helyrajzi szám

Központi Statisztikai Hivatal

Lokál

Czigler Győző épülete uralta a környéket.

A magyar statisztikai tudomány első jelentős fejezetének Fényes Elek 1836–1841 között megjelent hatkötetes műve tekinthető, amely a Magyarországnak, s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben címet viselte. A kiadvány jelentőségét mutatja, hogy az 1848-as Szemere-kormány első intézkedései közé tartozott az Országos Statisztikai Hivatal megalapítása, amit a szabadságharc bukásáig Fényes Elek vezetett.

Nem véletlen, hogy a tudós statisztikus nevét az az utca őrzi, amely a Margit körútról vezet a Központi Statisztikai Hivatal épülete felé. De van egy másik utca is, amely a Margit körutat összeköti a hivatallal. Ez a Keleti Károly utca, és ugyancsak egy statisztikus úttörőnek állít emléket. Keleti Károly volt a ki­egyezés után előbb minisztériumi osztályként, később független intézetként működő Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal első vezetője, aki számos érdeme mellett levezényelte az 1869-es népszámlálást, és kezdeményezésére született meg az 1874-es statisztikai törvény is, amely kimondta „a statistikai adatoknak országos gyüjtését, földolgozását, összeállitását és közzétételét”.

A jogi háttér biztosítása azonban nem járt az anyagi biztonsággal, Keleti és néhány munkatársa meglehetősen nehéz körülmények között végezte dolgát, mivel – egy korabeli írás szerint – a statisztikusoknak küzdeniük kellett „egyrészről az adatszolgáltató hatóságok és közönség közönyével és statisztikai érzékének teljes hiányával, másrészt az anyagi eszközök elégtelenségével”. Keleti Károly haláláig, 1892-ig vezette a hivatalt, amely megalakulásától kezdve kilenc különböző helyen működött. Igaz ugyan, hogy a saját, állandó székház gondolata már az 1880-as években is felmerült, de ezt már csak a Keletit követő új igazgató, Jekelfalussy József tudta kijárni. 1896-ban törvényben is rögzítették, hogy „az Országos m. kir. statistikai hivatal elhelyezésére, a főváros jobbparti részének valamely alkalmas helyén, állami épület emeltetik”, majd 1897-ben megszületett az immár Magyar Királyi Statisztikai Hivatalról szóló újabb törvény is, amely jelentőségéhez mérten tekintett az intézményre.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.