Elõttünk tó, mellettünk erdõ, alattunk domboldal. A dombon bálákban figyel a szalma, a tó felõl hûvös szél fújdogál. A Középfölde-hangulatot csak a galgahévízi domboldalon zajló kábelfektetés zavarja meg. Ennek ellenére minden így marad, természetesen: a környéken high-tech ökofalu épül.
Kezdemények
A fõvárostól 40 kilométerre alakulgató falu - a Galgafarm - közigazgatásilag ugyan Galgahévízhez tartozik, bizonyos autonómiája mégis lesz. A falut felépítõ Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány ugyanis néhány önkormányzati feladatot - út- és vízmûépítés, hulladékgazdálkodás - átvállal az anyatelepüléstõl. Ráadásul az alapítvány helyi pénznem kidolgozásán is fáradozik.
A 8,5 hektár nagyságú területnek és magának a tervnek a tulajdonosa a kivitelezõ Gaia-alapítvány. Egyelõre csak az energiaellátásért felelõs pajtaszerû hõközpont áll, az elsõ házakat jövõre húzzák fel. A faluteremtés költsége 250 millió forint, melynek mintegy 30-40 százalékát különbözõ pályázaton elnyert támogatás biztosítja, a többit az alapítvány fedezi. A 200 fõs falucskában 50 házikó áll majd; a telkek értéke 4-6 millió forint között mozog.
"Nem a galgahévízi lesz az elsõ ökofalu Magyarországon. Eddig legalább fél tucat kezdeményezés indult be hazánkban azzal a céllal, hogy a környezettel a lehetõ legnagyobb harmóniát hozza létre" - mondta lapunknak Fridrich István, aki elsõk között költözött be a Somogy megyei Gyûrûfûn 1999 óta épülgetõ ökofaluba. Úgy véli: a galgahévízi ökofalu leginkább a gyûrûfûi projekttel rokonítható. Gyûrûfû szintén nem önálló település, közigazgatásilag a közeli Ibafához tartozik, és szintén zöldmezõs beruházás. A telepen egyelõre hét család lakik, és a galgahévízi tervekhez hasonlóan különféle high-tech környezetkímélõ technikákat alkalmaznak. "Itthon többféle kezdeményezés is fut, de mindegyik más utat jár be: Galgahévízen a biogazdálkodás alakult ki elõbb, a Krisnavölgyben mindez vallási köntösben történik, Visnyeszéplakon pedig a népi hagyományok kapnak hangsúlyt. Vetélkedés nincsen, a tapasztalatokat rendszeresen kicseréljük" - tájékoztatott Fridrich.
Az ökofalvak 1960-70 tájékán jelentek meg; a legtöbb, körülbelül 600-700 az Egyesült Államokban található. Európában leginkább az északi, környezettudatosabb országokban - Svédországban, Finnországban, Dániában, Németországban - vannak ilyen települések, az elsõ az 1960-as évek elején a skóciai Findhornban épült fel. Az ökofalvak többsége civil kezdeményezés, kivéve Szenegált: ott az építésük a kormányprogram része.
Kisebb lábnyom kell
Varga Géza, a galgahévízi telep megálmodója szerint az ökofalvak olyan önfenntartó ökorendszerek, mint egy esõerdõ: vagyis a termelõ, a fogyasztó és a lebontó egységek között körfolyamat van. "Ha ilyen rendszer létezik a természetben, akkor miért ne lenne kivitelezhetõ az emberi társadalomban is?" - tette fel a kérdést a Narancs riporterének a Gaia-alapítvány ügyvezetõ igazgatója. A 60 év körüli Varga nagy bajuszú, apró ember, akiben a skandináviai egyetemi évek alatt fogant meg a zöldfalu ötlete. Mint mondta, a galgahévízi zöldfalut az ökológiai lábnyom alapján tervezték. Az ökológiai lábnyom azt mutatja, hogy egy ember adott fogyasztási szokások mellett mekkora darabot emészt el a természetbõl. Minden termék - legyen az élelmiszer, üzemanyag, autó, bármilyen fogyasztási cikk - esetén kiszámítható, hogy annak elõállítása és hulladékának visszaforgatása mekkora zöldterületet igényel: mennyi nyersanyag, energia szükségeltetik hozzá. Az átlag magyar ökológiai lábnyoma két hektár; vagyis minden magyar kétszer annyi természetet él fel, mint amire az ország területe alapján lehetõsége van. "Az ökofalu lakói viszont nagyon takarékosak lesznek, a lábnyomuk a jogosan nekik járó egy hektár körül lesz" - fejtegeti Varga a Gaia-alapítvány konferenciatermében, amelynek falán hatalmas zöld lábnyom virít.
A Gaia-alapítvány kiszámolta, hogy a természetpusztításban mibõl lehetne lefaragni annak érdekében, hogy az ne a kényelem rovására menjen. Az ökofalu lakói ugyanis nemcsak környezetbarát módon akarnak élni, de nyomorogni se kívánnak. A legtöbbet pedig az energián, az élelmiszer-termelésen és a lakásépítésen lehet spórolni. Az elõbbit megújuló energiaforrásokból nyerik: a település sarkában álló erõmû látja el a falucskát távhõvel és elektromos árammal. A távhõ farönkök elgázosításából származik: az eljárás lényege, hogy a fadarabokat nem elégetik, hanem felhevítik. Az áramot az erõmû tetejére felszerelt napelemek termelik majd.
