Makón új üzem épül, hurrá, ennyit lehet tudni

  • narancs.hu
  • 2023. június 16.

Lokál

Lázár bejelentésének hátteréről a helyi ellenzék tájékozódik, de a technológia titkos.

„A kormány kedden bővítette a fejlesztésre kijelölt ipari parkok listáját, és ezek egyike a makói. Ennek köszönhetően első lépésként hamarosan ide érkezik egy befektető, és 250-300 új munkahelyet teremt” – jelentette be a hódmezővásárhelyi Rádió 7-nek nyilatkozva Lázár János építési és közlekedési miniszter, Makó és Vásárhely országgyűlési képviselője.

A politikus a Délmagyarország szemléje szerint annyit mondott még, hogy az érkező munkaadó 55-60 ezer négyzetméteres ipari csarnokot épít, és a szükséges közművek kiépítésére állami támogatást fog kapni.

Lázár megdicsérte Makó önkormányzatát, amely jól gazdálkodik az erőforrásokkal, és ennek megfelelően szépen gyarapodik, Farkas Éva Erzsébet polgármester vezetésével.

Ez az az interjú, amelyben azt is kinyilatkoztatta a miniszter, „ha a hódmezővásárhelyiek megválasztják Márki-Zay Pétert polgármesternek, ami persze szívük joga, és van persze lehetőségük erre, akkor a kormánytól semmiféle támogatásra és együttműködésre nem számíthatnak”.

A makóiak, akik viszont most épp jól járnak, átéltek már egy olyan időszakot, amikor lehetett tudni, hogy egy befektető érkezik a városba, de titok, mit fog gyártani: ez a Givaudan élelmiszeripari üzeme volt.

Még a szocialista Gyurcsány-kormány idején született róla döntés, hogy Makóra települ, a szintén baloldali vezetésű makói képviselő-testület telket biztosított hozzá, aztán a cég kérését tiszteletben tartva hosszú ideig nem árult el semmit a készülő gyárról és profiljáról. Az üzem már az Orbán-kormány idején kezdett termelni, idén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját

A mostani, fideszes vezetésű makói képviselő-testület DK-s tagja, Mucsi Tamás azt sérelmezi, hogy a mostani beruházásról nincs információja. Szerinte a makóiaknak joguk van tudni, hogy az üzem veszélyes-e az egészségükre, erről beszélt a helyi Makó Híradónak, amelytől a minap megindító stílusú interjúfelkérést is kapott.

Mucsi azt mondja, tájékozódott, annyit tudott meg, nem akkumulátorgyárról van szó, de olyan üzemről, amelynek magas a vízigénye. A kormánypárti makói önkormányzati képviselők azt mondták, ők sem tudnak többet az üzemről, mint ő, illetve az biztos még, hogy a technológia titkos. Mucsi javasolta, tárgyaljon róla zárt ülésen a testület, de ezt elutasították. Úgy gondolja, ha nem lenne titkolnivaló, nem kellene titkolózni.

A magyarnarancs.hu felvetésére, hogy annak idején a Givaudan idetelepülésekor ugyanez volt a helyzet, Mucsi azt mondta, azóta nem csak annyi változott, hogy eltelt tíz év: „a Fidesz annyi alapvető társadalmi szerződést rúgott fel, hozott visszamenőleges negatív hatású törvényeket, hogy oda a bizalom velük szemben”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.