Petícióban tiltakoznak az augusztus 20-i tűzijáték ellen

  • narancs.hu
  • 2020. május 18.

Lokál

Idén Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát tervezik megszervezni – ez verte ki a biztosítékot.

Két nap alatt 23 ezer aláírást gyűjtött az a petíció, amelyet az idei augusztus 20-i tűzijáték eltörléséért indítottak a szabadaHang felületén.

A tiltakozást a Magyar Turisztikai Ügynökség egy korábbi bejelentése váltotta ki, melyben az szerepel idén Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát tervezik megszervezni. Az államalapítás előtt tisztelgő, hivatalos megemlékezéseket idén többnapos, a főváros egészét érintő Szent István-napi programsorozatként tervezi megtartani az MTÜ, új hagyományt teremtve ezzel.

"A kormány szerint minden eddiginél grandiózusabb tűzijáték lesz Budapesten. Biztos örülni fog ennek az a sok ember, aki a járvány miatt elvesztette a munkáját, és fogalma nincs, miből fizesse ki az albérletet. Biztos tetszeni fog nekik, amikor látják, milyen gyorsan égetik el a magyarok adóforintjait, amit akár az ő megmentésükre is felhasználhatna a kormány.
De nemcsak miattuk gondolom, hogy vérlázító a tűzijáték. (...) A pandémia utáni újrakezdést szerintem sokkal jobban szimbolizálná, ha lemondanánk erről a grandiózus pénzégetésről, és valami újat találnánk ki, amivel valóban méltóképp tudnánk ünnepelni a magyar állam születésnapját.
Az erre szánt grandiózus összeget pedig azoknak a megsegítésére használnánk, akiknek most nagy szüksége van erre." – fogalmaz a tiltakozás szervezője Homonnay Gergely író, újságíró.

A 20-30 perces parádé az útóbbi években rendre több száz milló forintba került.

Szent Istvánt ünnepeljük teljes erőből, az államalapítót, aki a kezébe vette a dolgokat. Kezébe vette egy rendkívül éles történelmi szituban, amikor a puszta megmaradás volt a tét a magyarság előtt. De ő jött rendületlenül, leverte, aki rászolgált, mert akadályozta a nemzeti egység hatékony kibontakozását; lepaktált, akikkel le kellett; szövetséget kötött, akivel azt kellett. S megalapozta a következő ezer esztendőt a magyarnak, hogy jólétben, független, ért kalászt lengessen. Időként persze újra kell csinálni az ő dolgát, de hála neki és persze a mindenhatónak, mindig akad valaki, aki újra megrajzolja a kontúrokat, újra fazont ad ennek a nemzeti egésznek, egy kis vérrel, egy csomó verejtékkel, megküzdve a külső erőkkel, s a külső erők ötödik hadoszlopaival, éleslátón, jövőbe tekintőn, önfeláldozón, és olykor néha kicsinyt még – a szűklátókörűek szemszögéből – vi­tatható eszközökkel is. Határozottan. Szent László, Könyves Kálmán, Vak Béla és a többiek. Őket ünnepeljük augusztus 20-án.

A királyokat.

Vajon miért? – tettük fel a kérdést pár évvel ezelőtti írásunkban.

Aug. 20.

Augusztus 20-án soha nincs tüntetés. Már­cius 15-én mindig van, október 23-án mindig van. Augusztus 20-án tűzijáték, Szent Jobb-körmenet, légi és vízi parádé, a nemzet tortája, a nemzet szacharinos tortája, a nemzet kenyere, kistérségi bohóctalálkozó, s minden áldott évben István, a király, most ez rendezi, máskor meg amaz, most a legutolsó előadás, jövőre a legelső, most az eredeti szereplők lépnek fel, legutóbb a hamisítványok.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.