A házak megtervezésénél ugyancsak az energiatakarékosságon van a hangsúly: míg egy normál 100 négyzetméteres ház 350 ezer kilowattóra bevitt energiát (építõanyag, szállítás) igényel, addig az itt épülõ házak csupán 50 ezret. Az alapítvány csapata kiszámolta, hogy a téglának, betongerendának és a különféle építõelemeknek darabonként mekkora az energiatartalma, s az ökoházikók tervezõinek e kvótán belül maradva kell felhúzniuk az épületeket. Emiatt egy ház jórészt fából, vályogból, szalmából, vagyis természetes anyagból áll. A zöldszabványok elfogadtatása igen nehézkes volt: négy év alatt sikerült átverni õket az alighanem Guinness-rekordot jelentõ 32 szakhatóságon.
A faluban a szennyvíz az alábbi utat járja majd be a megtisztulásig: miután lehúzzák a vécét, a szennyvíz egy közmûpótló berendezésbe jut, ahonnan a tisztítás után a hazai elõírások szerint akár vissza is kerülhetne a folyóvízbe. Ám ökofalván a megtisztított víz a nádgyökérzónás tisztítóba csordogál, ahol a növények a magas tápanyag-koncentrációt kivonják a lébõl, ami immár tökéletesen tiszta víz formájában egy halastóban landol.
"A szelektív hulladékgyûjtés olyan természetes lesz, mint a levegõvétel. Ráadásul a veszélyes hulladék kivételével nem is hagyhatja el a szemét a települést, az újrahasznosítást helyben oldjuk meg. A mûanyagot pedig egyszerûen nem engedjük be a faluba" - közölte Varga Géza.
Mindennapok
Azt, hogy mindezt pontosan hogyan oldják meg, egyelõre nem tudják az építõk, hiszen Galga-hévízre járnak majdan orvoshoz, iskolába: e helyeken pedig könnyedén lehet szert tenni mûanyag dolgokra. "Ezekkel a nehézségekkel meg kell küzdenünk. Elszigetelõdni nem szeretnénk, de mindenképpen egységben akarunk élni" - summázta véleményét Varga, aki maga is tûkön ülve várja, hogy beköltözhessen a zöldfaluba.
A galgahévíziek nem sokat tudnak az épülõ faluról: néhányan nem is hallottak róla, mások pedig határozottan képviselik azt az álláspontot, hogy "azok visszavonulnak a dombok mögé, és isten tudja, mit csinálnak majd ott". Az összkép ennél árnyaltabb, mert más véleményeket is hallani: a polgármesteri hivatal és a mûvelõdési ház között kiegyensúlyozottan kerékpározó 50 év körüli hölgy például kifejezetten örül az ökofalunak, a beköltözést azonban nem tervezi. "Zöldövezetben lakom, a csatornázás megoldott a faluban, a szemetet pedig több éve szelektíven gyûjtöm" - pattintotta oda riporterünknek.
Ha valakinek mégis kedve szottyan beköltözni az ökofaluba, elõbb le kell húznia fél évet a település közepére tervezett "bölcsõház" nevû apartmanszerûségben, valamint részt kell vennie a közösségi munkában. Az alapítók szerint erre azért van szükség, nehogy valaki meggondolatlanul ugorjon bele a környezettudatos létbe. Az érdeklõdõnek beugróként kétmillió forintot kell fizetnie: ha megretten a látottaktól, visszakapja a foglalót, ha megtetszik neki a falu, akkor az elõleget beszámítják a telek árába. A házat mindenki maga építi. A Narancs információi szerint eddig hat család tette le a kétmilliós foglalót. A faluban a döntéseket az elképzelések szerint közösen hozzák majd, azaz a képviseleti helyett a részvételi demokrácia szervezi a közösség életét.
Pró és kontra
Czeller Gábor, a hazai biogazdálkodókat tömörítõ Biokultúra Egyesület elnöke pozitív kezdeményezésnek tartja a galgahévízi ökofalu tervét, de a végkifejlettel szemben komoly kétségei vannak. Szerinte a galgahévízi alapítóknak több próbálkozásuk is volt már, de eddig egyik sem mûködött megfelelõ ideig és megfelelõ hatékonysággal. "Jó kezdeményezés, csak végre mûködjön" - jelentette ki az egyesület elnöke.
Varga Géza szerint viszont a Galgafarm mindenképpen nagyot durran, már csak azért is, mert az ökofalu-kezdeményt a világ ökofalvait tömörítõ Global Ecovillage Network idén a legátgondoltabb és legjobb ökofalunak járó díjjal tüntette ki. Állítja: a hazai kezdeményezések közül a Galgafarmnak a legerõsebbek a gazdasági alapjai, Galgahévízen ugyanis 30-40 család részvételével évek óta komoly biogazdálkodás folyik, s az ökofalu lakói is a biotermelõk közül kerülnek majd ki.
Szabó András