Vízország - Tisza-tó

  • Bori Erzsébet
  • 2005. július 7.

Lokál

Fönn az égen ragyogó nap. Csillanó tükrén a tónak Mint az árnyék, leng a csónak. Mint az árnyék, olyan halkan, Észrevétlen, mondhatatlan Andalító hangulatban. (Vajda János: Nádas tavon)

Volt-e valaha drasztikus emberi beavatkozás a természetbe, ami áldásos hatással járt? Szinte hihetetlen, de a kiskörei vízlépcső és duzzasztógát megépítésével létrehozott Tisza-tó ilyen. Ám mielőtt elbíznánk magunkat: Kisköre az ember tervez, isten végez tipikus esete.

*

1973-ban mi öntözéses mezőgazdaságot és vízi energiát akartunk, meg tiszai teherhajózást, de az akkori pártunknál és kormányunknál is magasabb hatalom máshogy döntött, így a kiskörei mű ma a természet- és életvédelmet szolgálja: besegít Szolnok ivóvízellátásába és az árszabályozásba; a mellékfolyók, például a Berettyó, a Körösök vízpótlásába (hogy úgy ne járjanak, mint a Szigetköz); ártalomcsökkentő mentőangyalunk volt a ciánszennyezés drámai óráiban; a leáldozott mezőgazdaság helyett megélhetési forrást és soha nem álmodott fejlődési lehetőségeket nyit meg a térség előtt.

Csongrádi felmenőim okán a Dél-Alföldhöz húz a szívem, öröm látni, hogy a pangás évtizedei után (Csongrádot még városi rangjától is megfosztották a galádok!) hogyan virágoznak föl a régi mező-városok. Szentes megújuló főterét kár volna kihagyni, a Körös-toroki strand igazi világszám, a holtágak megint más jókkal kecsegtetnek... Csongrádra én mindig visszavágyom, és vonz erősen a Felső-Tisza-vidék is, amit eddig csak kóstolgattam, de a Középső-Tisza távolabbi útitervként sem jutott eszembe. A Kisköréről látott régi fotókra valahogy ráúsztattam a bősi mű elborzasztó képét, a Tisza-tavat betonteknős mesterséges tónak hittem, amelynek úgy festhet a környéke, mint a Dunáé Nagymaros táján, a hamvába holt vízlépcső terepmunkálatai nyomán. Már csak a csalódott beszámolók hiányoztak olyan ismerősöktől, akik szeptember 11. után belföldi turizmusra váltva megpróbálkoztak a tóval: a vízre nem volt panaszuk, minden másra - szállás, étel-ital, infrastruktúra - annál több. Azóta viszont jó

sok víz folyt le a Tiszán

De vegyük sorra: először is nincs betonteknő, sőt a mesterséges tó sem igaz maradéktalanul. A Vásárhelyi-féle folyamszabályozás előtti térkép kiterjedt árteret mutat ezen a helyen, amelyet minden tavasszal elöntött a Tisza. Ehhez igazodik ma a Kisköréből szabályozott évi két vízállás: a magas nyári és az egy méterrel alacsonyabb téli. Hogy ez egyszer beletrafáltunk, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint a természet mély egyetértése. A növények és állatok az ő léptékükkel mérve viharsebesen vették birtokba a területet, buja erdők nagyranőtt fákkal, sűrű aljnövényzettel; több mint 200 itt élő vagy vonulásában itt időző madárfaj; hód, vidra meg pézsmapatkány; vaddisznók, vadmacskák, őzek, amelyek a vízen átúszva, átgázolva einstandolják a szigeteket, hogy a megvalósult horgászálomról - egy víz, ahol folyami és tavi halakat egyaránt lehet fogni - már ne is beszéljünk.

