Világörökségi háború: Híres Komárom meg van véve

  • Fonyó Attila
  • 2003. szeptember 25.

Lokál

Az utolsó jogi akadályok is elhárultak az elől, hogy a komáromi erődrendszer megpályázza a világörökségi címet. A hatalmas épületegyüttes szlovákiai és magyar oldalát hétköznapokon és a hét végi kulturális örökség napjain barangoltuk be.

Az utolsó jogi akadályok is elhárultak az elől, hogy a komáromi erődrendszer megpályázza a világörökségi címet. A hatalmas épületegyüttes szlovákiai és magyar oldalát hétköznapokon és a hét végi kulturális örökség napjain barangoltuk be.Német, cseh és magyar vezényszavak töltötték be szombaton a monostori erőd robusztus falai által közrezárt hatalmas teret. Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiból érkezett hagyományőrzők korabeli fegyvernemeiket mutatták be, majd lőporfüstbe és csatakiáltásokba merülve megostromolták az erődöt - azaz saját magukat. Estére azonban elült a harci láz, a komáromi polgárok pedig inkább a XIX. század elején rendkívül népszerű életkép műfajt felelevenítve játszották el a város történelmét.

A már ma is kulturális központként (lásd Katonák, pékek, csepűrágók című keretes írásunkat) működő erőd csak egyik része annak az erődrendszernek, amely szlovák-magyar együttműködés keretében pályázik a világörökség cím megszerzésére. A magyar oldalon három erőd, a kultúrközpontként működő monostori, a jelenleg raktárnak használt, Duna-parti Csillag és a Városi Kőtár otthonául szolgáló igmándi, a túlparton maga a vár, valamint a Komárom óvárosát védő sáncrendszer, a Nádor-vonal található.

Révkomárom

A szocialista építészet és iparfejlesztés által szétbarmolt szlovákiai város az utóbbi időben kezd magára találni. A lakótelepek és daruk által közrezárt óváros kellemes korzóval, az európai népek építészeti stílusaiban felépített Európa- udvarral és a valószínűleg legnagyobb számú egy főre eső EU-lobogóval várja az arra látogatókat, de a várat szögesdrót zárja körül. Az erődítményt idén augusztusban hagyták el a katonák, persze nem a hagyományőrzők. Azóta engedéllyel látogatható. Az Újvárnak nevezett épületrészben hulló vakolatú, orosz falfirkákkal telített barokk legénységi kaszárnya és a viszonylag jó állapotú klasszicista tiszti szálláshely hasznosításra vár: feltehetőleg a pozsonyi egyetem és a budapesti közgáz kihelyezett tagozatainak otthonául szolgál a jövőben, de a szlovákiai magyar egyetemet is ide képzelik. A vöröslő, török kori alapokra épített óvár falaiból akácfák nőnek, egyetlen bástyája van felújítva, rajta egy allegorikus nőalak állít emléket a vár védőinek. "Nec arte, nec marte", azaz "Sem csellel, sem erővel" - hirdeti a felirat, arra utalva, hogy a várat soha nem vette be az ellenség.

A több kilométer hosszú Nádor-vonal hét bástyája közötti sáncok leginkább vasúti töltésre emlékeztetnek, hol szögesdróttal, hol garázsokkal "díszítve", de találhatunk sziklakertet és játszóteret is. Az egymástól negyedórás sétányira húzódó bástyák hasznosítása a legváltozatosabb: valamelyikben bár működik, néhány raktárként üzemel, s találunk magángalériát, sőt az Europa Nostra díjjal kitüntetett, Szlovákia római kori kőtárát magában foglaló városi múzeum is a bástyában talált otthonra.

"Olyan érzésünk van, hogy az elmúlt évek néha reménytelennek tűnő igyekezete meghozza végre azokat a lehetőségeket, amit kamatoztatni tudunk" - mondja Hámori Éva, Révkomárom alpolgármestere annak kapcsán, hogy a vár végre városi tulajdonba került. A vár megszerzése a szovjet csapatok kivonulásakor már felmerült, de a terv csak 2002-ben kezdett realizálódni. Ebben az évben ajánlotta fel a szlovák honvédelmi minisztérium megvételre a városnak, és mi éltünk elővásárlási jogunkkal. Az eredetileg 60 millió koronás árat januárban sikerült 40 millióra lealkudni, amire hitelt vettünk föl." Idén augusztus 20-án megtörtént a protokolláris átadás, a tulajdon kezelésére a képviselő-testület szeptember 4-én (a magyar kht.-hoz hasonlító) közhasznú intézetet hozott létre. A Pro Castello Comaromiensi vezetője az erődrendszerről kitűnő monográfiát jegyző Gráfel Lajos lesz. Bár a Nádor-vonal egyes részei még nem közhasznú célt szolgálnak, a most létrejött szlovákiai és a magyarországi nonprofit szervezet együttműködésével megteremtették az alapot a közös világörökségi pályázatra.

