helyrajzi szám

Központi Statisztikai Hivatal

Lokál

Czigler Győző épülete uralta a környéket.

A magyar statisztikai tudomány első jelentős fejezetének Fényes Elek 1836–1841 között megjelent hatkötetes műve tekinthető, amely a Magyarországnak, s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben címet viselte. A kiadvány jelentőségét mutatja, hogy az 1848-as Szemere-kormány első intézkedései közé tartozott az Országos Statisztikai Hivatal megalapítása, amit a szabadságharc bukásáig Fényes Elek vezetett.

Nem véletlen, hogy a tudós statisztikus nevét az az utca őrzi, amely a Margit körútról vezet a Központi Statisztikai Hivatal épülete felé. De van egy másik utca is, amely a Margit körutat összeköti a hivatallal. Ez a Keleti Károly utca, és ugyancsak egy statisztikus úttörőnek állít emléket. Keleti Károly volt a ki­egyezés után előbb minisztériumi osztályként, később független intézetként működő Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal első vezetője, aki számos érdeme mellett levezényelte az 1869-es népszámlálást, és kezdeményezésére született meg az 1874-es statisztikai törvény is, amely kimondta „a statistikai adatoknak országos gyüjtését, földolgozását, összeállitását és közzétételét”.

A jogi háttér biztosítása azonban nem járt az anyagi biztonsággal, Keleti és néhány munkatársa meglehetősen nehéz körülmények között végezte dolgát, mivel – egy korabeli írás szerint – a statisztikusoknak küzdeniük kellett „egyrészről az adatszolgáltató hatóságok és közönség közönyével és statisztikai érzékének teljes hiányával, másrészt az anyagi eszközök elégtelenségével”. Keleti Károly haláláig, 1892-ig vezette a hivatalt, amely megalakulásától kezdve kilenc különböző helyen működött. Igaz ugyan, hogy a saját, állandó székház gondolata már az 1880-as években is felmerült, de ezt már csak a Keletit követő új igazgató, Jekelfalussy József tudta kijárni. 1896-ban törvényben is rögzítették, hogy „az Országos m. kir. statistikai hivatal elhelyezésére, a főváros jobbparti részének valamely alkalmas helyén, állami épület emeltetik”, majd 1897-ben megszületett az immár Magyar Királyi Statisztikai Hivatalról szóló újabb törvény is, amely jelentőségéhez mérten tekintett az intézményre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.