A Google-nek egy ideig legendásan az volt a mottója, hogy „Don’t be evil!”, azaz ne légy gonosz. Aztán idővel a cég vezetői rájöhettek arra, hogy a gonoszság definiálása nem egyszerű feladat.

A mondat ma is szerepel a cég magatartási kódexében, de jól körbe van párnázva szöveggel. A sok szövegtől azonban a mottó felhígult. A ne légy gonoszba még biztosan nem fért volna bele az, hogy a cég mesterséges intelligencia technológiával lássa el a Pentagon gyilkos drónjait. A Gizmodo nyomozása szerint most pont ez történik. A harctéri hatékonyság növelését célzó Maven nevű projekt híre a Google-n belül is nagy felháborodást keltett, pedig a gépi látási rendszert egyelőre nem fegyverek célzására fogják használni, hanem a különböző videófelvételeken látható tárgyak azonosítása lesz a feladata. Magyarul a gép ugyanazt fogja csinálni, mint a hidegháborús filmek vágóképeiben látott, műholdképek felett a szemre illesztett lupéval görnyedő elemzők.

Fotó: U.S. Department of Defense

A Google is érezhette, hogy teljesen még sincs rendben az üzlet, mert egy ECS Federal nevű munkaerő-kölcsönző cégen keresztül szerződött le a védelmi minisztériummal. Első látásra így fel se tűnne, hogy kapcsolat van a két szervezet között. Érdemes hozzászámolni, hogy nem ez a Google első flörtje a katonai-ipari komplexummal. Amikor a cég felvásárolta a robotokat gyártó Boston Dynamicset, akkor még úgy nyilatkozott, hogy nem akar a hadsereg számára robotokat gyártani, de az élő szerződéseket tiszteletben tartja. Az az ügy azonban nem futott ki teljesen, a Google 2016-ban továbbadott a cégen, főleg azért, mert megszűnt a robotok iránti érdeklődés, a területért felelős Andy Rubin igazgatóhelyettes pedig lelépett a Google-tól.

A szoros együttműködésen alapuló Mavennel azonban rendkívül elégedettnek tűnik a hadsereg. Fél évvel a program elindulása után bejelentették, hogy az Iszlám Állam elleni drónos támadások hatékonyságát nagyban javította a mesterséges intelligencia. A Defense Innovation Board nevű, a katonai innováció irányítására hivatott szervezet szerint az MI ma olyan lehet, mint a negyvenes években a nukleáris technológia, később pedig a precíziós fegyverek vagy a lopakodó technológia volt.

Fotó: California Naitonal Guard

Megjelenik egy milliárdos a másik oldalról is

A védelmi pénzek körül nem csak a Google jelent meg. Peter Thielnek, a PayPal alapítójának és Trump elnök támogatójának megfigyelési és előrejelzési cége, a Palantir is feltűnt a héten pár hírben. Az egyik ügy fájhatott is a cégnek, kiderült ugyanis, hogy a képviselő-testület és ellenőrző szervek tudta nélkül szolgáltattak évek óta predikív, a bűnözés megelőzésére szolgáló mesterséges intelligenciát New Orleansnek. Az viszont emel a cég ázsióján, hogy megnyerte az egyik haderőnem, a US Army számítógépes rendszerének modernizálására kiírt tendert.

A cél a több forrásból származó hírszerzési és egyéb típusú információt összefésülő, értelmező, elemző és megjelenítő Distributed Common Ground System lecserélése. Ebbe az amerikai hadsereg több alkalommal rendkívüli pénzek kifizetése mellett bukott bele. A kétezres években háromnegyed kósalajosnyi pénzt – mintegy hárommilliárd dollárt – fizettek ki egy olyan szoftverért, amely tökéletesen alkalmatlan volt a feladatára. A hibára pedig pont az a Michael Flynn hívta fel a figyelmet, aki akkor az Afganisztánban állomásozó csapatok hírszerzésének vezetője volt, most viszont Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsának vezetője. A helyzetet színesíti, hogy Flynn már az afganisztáni jegyzetében is a Palantir technológiáját ajánlotta megvásárlásra.

Másvalaki Problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki Problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.