Stand-uposok, dj-k és játszóház az állomásokon - így ünnepli a főváros a 3-as metró felújítását - FOTÓK

Lokál

Koncertek, kiállítások, a szó szoros értelmében színes programok hét állomáson. Csütörtökön és pénteken zajlik a Metrófesztivál.

Az M3-as, azaz a "kék" metró vonalán az utazók a Nagyvárad tér, a Corvin-negyed, a Kálvin tér, a Deák Ferenc tér, az Arany János utca, a Nyugati pályaudvar és a Lehel tér megújult megállóiban számíthatnak szokatlan és különleges élményekre. Az egymástól eltérő hangulatú állomások egymástól eltérő programokkal várják a mindig is metróval közlekedőket, az érdeklődőket, a budapestieket és a Budapestre látogatókat – olvasható az esemény ajánlójában. Fotógalériánk a metrófelújítás befejezte alkalmából rendezett Metrófesztiválról.

 
A Momentán Társulat kora reggel játszott az Arany János utcai megállóban. A Legyen szép napod mottóra improvizáltak a közönség bevonásával
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
A Metrófesztivál plakátja
Fotó: Palágyi Barbara

 
A Kálvin téri aluljáró játszóházába csúszdán érkezhetnek meg a gyerekek
Fotó: Palágyi Barbara

 
Több extra játékélménnyel találkozhatnak a kicsik. Ilyen például a labdamedence...,
Fotó: Palágyi Barbara

 
... vagy a mászófal
Fotó: Palágyi Barbara

 
A Deák téri fesztiválközpont a többi helyszíntől eltérően a felszín felett található, ahol egész nap a Rádió Café szól élő adásban, ezenkívül a Nem Adom Fel Alapítvány standjánál finomságok várják az arra járókat
Fotó: Palágyi Barbara

 
A Corvin teret a stand-uposok foglalták el
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara 

 
Délután pedig a Jazzbois zenekar számaira engedhették ki a gőzt a munkából hazamenők
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

 
A legnagyobb közönséget a Nyugati pályaudvar performanszállomáson a Budapest Ballet Grand Prix által bemutatott balett és moderntáncok vonzották
Fotó: Palágyi Barbara

 
A környezet kicsit sem volt szokványos, ám a táncosok itt is helyt álltak
Fotó: Palágyi Barbara

 
A Lehel téren délután bárzongoristák játszottak (a képen Villás György), ahol a közönség közben elmerülhetett a Metrótörténeti fotókiállításban
Fotó: Palágyi Barbara

 
Fotó: Palágyi Barbara

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.