Egy hallás- és mozgássérült, gyerekkora óta elektromos kerekesszékkel közlekedő ember panaszt tett tavaly októberben az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, mivel 5 éve hadakozott már a lakhelyén a postával, pontosabban a helyi postamesterrel – írja az Index.
A postamester ezt a bizonyos hivatalt ugyanis a magánlakásban üzemelteti. A panaszos pedig hiába kérlelte éveken át, hogy "legyen kedves akadálymentesíttetni a posta épületét". Nem hogy feljárót nem építettek, de még azt a kérést sem teljesítették, hogy a csengőt olyan magasságba helyezzék el, hogy azt kerekesszékből is el lehessen érni.
"Ennek következtében a kérelmezőnek az udvaron, kerekesszékében ülve kiabálnia kell a postamester nevét és meg kell várnia, amíg a postamester kijön, mert csak így lehetséges számára az ügyintézés" – ismertette a helyzetet a panasz alapján az EBH.
Az érintettnek emiatt volt olyan, hogy mások előtt kellett elmondania, milyen szolgáltatást szeretne igénybe venni. Ez készpénzfelvételnél jelentette a legrosszabb helyzetet, mert olyankor mások füle hallatára kellett megmondania a bankkártyája PIN kódját a postamesternek.
Ha pedig mindezt a kényelmetlenséget és kellemetlenséget el akarta kerülni, csak annyit tehetett, hogy elutazott a legközelebbi nagyvárosba, és ott intézte el az ügyét, ez viszont egész napos elfoglaltság a számára, például egy sima készpénzfelvétel is, hogy azt akadálymentes környezetben bonyolíthassa le.
Március 31-i határidővel kötelezte az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Magyar Postát arra, hogy tegye elérhetővé a szolgáltatását a fogyatékkal élő emberek számára is az egyik magyarországi településen. (Az EBH a település nevét nem hozta nyilvánosságra.) Az EBH a napokban hozta nyilvánosságra azt a decemberi határozatát, amelyben elmarasztalták a postát hátrányos megkülönböztetés miatt.
A Magyar Posta jogtanácsosa azzal próbált védekezni az EBH előtt, hogy a szóban forgó településen nem is az állami vállalat nyújtja a postai szolgáltatást, a postamester ez esetben úgynevezett "postai közreműködő személy", aki egyéni vállalkozóként, szerződés alapján szolgáltat a saját ingatlanában, annak hozzáférhetővé tétele pedig az ő felelőssége.
Az EBH azonban arra jutott, hogy a közszolgáltatás nyújtójának így is egyértelműen a Magyar Posta számít, így a felelősség is az övé. A hatóság szerint az egyenlő esélyű hozzáférhetőség nem "függhet attól, hogy a közszolgáltatás nyújtója közreműködőt vett-e igénybe és amennyiben igen, akkor a közreműködő tudja-e vagy hajlandó-e az akadálymentesítés elvégzésére." Az egyéni vállalkozó postamester asszonyt így be sem hívták tanúként.
A hatóság azt a postára bízta, hogy pontosan milyen eszközökkel teszi egyenlő eséllyel hozzáférhetővé mindenki számára a szolgáltatását az adott településen március 31-ig. A jogsértésért kiszabott szankció volt a döntés nyilvánosságra hozatala is.
Az EBH szerint rendkívül fontos ugyanis felhívni a nyilvánosság figyelmét a közszolgáltatások, így a postai szolgáltatások akadálymentes biztosításának kötelezettségére.
