Szabadon engedték a vadászati világkiállítás tokhalait

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. október 14.

Belpol

Budapestnél kerültek a Dunába. Ide természetes úton aligha jutnának föl a tengerről, a Vaskapu zsilipje miatt.

Haltelepítéssel ért véget az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kovács Zoltán, a rendezvény megvalósításáért felelős kormánybiztos a Népfürdő utcai Duna-parton belegázolt a folyóba, úgy engedték el a rendezvényen bemutatott őshonos halakat, többek között vizát és vágótokot, és ezekkel együtt mintegy ezer tokhalat.

A vizát a húsznapos kiállítás egymillió literes akváriumában mutatták be.

Vad?szati vil?gki?ll?t?s - Visszatelep?tett?k ?l?hely?

 
A viza, Kovács Zoltán és Semjén Zsolt.
Fotó: Szigetváry Zsolt
 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a telepítés után azt mondta, olyan fajok visszatelepítéséről van szó, amelyek korábban kipusztultak vízszennyezés és egyéb okokból, most pedig újra nő az állományuk.

Hozzátette, a tokhalak visszatelepítése szép példája a természetvédelemnek, az ökológiai egyensúlynak, azokat a halakat, amelyek nem kerültek vissza a Dunába, a Tisza-tavi Ökocentrumba viszik.

Kovács Zoltán kormánybiztos kiemelte, a nagyobb tokhalakat jeladóval szerelték fel, hogy követni lehessen útjukat, a kisebbeket pedig jellel látták el.

A tokfélék családjába tartozó viza és vágótok a kecsegével együtt őshonosnak számít a Duna vízrendszerében – a budapesti Vizafogó városrész neve is erről tanúskodik.  Miután 1964 és 1972 között megépítették az Al-Dunán, Szerbia és Románia határán a Vaskapu I. Vízerőművet a hajózsilippel, és elárasztották vízzel a Jókai Az arany ember című regényét ihlető Ada Kaleh-szigetet, három faluval együtt, lehetetlenné vált a tokfélék, így a viza vándorlása is a folyón felfelé a Fekete-tengertől. A viza ma már súlyosan veszélyeztetett fajnak számít, a tokfélék közül egyedül a kecsege fordul elő a Dunán és sebesebb mellékfolyóin, de már ez a faj is védettnek számít.

A Hír tévé tudósítása szerint a visszatelepítésen elhangzott, hogy a kiállítás – amely csak a Hungexpón lévő központi helyszínen 600 ezer látogatót fogadott – tovább él a halakban”.

 Írásunk a kiállításról:

 

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.