Mert a Tisza-tó valójában öszszetett vízrendszer, több, különböző mélységű medencével, amelyekben zavartalanul üzemel tovább az eredeti folyómeder, de még a régi Kis-Tisza és a holtágak is. Ez a tagolódás azt is meghatározza, hogy hol mit lehet, szabad és érdemes csinálni. A Kiskörénél kezdődő, legmélyebb Abádszalóki-medence a mozgalmas strandélet és a vízi sportok színtere, ahol korlátozás nélkül hódolhatunk az olyan zajos, büdös, energiazabáló, környezetkárosító és mások idegeit tépő élvezeteknek, mint a vízisí, a jet-ski vagy a motorcsónak-bőgetés. De a strand elég nagy ahhoz, hogy maradjon hely a fürdőzőknek, aztán itt van még a híres óriáscsúszda, sportpályák, szabadtéri színpad, a legkülönbözőbb vendéglátóegységek, minden, ami csak a nyaraláshoz kell vagy elképzelhető. Átellenben a vadonatúj tiszanánai strand maga az idill: csöndes, békés kert a paszszív pihenésre vágyóknak. Itt soha nincs tömeg (kiesik a fősodorból, és a jó út még csak ezután épül meg), de a tökéletes magány kedvelői kis kézikompon átmenekülhetnek a strand körüli szigetekre.

A legnagyobb

Poroszlói-medencében rezervátum van, ahol egy kétórás csónaktúrán annyi madarat láthatunk természetes élőhelyén, mint még soha. Útvonaltérképpel felszerelve, evezős alkalmatossággal, vezető nélkül is barangolhatunk errefelé; (kis teljesítményű) motorcsónakot azonban csak az engedéllyel rendelkezők használhatnak, mert sem a madarak, sem a több hektár kiterjedésű, elképesztően szép fehér vízililiom- vagy sárga tündérfátyolmezők nem szeretik a hullámzást és a berregést. A 33-as út hídján túl a Tiszavalki-medence már tiltott terület a civileknek: ezen a mocsaras, zsombékos vidéken költenek a madarak.

A Tisza-tó területe csak egyötöde a Balatonénak, mégis nagyobbnak, tágasabbnak tűnik, mivel itt mindenütt szabad az átjárás, nincsenek falak, kerítések, magánterületek, nincsen felparcellázva, kikövezve, lebetonozva a part. Az egész tóvidéknek a vízügy a teljhatalmú és zord ura, engedélye nélkül még a helyi önkormányzatok sem építhetnek, fejleszthetnek. Nem feszülnek úgy egymásnak a telektulajdonosok (akik nincsenek is), a vállalkozók (akik csak bérleti jogot szerezhetnek szigorú felté-telekkel), a települések, a horgászok, a környezetvédők érdekei, mint annyi más helyen.

A vízügyi szakembereket

is meglepte a Tisza-tó sikere, hát még a lakosságot. Az itteni kis falvakban örök időktől a földből élő és az idegennel szemben tartózkodó emberek csak lassan, vonakodva vettek irányt az idegenforgalmi üzletág felé. Az óvatosság, bizalmatlanság okán a fejlődés szerves és fokozatos, nem rohan elébe az igényeknek, pláne nem teremt mesterséges keresletet. A Tisza-tónál nincsenek - de nem is kellenek - nagy szállodák luxusszolgáltatásokkal, aki ezekre hajt, az keresse őket a közeli gyógyfürdőhelyeken, ahonnét egy-egy napra átrándulhat a tóhoz, míg aki itt szeretne időzni, az úgysem tervez kaszinózást vagy golfot. A vízügyi szigor, na meg a pénzhiány visszafogja a túlzott beruházási kedvet, és családi vállalkozásban, a fő forrást jelentő pályázatokból nemigen lehet elrugaszkodott projekteket álmodni. Sok minden kéne persze, út, csatorna, területrendezés, munkahelyteremtés, és lehetőleg egyszerre. Tenger a gond még ebben az ígéretes térségben is. Falusi polgármesterekkel beszélgetve öt perc alatt kiderül, hogy az országos pártpolitika naponta a köz elé vetett és az összes tévécsatornán végighurcolt nagy témái még csak köszönő viszonyban sincsenek a helyi "sorskérdésekkel".

