Petícióban tiltakoznak az augusztus 20-i tűzijáték ellen

  • narancs.hu
  • 2020. május 18.

Lokál

Idén Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát tervezik megszervezni – ez verte ki a biztosítékot.

Két nap alatt 23 ezer aláírást gyűjtött az a petíció, amelyet az idei augusztus 20-i tűzijáték eltörléséért indítottak a szabadaHang felületén.

A tiltakozást a Magyar Turisztikai Ügynökség egy korábbi bejelentése váltotta ki, melyben az szerepel idén Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát tervezik megszervezni. Az államalapítás előtt tisztelgő, hivatalos megemlékezéseket idén többnapos, a főváros egészét érintő Szent István-napi programsorozatként tervezi megtartani az MTÜ, új hagyományt teremtve ezzel.

"A kormány szerint minden eddiginél grandiózusabb tűzijáték lesz Budapesten. Biztos örülni fog ennek az a sok ember, aki a járvány miatt elvesztette a munkáját, és fogalma nincs, miből fizesse ki az albérletet. Biztos tetszeni fog nekik, amikor látják, milyen gyorsan égetik el a magyarok adóforintjait, amit akár az ő megmentésükre is felhasználhatna a kormány.
De nemcsak miattuk gondolom, hogy vérlázító a tűzijáték. (...) A pandémia utáni újrakezdést szerintem sokkal jobban szimbolizálná, ha lemondanánk erről a grandiózus pénzégetésről, és valami újat találnánk ki, amivel valóban méltóképp tudnánk ünnepelni a magyar állam születésnapját.
Az erre szánt grandiózus összeget pedig azoknak a megsegítésére használnánk, akiknek most nagy szüksége van erre." – fogalmaz a tiltakozás szervezője Homonnay Gergely író, újságíró.

A 20-30 perces parádé az útóbbi években rendre több száz milló forintba került.

Szent Istvánt ünnepeljük teljes erőből, az államalapítót, aki a kezébe vette a dolgokat. Kezébe vette egy rendkívül éles történelmi szituban, amikor a puszta megmaradás volt a tét a magyarság előtt. De ő jött rendületlenül, leverte, aki rászolgált, mert akadályozta a nemzeti egység hatékony kibontakozását; lepaktált, akikkel le kellett; szövetséget kötött, akivel azt kellett. S megalapozta a következő ezer esztendőt a magyarnak, hogy jólétben, független, ért kalászt lengessen. Időként persze újra kell csinálni az ő dolgát, de hála neki és persze a mindenhatónak, mindig akad valaki, aki újra megrajzolja a kontúrokat, újra fazont ad ennek a nemzeti egésznek, egy kis vérrel, egy csomó verejtékkel, megküzdve a külső erőkkel, s a külső erők ötödik hadoszlopaival, éleslátón, jövőbe tekintőn, önfeláldozón, és olykor néha kicsinyt még – a szűklátókörűek szemszögéből – vi­tatható eszközökkel is. Határozottan. Szent László, Könyves Kálmán, Vak Béla és a többiek. Őket ünnepeljük augusztus 20-án.

A királyokat.

Vajon miért? – tettük fel a kérdést pár évvel ezelőtti írásunkban.

Aug. 20.

Augusztus 20-án soha nincs tüntetés. Már­cius 15-én mindig van, október 23-án mindig van. Augusztus 20-án tűzijáték, Szent Jobb-körmenet, légi és vízi parádé, a nemzet tortája, a nemzet szacharinos tortája, a nemzet kenyere, kistérségi bohóctalálkozó, s minden áldott évben István, a király, most ez rendezi, máskor meg amaz, most a legutolsó előadás, jövőre a legelső, most az eredeti szereplők lépnek fel, legutóbb a hamisítványok.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.