A Google tanítja a Pentagon gyilkos drónjait
38342840914_688358fb7c_o.jpg

A Google tanítja a Pentagon gyilkos drónjait

A Google-nek egy ideig legendásan az volt a mottója, hogy „Don’t be evil!”, azaz ne légy gonosz. Aztán idővel a cég vezetői rájöhettek arra, hogy a gonoszság definiálása nem egyszerű feladat.

A mondat ma is szerepel a cég magatartási kódexében, de jól körbe van párnázva szöveggel. A sok szövegtől azonban a mottó felhígult. A ne légy gonoszba még biztosan nem fért volna bele az, hogy a cég mesterséges intelligencia technológiával lássa el a Pentagon gyilkos drónjait. A Gizmodo nyomozása szerint most pont ez történik. A harctéri hatékonyság növelését célzó Maven nevű projekt híre a Google-n belül is nagy felháborodást keltett, pedig a gépi látási rendszert egyelőre nem fegyverek célzására fogják használni, hanem a különböző videófelvételeken látható tárgyak azonosítása lesz a feladata. Magyarul a gép ugyanazt fogja csinálni, mint a hidegháborús filmek vágóképeiben látott, műholdképek felett a szemre illesztett lupéval görnyedő elemzők.

false

 

Fotó: U.S. Department of Defense

A Google is érezhette, hogy teljesen még sincs rendben az üzlet, mert egy ECS Federal nevű munkaerő-kölcsönző cégen keresztül szerződött le a védelmi minisztériummal. Első látásra így fel se tűnne, hogy kapcsolat van a két szervezet között. Érdemes hozzászámolni, hogy nem ez a Google első flörtje a katonai-ipari komplexummal. Amikor a cég felvásárolta a robotokat gyártó Boston Dynamicset, akkor még úgy nyilatkozott, hogy nem akar a hadsereg számára robotokat gyártani, de az élő szerződéseket tiszteletben tartja. Az az ügy azonban nem futott ki teljesen, a Google 2016-ban továbbadott a cégen, főleg azért, mert megszűnt a robotok iránti érdeklődés, a területért felelős Andy Rubin igazgatóhelyettes pedig lelépett a Google-tól.

A szoros együttműködésen alapuló Mavennel azonban rendkívül elégedettnek tűnik a hadsereg. Fél évvel a program elindulása után bejelentették, hogy az Iszlám Állam elleni drónos támadások hatékonyságát nagyban javította a mesterséges intelligencia. A Defense Innovation Board nevű, a katonai innováció irányítására hivatott szervezet szerint az MI ma olyan lehet, mint a negyvenes években a nukleáris technológia, később pedig a precíziós fegyverek vagy a lopakodó technológia volt.

false

 

Fotó: California Naitonal Guard

Megjelenik egy milliárdos a másik oldalról is

A védelmi pénzek körül nem csak a Google jelent meg. Peter Thielnek, a PayPal alapítójának és Trump elnök támogatójának megfigyelési és előrejelzési cége, a Palantir is feltűnt a héten pár hírben. Az egyik ügy fájhatott is a cégnek, kiderült ugyanis, hogy a képviselő-testület és ellenőrző szervek tudta nélkül szolgáltattak évek óta predikív, a bűnözés megelőzésére szolgáló mesterséges intelligenciát New Orleansnek. Az viszont emel a cég ázsióján, hogy megnyerte az egyik haderőnem, a US Army számítógépes rendszerének modernizálására kiírt tendert.

A cél a több forrásból származó hírszerzési és egyéb típusú információt összefésülő, értelmező, elemző és megjelenítő Distributed Common Ground System lecserélése. Ebbe az amerikai hadsereg több alkalommal rendkívüli pénzek kifizetése mellett bukott bele. A kétezres években háromnegyed kósalajosnyi pénzt – mintegy hárommilliárd dollárt – fizettek ki egy olyan szoftverért, amely tökéletesen alkalmatlan volt a feladatára. A hibára pedig pont az a Michael Flynn hívta fel a figyelmet, aki akkor az Afganisztánban állomásozó csapatok hírszerzésének vezetője volt, most viszont Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsának vezetője. A helyzetet színesíti, hogy Flynn már az afganisztáni jegyzetében is a Palantir technológiáját ajánlotta megvásárlásra.

Másvalaki Problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki Problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.