Interjú

„Azt javaslom mindenkinek, ugorjon ki a NER-ből!”

Magyar Péter jogász

Belpol

Januárban még csak Varga Judit exférjeként gondolt rá az ország, aztán valószínűtlenül gyorsan a címlapok állandó szereplője lett a NER-nek hangosan hátat fordító Magyar Péter. Erről, a motivációiról és volt felesége párthűségéről is beszélgettünk a múlt hét végén.

(Jelen lapszámunkat hétfőn, március 25-én kora este küldtük nyomdába, amikor még nem tudhattuk, mit tartalmaznak a Magyar Péter által keddre ígért terhelő dokumentumok. Így ezekről nem is tudtuk kérdezni őt – a szerk.)

Magyar Narancs: Megnézik az utcán?

Magyar Péter: Meg. Budapesten mindenki, de a kis falvakban is, ott a kocsmákban még meg is hívtak, és a támogatásukról biztosítottak. Az elmúlt egy hónapban negatív visszajelzést még senkitől nem kaptam személyesen, szerencsére.

MN: Élvezi a figyelmet?

MP: Nem annyira, nagyon szokatlan. A volt feleségem mellett megéltem, hogy milyen az, ha bárhova megy is az ember, nincs igazán magánélete akkor sem, ha a családjával lenne. A pozitív energia jó, de nem nagyon lehet másra figyelni. Mindenkivel szívesen beszélgetek, hiszen nem akarok senkit megsérteni, de azt tudom mondani, elég fárasztó. Nem is számítottam erre ráadásul, hiszen nem gondoltam volna, hogy a tettemnek ilyen hatása lesz. Most is csak kapkodom a fejem.

MN: Másfél hónapja egyik napról a másikra kezdett a csapból is ön folyni, most már testőrrel jár. Megérte?

MP: Azt gondolom, ez nem a történet vége. Ha végre sikerül valamit csinálni ezzel az országgal, s két-három év múlva elérni, amit szeretnénk, és amit nagyon sok magyar ember szeretne, akkor lehet, hogy azt mondom majd, megérte. De ez most félig a rombolás, félig az építkezés szakasza, úgyhogy főleg azt látom, hogy nem tudok aludni, fenyegetnek, és negatív visszajelzéseket kapok a volt barátaimtól. De ha már annyit elértünk, hogy megváltozik a közbeszéd, és olyan emberek is beszállnak, akik erre nem tartottak igényt, akkor már megérte. Egy olyan fordulóponton már biztosan túl vagyunk, hogy az embereket újra elkezdte érdekelni a közélet, mernek róla beszélni. Ha ebből több jön ki, mert kapunk felhatalmazást, és sikerül szakértelemben és emberségben is megfelelő csapatot építeni, az pedig már szuper, és biztosan megérte. De ez egy nagyon hosszú harc, azt remélem, mindenki látja azokból a reakciókból, amelyek a kormányzati propagandából érkeznek. Nagyon hosszú, nagyon nehéz és nagyon egyenlőtlen harc. De vannak biztató jelei, hiszen hiába a leggusztustalanabb eszközök, a százmilliós lejárató kampány, ez már mintha kontraproduktív lenne, mert ezzel is csak több emberhez jutunk el.

MN: A NER építői közül senki nem állt ki ön mellett.

MP: Őszintén szólva nem vártam, hogy bárki kiáll. Azért bátorság tekintetében nem egri várvédőkről beszélünk. Tisztelet a kivételnek, de a nagy részük olyan, aki a privát szférában soha nem tudna megélni, soha nem volt privát munkahelye, a Fidelitasból a pártba be­épülve vitte tovább a lojalitás. Túl sok hozzá­adott értékük a lojalitáson kívül nincs is. Úgyhogy nem gondoltam, hogy Zrínyi Miklósok tömkelege lesz a Fideszben, de nem is bánom, mert az én mozgalmamban és pártomban nem is akarok olyanokkal együtt dolgozni, akik benne voltak.

MN: Ön nem volt benne?

MP: Én egy miniszternek voltam a férje, és vezettem állami céget, de nem voltam politikai döntéshozó, nem voltam politikacsináló. Sokszor tőlem kérik, hogy kérjek bocsánatot a NER-ben eltöltött éveimért, de én legfeljebb talán pár barátomra és a volt feleségemre voltam bármilyen hatással.

MN: Ezek szerint nem igaz Kocsis Máté állítása, hogy Varga Judit szerezte önnek az állami céges munkát?

MP: Aki ezt mondta, visszakozott is, mert rájöttek, hogy ezzel hivatali visszaéléssel vádolják saját magukat. Orbán Balázs már okosabb volt, és cáfolta is Kocsis Mátét.

MN: Azért a Diákhitel Központ vezérigazgatói pozíciója klasszikus káderállás családi protekció nélkül is.

MP: Annyiban nem, hogy rengeteg felügyelőbizottsági meg igazgatósági tagság van, és egyáltalán nemcsak NER-káderek ülnek ezekben, hanem elismert szakemberek is, mondjuk a Volánbusz igazgatóságában vagy az MBH Bankban. Nekem volt ügyvédi karrierem, a Diákhiteltől távozva piaci cégnél helyezkedtem el. Persze sokszor a lojalitás számít – igaz, velem rossz lóra tettek ebben is, hiszen többször szavaztam nemmel vagy tartózkodtam, ami nem jellemző az ezekhez hasonló bizottságokban. Kaptam is jelzést arról, hogy túl sok kérdést teszek fel, és hogy nem ezért vagyok ott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.