Stand-uposok, dj-k és játszóház az állomásokon - így ünnepli a főváros a 3-as metró felújítását - FOTÓK

Lokál

Koncertek, kiállítások, a szó szoros értelmében színes programok hét állomáson. Csütörtökön és pénteken zajlik a Metrófesztivál.

Az M3-as, azaz a "kék" metró vonalán az utazók a Nagyvárad tér, a Corvin-negyed, a Kálvin tér, a Deák Ferenc tér, az Arany János utca, a Nyugati pályaudvar és a Lehel tér megújult megállóiban számíthatnak szokatlan és különleges élményekre. Az egymástól eltérő hangulatú állomások egymástól eltérő programokkal várják a mindig is metróval közlekedőket, az érdeklődőket, a budapestieket és a Budapestre látogatókat – olvasható az esemény ajánlójában. Fotógalériánk a metrófelújítás befejezte alkalmából rendezett Metrófesztiválról.

 
A Momentán Társulat kora reggel játszott az Arany János utcai megállóban. A Legyen szép napod mottóra improvizáltak a közönség bevonásával
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
A Metrófesztivál plakátja
Fotó: Palágyi Barbara

 
A Kálvin téri aluljáró játszóházába csúszdán érkezhetnek meg a gyerekek
Fotó: Palágyi Barbara

 
Több extra játékélménnyel találkozhatnak a kicsik. Ilyen például a labdamedence...,
Fotó: Palágyi Barbara

 
... vagy a mászófal
Fotó: Palágyi Barbara

 
A Deák téri fesztiválközpont a többi helyszíntől eltérően a felszín felett található, ahol egész nap a Rádió Café szól élő adásban, ezenkívül a Nem Adom Fel Alapítvány standjánál finomságok várják az arra járókat
Fotó: Palágyi Barbara

 
A Corvin teret a stand-uposok foglalták el
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Délután pedig a Jazzbois zenekar számaira engedhették ki a gőzt a munkából hazamenők
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
A legnagyobb közönséget a Nyugati pályaudvar performanszállomáson a Budapest Ballet Grand Prix által bemutatott balett és moderntáncok vonzották
Fotó: Palágyi Barbara

 
A környezet kicsit sem volt szokványos, ám a táncosok itt is helyt álltak
Fotó: Palágyi Barbara

 
A Lehel téren délután bárzongoristák játszottak (a képen Villás György), ahol a közönség közben elmerülhetett a Metrótörténeti fotókiállításban
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.