Megint megfogták Szegeden az egyik lapátorrú tokot

  • narancs.hu
  • 2023. július 25.

Lokál

Most 21 kilós, 140 centiméter hosszú.

Atkári Richárd csongrádi sporthorgász a közelmúltban lapátorrú tokot fogott a szegedi Lencsés-horgásztavon – írja a Pecaverzum, valamint a 24.hu.

A horgász 20 milliméteres tigrismogyorós bojlival horgászott, és a hal az akasztás után olyan erővel húzott, hogy először el sem tudta képzelni, mit foghatott. Fél órán át küzdöttek egymással. Richárdnak egy barátja segített szákkal kiemelni a halat, az orránál fogva, a farka azonban így is kilógott a merítőhálóból. A zsákmányt szépen halmatracra fektették, a rátekeredett zsinórt levágták róla, közben vízzel locsolták, lemérték, a horgász fényképezkedett vele, aztán visszaengedték. 

A hal 21 kilós és 140 centiméter hosszú.

Ez a közös kép:

 
 
 

A Pecaverzum cikkében Richárd elmondja, tudja, hogy régen telepítettek a Lencsésbe ilyen tokot, de nem sűrűn fogják ki őket. Tavasszal fogtak egy 16 kilós példányt, tehát – mondja a horgász –kettő biztosan van ebben a tóban. 

Azt nem lehet tudni, melyikről, de a Lencsés egyik horogra akadt lapátorrú tokjáról 2019-ben már írt a Bors. A médiafigyelem nyilván a hal fizimiskájának köszönhető.

Akkor Farkas István és barátai döbbentek meg a ponty helyett akasztott nagy orrú hal láttán. A 11 kilóval mérlegelt tokot ők is visszaengedték a vízbe fotózás után. 

A lapátorrú tok Észak-Amerika leghosszabb folyójában, a Mississippiben őshonos. Az európai vizekbe telepítéssel került, és állítólag néhány példány már előfordult a Dunában és a Tiszában is. 

Tokfélék – sőregtokok, vágótokok, vizák, kecsegék – eredetileg mindkét folyóban éltek, feljártak a Fekete-tengerből, de a folyószabályozások és a Vaskapu zsilipje miatt az előbbi három faj eltűnt a magyar folyóvizekből, és már a kecsegét is védetté nyilvánították, olyan ritka.

Tavalyelőtt októberben, a vadászati világkiállítás záró aktusaként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kovács Zoltán, a rendezvény megvalósításáért felelős kormánybiztos és mások a Népfürdő utcai Duna-parton beleengedték a folyóba a rendezvényen akváriumban bemutatott vizákat és vágótokokat, valamint mintegy ezer tokhalat.

A nagy halakat kifogó és szépen visszaengedő horgászokról ez a cikkünk szól:

 

 

 

a fotó forrása a horgász Facebook-oldala

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.