölték a hosszanti egyenest; Anti bácsi pontosan beállította a zsineget és egy csippentéssel a fához csapta: kész is volt a pontos és egyenes piros vonal. A bárdot két kézre fogta, a fát a lába közé, így kezdte faragni a leendő gerendát. A nyél és a bárd foglalata nem egyenes, így munka közben is jól látszik a jelölő vonal. Egy nap tíz szarufával vagy három gerendával is végzett. Emellett házépítéshez talpszelement – ahogy ott mondják sárgerendát – és vasúti talpfákat is készített. Anti bácsi még az 1980-as évek végén is ezt használta, amikor Juci lányuk Kismarosra költözött és az új házuk tetejét ácsolták.“

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.