Távolsági buszok a vasút birtokában: a spórolás már a névadásban megmutatkozott

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 5.

Lokál

Július 15-től a vasúté lett a Volánbusz Zrt., de volt már ilyen, sőt a hazai távolságibusz-közlekedés kezdetén a MÁV volt az a társaság, amely az első igazán komoly buszos vállalatot létrehozta.

E heti nyomtatott lapszámunkban a 1927-től működő vasutas távolsági buszos társaság történetét meséljük el. Részlet a cikkből:

A MÁV mint a legerősebb hazai vállalat gyakorlatilag monopolhelyzetben volt a vasúti szállítás területén, mégsem nézte jó szemmel azoknak a kis cégeknek és vállalkozóknak a mozgolódását, akik a közúti fuvarozásból próbáltak megélni. 1926 végén összesen 234 autóbusz, 2305 teherautó (és 6752 személyautó) volt Magyarországon, bár ennél sokkal több „kvázi-busz” működött: a fuvarosok gyakran játszották ki a vonatkozó szigorú szabályokat azzal, hogy 15-20 embert vittek teherkocsival – természetesen engedély nélkül. De a MÁV is hamar felismerte a közúti áru- és személyszállításban rejlő lehetőségeket, ezért az illetékes miniszterhez fordulva azt kérték, hadd alapítsanak egy, a vasúti forgalmat kiszolgáló fuvarozási céget, amely vasúton belül működne, de önálló, részvénytársaságként. A Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalat Részvénytársaság (Mavart) 1927. január 8-án alakult meg 2 millió pengő alaptőkével.

Valahol Magyarországon (1930)

Valahol Magyarországon (1930)

Fotó: Fortepan/Négyesi Pál/National Archives (USA)

Hét éves működése alatt a Mavart folyamatos veszteséget produkált, ami ugyan évről-évre csökkent, de a részvényeseket nem hatotta meg. Így aztán mindenki örömmel fogadta, hogy 1935. január elsején megszűnt a részvénytársaság, miután a MÁV 100 százalékos tulajdonossá vált, a vállalat pedig a vasúti üzemként működött tovább. A váltás anyagi biztonsággal járt, mert igaz, hogy ettől fogva minden bevétel a vasúté lett, de a veszteséget is MÁV állta. Mindenesetre  a spórolás már a névadásban megmutatkozott: a Mavartból Mávaut lett kizárólag azért, hogy nem kelljen újrafényezni a buszokat, teherautókat; a járművek oldalán díszelgő, nagyméretű „MAVART” feliratú logót a lehető legkisebb anyagi ráfordítással, egy betű cseréjével és egy ékezettel varázsolták „MÁVAUT”-tá. Az pedig senkit sem zavart, hogy ez rövidítésként nem működött, a társaság hivatalos elnevezése ugyanis Magyar Királyi Államvasutak Közúti Gépkocsiüzem lett.

A friss Narancsban olvasható cikkünkből kiderül az is, hogy a MÁVAUT aranykorát csak egy hajszál választotta el a pusztulásától, hogy miért cserélték Mercedes-emblémákat vörös csillagokra, hogy a MÁVAUT miért maradt forgalomban 1970-ig.

A Narancsot megtalálják az újságárusoknál, nagyobb élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizetnek rá.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.