Nem a biciklisávok, hanem a félmillióval több autó okozza a dugókat Budapesten és környékén

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 12.

Lokál

Városkutatók szerint.

"Ha az elmúlt években összevásárolt, nagyjából 350 ezres autótöbbletet sorba állítanánk az úton, ez a sor Budapesttől Koppenhágáig tartana. Na most próbálj meg elhelyezni ennyi autót Budapesten és az agglomerációban. Ezt nem lehet megcsinálni, és nem is szabad" – mondta Ekés András mobilitási szakértő az rtl.hu-nak.

A budapesti és agglomerációs forgalom témája azután került újra fókuszba, hogy a tanévkezdés után fideszes influenszerek egyszerre posztoltak a kialakult dugókról, amikért nyilván Karácsony Gergely főpolgármestert tették felelőssé.

A KSH adatai szerint az elmúlt 20 évben drasztikusan nőtt az autóforgalom Budapesten és az agglomerációban, és

míg 2000-ben a fővárosban 559 100, Pest megyében összesen pedig 827 379 autót tartottak számon, addig tavaly a fővárosban 710 752, az egész megyében pedig a 2000-es számnál nagyjából félmillióval több, 1 328 803 autó volt

– írja az rtl.hu. A budapestiek és a környéken élők autóvásárlási kedve 2010 után, a gazdasági válság elmúltával nőtt meg igazán, a mobilitási szakértő szerint pedig az autók számának növekedése nem is arányos a lakosságszám növekedésével.

Míg Budapesten 22, Pest megyében 38 százalékkal nőtt meg az autók száma, addig a főváros lakossága stagnált, a megyéé pedig csak 9 százalékkal nőtt.

Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta a sokat kritizált budapesti kerékpársávokról, hogy "a városban nem ezek miatt van dugó, hanem azért, mert túl sok autó van.

Ha meg akarjuk oldani a dugók problémáját, elsősorban azon kell gondolkodni, hogyan korlátozzuk az autók számát és forgalmát."

Mindeközben a főváros napi 6000 extra autóval és dugókkal számol az utakon, ha fizetőssé teszik a teljes M0-st. Mint ismert, az Építési és Közlekedési Minisztérium augusztus végén nyújtotta be azt a törvénytervezetet, amivel a teljes M0-st fizetőssé tennék – amitől több mint 150 milliárd forintos bevételt remélnek. Emiatt főváros a kormányhoz fordult, mert attól tart, amennyiben a kormány növeli a fizetős utak számát, sokan ahelyett, hogy kifizetnék az extra útdíjat, inkább bemennek majd a városokba, megnövelve a dugóra amúgy is hajlamos forgalmat.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.