Távolsági buszok a vasút birtokában: a spórolás már a névadásban megmutatkozott

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 5.

Lokál

Július 15-től a vasúté lett a Volánbusz Zrt., de volt már ilyen, sőt a hazai távolságibusz-közlekedés kezdetén a MÁV volt az a társaság, amely az első igazán komoly buszos vállalatot létrehozta.

E heti nyomtatott lapszámunkban a 1927-től működő vasutas távolsági buszos társaság történetét meséljük el. Részlet a cikkből:

A MÁV mint a legerősebb hazai vállalat gyakorlatilag monopolhelyzetben volt a vasúti szállítás területén, mégsem nézte jó szemmel azoknak a kis cégeknek és vállalkozóknak a mozgolódását, akik a közúti fuvarozásból próbáltak megélni. 1926 végén összesen 234 autóbusz, 2305 teherautó (és 6752 személyautó) volt Magyarországon, bár ennél sokkal több „kvázi-busz” működött: a fuvarosok gyakran játszották ki a vonatkozó szigorú szabályokat azzal, hogy 15-20 embert vittek teherkocsival – természetesen engedély nélkül. De a MÁV is hamar felismerte a közúti áru- és személyszállításban rejlő lehetőségeket, ezért az illetékes miniszterhez fordulva azt kérték, hadd alapítsanak egy, a vasúti forgalmat kiszolgáló fuvarozási céget, amely vasúton belül működne, de önálló, részvénytársaságként. A Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalat Részvénytársaság (Mavart) 1927. január 8-án alakult meg 2 millió pengő alaptőkével.

Valahol Magyarországon (1930)

Valahol Magyarországon (1930)

Fotó: Fortepan/Négyesi Pál/National Archives (USA)

Hét éves működése alatt a Mavart folyamatos veszteséget produkált, ami ugyan évről-évre csökkent, de a részvényeseket nem hatotta meg. Így aztán mindenki örömmel fogadta, hogy 1935. január elsején megszűnt a részvénytársaság, miután a MÁV 100 százalékos tulajdonossá vált, a vállalat pedig a vasúti üzemként működött tovább. A váltás anyagi biztonsággal járt, mert igaz, hogy ettől fogva minden bevétel a vasúté lett, de a veszteséget is MÁV állta. Mindenesetre  a spórolás már a névadásban megmutatkozott: a Mavartból Mávaut lett kizárólag azért, hogy nem kelljen újrafényezni a buszokat, teherautókat; a járművek oldalán díszelgő, nagyméretű „MAVART” feliratú logót a lehető legkisebb anyagi ráfordítással, egy betű cseréjével és egy ékezettel varázsolták „MÁVAUT”-tá. Az pedig senkit sem zavart, hogy ez rövidítésként nem működött, a társaság hivatalos elnevezése ugyanis Magyar Királyi Államvasutak Közúti Gépkocsiüzem lett.

A friss Narancsban olvasható cikkünkből kiderül az is, hogy a MÁVAUT aranykorát csak egy hajszál választotta el a pusztulásától, hogy miért cserélték Mercedes-emblémákat vörös csillagokra, hogy a MÁVAUT miért maradt forgalomban 1970-ig.

A Narancsot megtalálják az újságárusoknál, nagyobb élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizetnek rá.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.