Dzsentrifikáció a Józsefvárosban

Rá sem ismersz

Belpol

Drasztikusan átalakulhat Józsefváros középső része. Új házak, új lakók, új gondok. A visszafordíthatatlan változás jelei egyértelműek, de megőrizhető-e bármi abból, ami száz éve is itt volt? És érdemes-e bármit megőrizni?

A Magdolna negyed és az Orczy negyed az a része a fővárosnak, ahová nem vetődik el az átlagturista, ahol nem andalognak szerelmesek (csak ha épp hazafelé tartanak). Húsz éve még az volt itt a fő probléma, hogyan lehetne megakadályozni a szegregátumok kialakulását, ma pedig az, hogy mit lehet kezdeni a dzsentrifikációval. Öt év múlva talán fel sem ismerjük a környéket.

Pionírok és maradók

„Húsz éve mondják, hogy ezt elbontják, azt meg felújítják – mutat körbe Jenő a Kálvária utcában –, azóta se történt semmi.” Ez persze nem igaz, az utcában több öreg házat is ledózeroltak. A Google utcanézetében meg lehet nézni a tíz évvel ezelőtti állapotokat – összevetve a maival, egészen más a kép. Az utca egyik oldalán földszintes, lepusztult, öreg házak álltak, a másikon magas bérházak és hozzájuk igazodó újabb, legfeljebb húszéves épületek, kiegészülve egy, a válságban megroppant beruházás torzójával. Ma ugyanitt két-három, komplett beruházásra alkalmas üres telek várja a befektetőket, a saroktelken pedig új társasház keresi a tulajdonosait. Jenő szerint mindegy, mi lesz, csak „a nem idén barnultak” ne maradjanak. Kérdésemre, hogy sok roma ment-e el a környékről, bólogat.

Nehéz megmondani, mi a valóság és mi az, amit annak gondolunk a tapasztalataink alapján. A népszámlálási adatok szerint valóban jelentősen csökkent a romák lélekszáma a kerületben, ám ez főként annak tudható be, hogy azt a rubrikát sokan nem ikszelték be – valós elvándorlási adatok nem ismertek. A teljes lakosságszámot nézve azonban beszédes, hogy szinte minden korcsoportban jelentős volt a csökkenés. A Józsefvárosban 2001-ben majdnem 82 ezren laktak, a 2022-es adatok szerint pedig már csak 70 ezren, ez mínusz 15 százalék. Ehhez képest a 30–49 év közöttiek száma emelkedett, húsz év alatt 2 százalékkal; elsőre ez a plusz 2 százalék nem sok, ám annak tükrében, hogy egész Budapest lakossága csökkent, a VIII. kerületé pedig drasztikusan, már ez a minimális növekmény is figyelemre méltó. Ha ennek hátterében esetleg a csok-támogatást keresnénk, akkor tévúton járnánk, hiszen ahhoz gyerekek is kellenének. Már­pedig a 15 év alattiak száma ugyancsak drasztikusan csökkent, két évtized alatt majdnem a felére.

A fiatal felnőttek beköltözésével kapcsolatban egy kutatásában Berényi B. Eszter szociológus arra jutott, hogy köztük felülreprezentáltak a diplomások. A dzsentrifikációról szóló kutatásában Berényi a város több részét is vizsgálta, köztük a Magdolna negyedet. Adatai szerint az 1990 előtt ideköltöző 30 év alattiaknak kevesebb, mint 10 százaléka volt diplomás, ehhez képest a 2000 után beköltözők közül majdnem minden negyedik rendelkezett felsőfokú végzettséggel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

A falu bolondjai

Hadházy Ákos második videón is dokumentált parlamenti találkozása Orbán Viktorral pontosan úgy sikerült, mint az előző, mintha az a több mint két esztendő el sem illant volna, mintha még mindig 2023 júniusa lenne.

A mártír

„Ki ölte meg Charlie Kirköt?” – ezt énekelhetné valamelyik NER-kompatibilis polbeat együttes, ha volnának olyanok.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.