Vége a jó világnak: eltörlik az ingyenvasárnapot az olasz múzeumokban

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 3.

Lokál

Milánó viszont ellenáll.

A nyár után megszűnik Olaszországban a kulturális intézmények ingyenes látogatása a hónap első vasárnapján – jelentette be Alberto Bonisoli olasz kulturális miniszter. A kormány döntése vegyes reakciókat váltott ki, a milánói polgármester közölte, városa továbbra is biztosítja a kedvezményt – adta hírül a The Art Newspaper honlapja.

2014 júliusa óta több mint 480 állami kulturális intézmény, köztük az ókori romváros Pompeji, a római Colosseum és a firenzei Uffizi Képtár is ingyenesen látogatható minden hónap első vasárnapján Dario Franceschini előző kulturális miniszter kezdeményezése alapján.

Látogatók a firenzei Uffizi Képtár előtt.

Látogatók a firenzei Uffizi Képtár előtt

Fotó: MTI/EPA/Maurizio Degl’Innocent

Bonisoli szerdán jelentette be egy nápolyi sajtóértekezleten a döntést az ingyenes vasárnap eltörléséről. „A kezdeményezés ugyan hírverésként jól működött, de egy olyan irányban mozdulunk el, amelyet senki nem szeret” – mondta. Példaként hozta fel, hogy „Pompejiben problémát jelentett a rendelkezés betartása az odaérkező több ezer külföldi turista miatt, akik azt hitték, megőrültek az olaszok, hogy ingyen engedik be őket”.

A miniszter azt mondta, a múzeumigazgatók, akikkel konzultált, egyhangúan támogatták a lépést. Közölte ugyanakkor, hogy szabad kezet biztosít az intézményeknek, akik maguk dönthetik el, folytatják-e a gyakorlatot.

Elődje, Franceschini azonban bírálta a döntést, emlékeztetve arra, hogy 2014 nyarától napjainkig mintegy 10 millió ember élhetett a kedvezménnyel, amely sokakat először vonzott be az intézményekbe. „Ne a kultúrával és az olaszokkal fizettessék meg azt, hogy szakítani akarnak a múlttal” – figyelmeztetett Facebook-oldalán. Matteo Renzi előző kormányfő egyenes arról írt, hogy a mostani kormány „bevetette a buldózereket a kultúra ellen”.

Eike Schmidt, az Uffizi galériák igazgatója és Cecilie Hollberg, a Galleria dell’Accademia igazgatója azonban üdvözölte a döntést. Előbbi a La Nazione napilapnak azzal érvelt, hogy jóval rugalmasabb kedvezményekkel több helybélit lehetne vonzani, mint turistát, akik amúgy is fizetnének a jegyért. Hollberg arra panaszkodott, hogy az ingyenes vasárnapokon biztonsági problémákkal kellett szembenézniük a galériában. Giuseppe Sala milánói polgármester arra tett ígéretet, hogy a város múzeumai ingyenesek maradnak a hónap első vasárnapján. „Milánó nem áll le” – írta Facebook-oldalán.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.