A Poroszlói-medence legújabb attrakciója a tanösvény: egy másfél kilométeres gyaloghíd a nádasban két madárfigyelő házzal és egy magaslessel. Alighanem példátlan eset a rendszerváltás óta, hogy ugyanaz a miniszter adta át, aki az alapkövet letette. Persányi Miklós efölötti örömében fogyaszthatott el mindjárt két adag halászlét is egy helyi csárdában. Amit nekünk is vétek volna kihagyni, akárcsak a harcsapaprikást gombás túrós csuszával.

TÚRATERVEZ'

A Tisza-tó bármelyik (van belőlük egy tucat) kikötőjéből indulnak csónaktúrák a madárrezervátumba. Fordulhatunk a szállásadónkhoz, de akár itthonról is egyeztethetünk időpontot, ha csak egy napra, kifejezetten ezért kelünk útra. 1 óra 2-3 ezer forint/csónak (max. 5 fő). Különböző, hosszabb-rövidebb útvonalak közül választhatunk, és arra is van lehetőség, hogy valahol, mondjuk egy megfigyelőhelynél kiszálljunk. Bőven megéri, és nem is kerül többe, mint moziba menni a családdal.

A madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik, amelynek itt, Tiszafüred-Egyeknél van a nyugati kapuja (gyalog- és kerékpártúrák vezetéssel vagy anélkül).

Sokféle szálláshely közül választhatunk: szép, rendezett kempingek (esetenként faházakkal); üdülőházak, panziók és több száz cím a falusi turizmus keretében. A Tisza-taviak még nem lakták be igazán a netet, csak egy olyan címet sikerült találnom, ahol részletes leírások és képgaléria segítségével válogathatunk: www.utikonyv.hu. Érdemes még megnézni: www.tisza-to.lap.hu; vendegvaro.hu

Nyáron, ha a vízállás engedi, egy nagyobb hajó többször is megteszi az utat Tokaj és Pancsova között, kiskörei átzsilipeléssel. Hétvégeken Tiszacsege és Kisköre között tehetünk 10 órás hajóutat a Maharttal, amelyben szintén van zsilipelés és egy kétórás csónaktúra a madárrezervátumba.

A kiskörei központban nagy terepasztal mellett, Fejes Lőrinc szakaszmérnök élményszerű magyarázatából érthetjük meg a teljes rendszert.

Evés-ivásra számos lehetőség van, a legvonzóbbak a hajóéttermek a vízen. Több helyen is megnéztem a borválasztékot, elsősorban a tokaji, egri és bükkaljai borvidékről való palackokra számíthatunk.

A Tisza-tó a bringások földi paradicsoma: a gáton (ahová autók csak külön engedéllyel hajthatnak föl) körbekerekezhetik az egész tavat, de ez a legjobb közlekedési eszköz a hortobágyi kalandozásokra is; számos helyen van mód kerékpárbérlésre és -tárolásra.

Az érdeklődők szinte mindent megtalálnak a www.tisza-to-info.hu alatt vagy személyesen a Magyar Turizmus Rt. fővárosi és helyi irodáiban. Itt tájékozódhatunk a nyári fesztivál több helyszínen zajló, változatos programjairól is.

MADÁRNÉZ'

Az örvényi Szabics-kikötőből indultunk, és alig siklottunk be az öntözőcsatornába - a riasztó elnevezés dacára ez egy 4-5 méter széles, ártéri erdővel övezett szép hajóút; ez visz ki a tóra, ami ezen át kapja a szükséges vízpótlást -, és máris jött egy jégmadár. Innentől aztán nem volt megállás: kacsák, szárcsák családostul, bakcsók, gémek, hattyúk és a nevükhöz méltón kőkemény, halra, fára egyaránt veszélyes kárókatonák. A szárnyasok nagy része szabad szemmel is jól megfigyelhető, távcsővel csak karnyújtásnyira vannak, néha az volt az érzésem: mindjárt beleütközünk egy sztoikus nyugalommal álldogáló kócsagba. Épp nálam volt a távcső akkor is, amikor a szemem elé került életem első selyemgémje. Gyönyörű volt a fehér és sárga tollazatával a tündérrózsák között.

Figyelmébe ajánljuk