Komárom

A magyar oldalon is hosszú idő kellett, hogy tiszta jogi kereteket teremtsenek a pályázaton való részvételhez. Az állami tulajdonú monostori erődből 1991-ben vonultak ki a szovjetek, ezután a Honvédelmi Minisztérium és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság lőszermentesítette és rendezte a területet. (A szovjet kárpótlásban a magyar állam érvényesítette az erőd 3,1 milliárdos kárértékét, ebből azonban viszonylag kevés csurgott vissza a helyszínre.) 2000. január 1-jétől működik a három érintett kormányzati szerv, a megyei és a városi önkormányzat által létrehozott Monostori Erőd Hadkultúra Központ Kht., amely jövőre a jelenleg kincstári tulajdonú Igmándi, illetve a sokáig magántulajdonú, de az állam által visszavásárolni kívánt Csillag erőd vagyonkezelését is átveszi. "Legfőbb célunk, hogy önfenntartó kulturális intézménnyé alakítsuk az erődöket" - mondja Varga István, a kht. ügyvezetője.

A monostori erődben egy portugál építészlány tervei alapján diákszálló épül, az igmándi erődből lovassporttelep, a Csillag pedig a helyi termálfürdő infrastruktúrájához kapcsolódva gasztronómiai központ lesz. A Dunai bástyában a NATO és a Varsói Szerződés arzenáljának párhuzamos fejlődését bemutató múzeumot szeretnének nyitni.

Terveznek egy "meditatív, megbékélési színhely"-et is a huszadik századi szimbólumok véseteit hordozó szoborral. Ahogy Varga mondja: "Az erőd magában hordozza az abszurditást. Mire elkészült, már elavult. Sohasem vett részt háborúban. A meditatív teremben bárki emlékezhet - hősökre, áldozatokra, és közben semmi nem utal a háborúra."

Fonyó Attila

Katonák, pékek, csepűrágók

"Posztmodern korunkban a kultúrát olyan tágan értelmezik, hogy a hadkultúra szó sem nevetséges: célunk, hogy felmutassuk a háborútól való félelem szülte kultúrkör egészét. Ennek markáns megnyilatkozásai az építészeti, haditechnikai kuriózumnak számító erődök" - igazít el a monostori erődöt üzemeltető közhasznú társaság igazgatója. Varga István két metszéspontot említ, ami köré programjaikat szervezik: az egyik a hadkultúra és a hadtörténelem tárgyi és szellemi emlékeinek megtartása. "Ebbe a keretbe illeszkedik minden - igaz, néha ötszörös bakugrással." A másik viszont maga az erőd. A hangulat. "Az erőd nem semleges tér, mint egy múzeum vagy egy műhely. Inspirál" - mondja Varga, aki szerint tudatosan törekszenek arra, hogy a különböző programok ne váljanak szét: "Makettkiállítás, huszárbemutató és képzőművészeti kiállítás egyszerre, egy időben jelenik meg és keveredik egy gondolati elem köré."

Ha lazán, de mégis a hadtörténethez kapcsolódik a hét végén megnyílt Komisz kenyér kiállítás is az egykori katonai pékség területén. A magyar sütőipar tárgyi emlékeit bemutató, sajnos még nem interaktív gyűjtemény hosszú hányódás után került az erődbe. "A nagyobb gépek kivételével mindent kiállítottunk, de a könyvtár és a dokumentáció egyelőre nincs még itt" - tájékoztat Baláts Zsuzsa, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének rendfője. Az is terveik között szerepel, hogy felújítják a négy nagy sütőkemence egyikét, hogy "2005-től már ott lehessen sütni a komisz, azaz a katonakenyeret".

A hadkultúra-koncepcióba az ARTFORT kortárs képzőművészeti kiállítássorozat, valamint színház- és mozgásművészeti produkciók is beleférnek. A Zsámbéki Színházi Fesztivállal, illetve a Beregszászi Magyar Színházzal együttműködve leginkább háborús témájú színházi produkciókat mutatnak be, ugyanakkor Lehár Ferencre, Komárom szülöttére emlékezve évente operett- és katonazene-fesztivált is rendeznek. No és a "csereprogramos" nyári táborokat: például cannes-i fiatalok jönnek ide huszárkodni, a magyarok mehetnek búvárkodni a francia Riviérára. A tudósító kedvence egy tavaszi performansz volt. Az erőd a győri Mediawave filmfesztivál hagyományos majálishelyszíne. A filmfesztivál központi témája idén a Nő volt, így a 16 hektáros udvar közepét az erődsáncokról és helikopterről látható nőalakra formálták meg az erőd munkatársai.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.