Makón új üzem épül, hurrá, ennyit lehet tudni

  • narancs.hu
  • 2023. június 16.

Lokál

Lázár bejelentésének hátteréről a helyi ellenzék tájékozódik, de a technológia titkos.

„A kormány kedden bővítette a fejlesztésre kijelölt ipari parkok listáját, és ezek egyike a makói. Ennek köszönhetően első lépésként hamarosan ide érkezik egy befektető, és 250-300 új munkahelyet teremt” – jelentette be a hódmezővásárhelyi Rádió 7-nek nyilatkozva Lázár János építési és közlekedési miniszter, Makó és Vásárhely országgyűlési képviselője.

A politikus a Délmagyarország szemléje szerint annyit mondott még, hogy az érkező munkaadó 55-60 ezer négyzetméteres ipari csarnokot épít, és a szükséges közművek kiépítésére állami támogatást fog kapni.

Lázár megdicsérte Makó önkormányzatát, amely jól gazdálkodik az erőforrásokkal, és ennek megfelelően szépen gyarapodik, Farkas Éva Erzsébet polgármester vezetésével.

Ez az az interjú, amelyben azt is kinyilatkoztatta a miniszter, „ha a hódmezővásárhelyiek megválasztják Márki-Zay Pétert polgármesternek, ami persze szívük joga, és van persze lehetőségük erre, akkor a kormánytól semmiféle támogatásra és együttműködésre nem számíthatnak”.

A makóiak, akik viszont most épp jól járnak, átéltek már egy olyan időszakot, amikor lehetett tudni, hogy egy befektető érkezik a városba, de titok, mit fog gyártani: ez a Givaudan élelmiszeripari üzeme volt.

Még a szocialista Gyurcsány-kormány idején született róla döntés, hogy Makóra települ, a szintén baloldali vezetésű makói képviselő-testület telket biztosított hozzá, aztán a cég kérését tiszteletben tartva hosszú ideig nem árult el semmit a készülő gyárról és profiljáról. Az üzem már az Orbán-kormány idején kezdett termelni, idén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját

A mostani, fideszes vezetésű makói képviselő-testület DK-s tagja, Mucsi Tamás azt sérelmezi, hogy a mostani beruházásról nincs információja. Szerinte a makóiaknak joguk van tudni, hogy az üzem veszélyes-e az egészségükre, erről beszélt a helyi Makó Híradónak, amelytől a minap megindító stílusú interjúfelkérést is kapott.

Mucsi azt mondja, tájékozódott, annyit tudott meg, nem akkumulátorgyárról van szó, de olyan üzemről, amelynek magas a vízigénye. A kormánypárti makói önkormányzati képviselők azt mondták, ők sem tudnak többet az üzemről, mint ő, illetve az biztos még, hogy a technológia titkos. Mucsi javasolta, tárgyaljon róla zárt ülésen a testület, de ezt elutasították. Úgy gondolja, ha nem lenne titkolnivaló, nem kellene titkolózni.

A magyarnarancs.hu felvetésére, hogy annak idején a Givaudan idetelepülésekor ugyanez volt a helyzet, Mucsi azt mondta, azóta nem csak annyi változott, hogy eltelt tíz év: „a Fidesz annyi alapvető társadalmi szerződést rúgott fel, hozott visszamenőleges negatív hatású törvényeket, hogy oda a bizalom velük szemben”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.