Központi Statisztikai Hivatal

Czigler Győző épülete uralta a környéket.

A magyar statisztikai tudomány első jelentős fejezetének Fényes Elek 1836–1841 között megjelent hatkötetes műve tekinthető, amely a Magyarországnak, s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben címet viselte. A kiadvány jelentőségét mutatja, hogy az 1848-as Szemere-kormány első intézkedései közé tartozott az Országos Statisztikai Hivatal megalapítása, amit a szabadságharc bukásáig Fényes Elek vezetett.

Nem véletlen, hogy a tudós statisztikus nevét az az utca őrzi, amely a Margit körútról vezet a Központi Statisztikai Hivatal épülete felé. De van egy másik utca is, amely a Margit körutat összeköti a hivatallal. Ez a Keleti Károly utca, és ugyancsak egy statisztikus úttörőnek állít emléket. Keleti Károly volt a ki­egyezés után előbb minisztériumi osztályként, később független intézetként működő Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal első vezetője, aki számos érdeme mellett levezényelte az 1869-es népszámlálást, és kezdeményezésére született meg az 1874-es statisztikai törvény is, amely kimondta „a statistikai adatoknak országos gyüjtését, földolgozását, összeállitását és közzétételét”.

A jogi háttér biztosítása azonban nem járt az anyagi biztonsággal, Keleti és néhány munkatársa meglehetősen nehéz körülmények között végezte dolgát, mivel – egy korabeli írás szerint – a statisztikusoknak küzdeniük kellett „egyrészről az adatszolgáltató hatóságok és közönség közönyével és statisztikai érzékének teljes hiányával, másrészt az anyagi eszközök elégtelenségével”. Keleti Károly haláláig, 1892-ig vezette a hivatalt, amely megalakulásától kezdve kilenc különböző helyen működött. Igaz ugyan, hogy a saját, állandó székház gondolata már az 1880-as években is felmerült, de ezt már csak a Keletit követő új igazgató, Jekelfalussy József tudta kijárni. 1896-ban törvényben is rögzítették, hogy „az Országos m. kir. statistikai hivatal elhelyezésére, a főváros jobbparti részének valamely alkalmas helyén, állami épület emeltetik”, majd 1897-ben megszületett az immár Magyar Királyi Statisztikai Hivatalról szóló újabb törvény is, amely jelentőségéhez mérten tekintett az intézményre.