Lokál

Az 1940-es évek végétől közlekedtek Budapesten. Prototípusát az NDK-ban tervezték, ám az a Rába egy 1940-es modellje alapján született.

Kalandos ezen a nyáron Vác irányából eljutni a Nyugatiba (vagy onnan Vácra), két átszállásnál kevesebbel nem is nagyon lehet megúszni.

Egy mára elfeledett opera-énekesnő eredeti formájába visszaállított villájában 2022-ben nyílt meg a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) első állandó kiállítótere, melynek Kaesz otthonok című kiállítása már csak július végéig látható.

A volt tb-székházon lévő tornyot, amit évtizedekig SZTK-toronynak hívott a népnyelv, egy idő után el kellett távolítani.

Kisebbfajta csoda, hogy nem szűnt meg ez az intézmény, amit régen különböző szakszervezetek használtak – legtovább a pedagógusok –, de egykori palota jellegét teljesen elveszítette az épület.

Egy izgalmas történet a Terézvárosból: milyen volt és milyen lett az egykori Magyar Vasúti és Hajózási Klub székháza? Hogyan váltották fel a külföldi "sztárok" fellépését a sztálinista szemináriumok? Helytörténeti cikkünk első része.

Az Országos Színész Egyesület és Nyugdíjpénztár 1939-ben kapta meg a Kinizsi utca 16. szám alatti épületet. A bejárati kapu melletti látványosság Galaskó Gyula kerámiaalkotása.

Tizenegy évet késett az átadása, nem is olyan lett, amilyennek elképzelték. Nagy meglepetés volt, amikor elkészült.

Ami viszont van: az objektum átható vizeletszaga, hiányos világítás, a szolgáltatások hűlt helye.

Az 1912-ben átadott épületben eredetileg mozi működött, de itt volt az 1960-as években az Állami Déryné Színház bázisa is.

Az ingatlan 1987-ben a Hungarotex külkereskedelmi vállalathoz került, s nem sokkal később irodaházzá alakult át. Ma a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. működik benne.

Eredetileg a Dózsa György út és a Thököly út sarkára szánták, de aztán elvetették ezt az ötletet.

A keresztény embermentőt, Bernovits Vilmát 1944 végén hurcolták el és gyilkolták meg a nyilasok.