A 2019/2020-as tanév őszi beiratkozásai után több ezer hely maradt üresen a horvát egyetemeken, amihez az állami érettségin elért "katasztrofális eredmény" is hozzájárult - írja az MTI a Slobodna Dalmacija című horvát regionális napilap cikke nyomán. A jelentkezők harmada bukott meg az érettségin Horvátországban.
A tudományos és felsőoktatási ügynökség (AZVO) adatai szerint az új tanévre 42 ezer helyet hirdettek meg a felsőoktatási intézmények, az őszi beiratkozások után 12 ezer hely üresen maradt az ingyenes és a fizetős képzéseken.
Nyáron 24 ezer hallgató nyert felvételt valamelyik egyetemre, aminek egyik oka, hogy a gimnazisták 79, míg a szakközépiskolások mindössze 59 százaléka tudott csak leérettségizni, így mintegy 17 ezer hely maradt betöltetlenül a felsőfokú magán- és állami intézményekben, ami 20 százalékkal több, mint a 2018/2019-es tanévben.
Ősszel további 5211 hallgató nyert felvételt a pótfelvételi eljárás keretében valamilyen felsőoktatási intézménybe, így összesen 30 ezren iratkoztak be a 2019/2020-as tanévre.
Nyolc állami egyetemen Horvátországban 6500 hallgatói hely maradt üresen, ebből a Zágrábban 3000, Splitben 700, Zárában (Zadar) 478, Dubrovnikban 254 - írta a lap. Nem jobb a helyzet a főiskolákon sem, főleg ami a magánintézményeket illeti: a nyári beiratkozás után fennmaradt 1903 szabad helyre mindössze 112 hallgató nyert felvételt, a magánegyetemeken a fennmaradt 456 helyre pedig 50. A legnagyobb diákhiánnyal a zágrábi közgazdasági egyetem küzd, de nem sokkal jobb a helyzet a bölcsészettudományi karokon és a műszaki egyetemen sem - tette hozzá az újság.
Horvátországban a 2010/2011-es tanévtől vezették be a központi érettségit. A főiskolai és egyetemi képzési rendszerben emelt szintű tantárgyi érettségi vizsgakövetelmény is feltétel az egyes felsőoktatási intézményekbe jelentkezéshez. Ott ahol nem kérnek emelt szintű érettségit, horvátból, matematikából és idegen nyelvből kell vizsgázni a diákoknak. A legtöbben horvát nyelvből buktak meg idén Horvátországban.
