Szabadon engedték a vadászati világkiállítás tokhalait

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. október 14.

Belpol

Budapestnél kerültek a Dunába. Ide természetes úton aligha jutnának föl a tengerről, a Vaskapu zsilipje miatt.

Haltelepítéssel ért véget az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kovács Zoltán, a rendezvény megvalósításáért felelős kormánybiztos a Népfürdő utcai Duna-parton belegázolt a folyóba, úgy engedték el a rendezvényen bemutatott őshonos halakat, többek között vizát és vágótokot, és ezekkel együtt mintegy ezer tokhalat.

A vizát a húsznapos kiállítás egymillió literes akváriumában mutatták be.

Vad?szati vil?gki?ll?t?s - Visszatelep?tett?k ?l?hely?

 
A viza, Kovács Zoltán és Semjén Zsolt.
Fotó: Szigetváry Zsolt
 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a telepítés után azt mondta, olyan fajok visszatelepítéséről van szó, amelyek korábban kipusztultak vízszennyezés és egyéb okokból, most pedig újra nő az állományuk.

Hozzátette, a tokhalak visszatelepítése szép példája a természetvédelemnek, az ökológiai egyensúlynak, azokat a halakat, amelyek nem kerültek vissza a Dunába, a Tisza-tavi Ökocentrumba viszik.

Kovács Zoltán kormánybiztos kiemelte, a nagyobb tokhalakat jeladóval szerelték fel, hogy követni lehessen útjukat, a kisebbeket pedig jellel látták el.

A tokfélék családjába tartozó viza és vágótok a kecsegével együtt őshonosnak számít a Duna vízrendszerében – a budapesti Vizafogó városrész neve is erről tanúskodik.  Miután 1964 és 1972 között megépítették az Al-Dunán, Szerbia és Románia határán a Vaskapu I. Vízerőművet a hajózsilippel, és elárasztották vízzel a Jókai Az arany ember című regényét ihlető Ada Kaleh-szigetet, három faluval együtt, lehetetlenné vált a tokfélék, így a viza vándorlása is a folyón felfelé a Fekete-tengertől. A viza ma már súlyosan veszélyeztetett fajnak számít, a tokfélék közül egyedül a kecsege fordul elő a Dunán és sebesebb mellékfolyóin, de már ez a faj is védettnek számít.

A Hír tévé tudósítása szerint a visszatelepítésen elhangzott, hogy a kiállítás – amely csak a Hungexpón lévő központi helyszínen 600 ezer látogatót fogadott – tovább él a halakban”.

 Írásunk a kiállításról:

 

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.