Szabadon engedték a vadászati világkiállítás tokhalait

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. október 14.

Belpol

Budapestnél kerültek a Dunába. Ide természetes úton aligha jutnának föl a tengerről, a Vaskapu zsilipje miatt.

Haltelepítéssel ért véget az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kovács Zoltán, a rendezvény megvalósításáért felelős kormánybiztos a Népfürdő utcai Duna-parton belegázolt a folyóba, úgy engedték el a rendezvényen bemutatott őshonos halakat, többek között vizát és vágótokot, és ezekkel együtt mintegy ezer tokhalat.

A vizát a húsznapos kiállítás egymillió literes akváriumában mutatták be.

Vad?szati vil?gki?ll?t?s - Visszatelep?tett?k ?l?hely?

 
A viza, Kovács Zoltán és Semjén Zsolt.
Fotó: Szigetváry Zsolt
 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a telepítés után azt mondta, olyan fajok visszatelepítéséről van szó, amelyek korábban kipusztultak vízszennyezés és egyéb okokból, most pedig újra nő az állományuk.

Hozzátette, a tokhalak visszatelepítése szép példája a természetvédelemnek, az ökológiai egyensúlynak, azokat a halakat, amelyek nem kerültek vissza a Dunába, a Tisza-tavi Ökocentrumba viszik.

Kovács Zoltán kormánybiztos kiemelte, a nagyobb tokhalakat jeladóval szerelték fel, hogy követni lehessen útjukat, a kisebbeket pedig jellel látták el.

A tokfélék családjába tartozó viza és vágótok a kecsegével együtt őshonosnak számít a Duna vízrendszerében – a budapesti Vizafogó városrész neve is erről tanúskodik.  Miután 1964 és 1972 között megépítették az Al-Dunán, Szerbia és Románia határán a Vaskapu I. Vízerőművet a hajózsilippel, és elárasztották vízzel a Jókai Az arany ember című regényét ihlető Ada Kaleh-szigetet, három faluval együtt, lehetetlenné vált a tokfélék, így a viza vándorlása is a folyón felfelé a Fekete-tengertől. A viza ma már súlyosan veszélyeztetett fajnak számít, a tokfélék közül egyedül a kecsege fordul elő a Dunán és sebesebb mellékfolyóin, de már ez a faj is védettnek számít.

A Hír tévé tudósítása szerint a visszatelepítésen elhangzott, hogy a kiállítás – amely csak a Hungexpón lévő központi helyszínen 600 ezer látogatót fogadott – tovább él a halakban”.

 Írásunk a kiállításról:

 

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.