A Google tanítja a Pentagon gyilkos drónjait
38342840914_688358fb7c_o.jpg

A Google tanítja a Pentagon gyilkos drónjait

  • Szedlák Ádám
  • 2018.03.14 14:15

Másvalaki Problémája

A Google-nek egy ideig legendásan az volt a mottója, hogy „Don’t be evil!”, azaz ne légy gonosz. Aztán idővel a cég vezetői rájöhettek arra, hogy a gonoszság definiálása nem egyszerű feladat.

A mondat ma is szerepel a cég magatartási kódexében, de jól körbe van párnázva szöveggel. A sok szövegtől azonban a mottó felhígult. A ne légy gonoszba még biztosan nem fért volna bele az, hogy a cég mesterséges intelligencia technológiával lássa el a Pentagon gyilkos drónjait. A Gizmodo nyomozása szerint most pont ez történik. A harctéri hatékonyság növelését célzó Maven nevű projekt híre a Google-n belül is nagy felháborodást keltett, pedig a gépi látási rendszert egyelőre nem fegyverek célzására fogják használni, hanem a különböző videófelvételeken látható tárgyak azonosítása lesz a feladata. Magyarul a gép ugyanazt fogja csinálni, mint a hidegháborús filmek vágóképeiben látott, műholdképek felett a szemre illesztett lupéval görnyedő elemzők.

false

 

Fotó: U.S. Department of Defense

A Google is érezhette, hogy teljesen még sincs rendben az üzlet, mert egy ECS Federal nevű munkaerő-kölcsönző cégen keresztül szerződött le a védelmi minisztériummal. Első látásra így fel se tűnne, hogy kapcsolat van a két szervezet között. Érdemes hozzászámolni, hogy nem ez a Google első flörtje a katonai-ipari komplexummal. Amikor a cég felvásárolta a robotokat gyártó Boston Dynamicset, akkor még úgy nyilatkozott, hogy nem akar a hadsereg számára robotokat gyártani, de az élő szerződéseket tiszteletben tartja. Az az ügy azonban nem futott ki teljesen, a Google 2016-ban továbbadott a cégen, főleg azért, mert megszűnt a robotok iránti érdeklődés, a területért felelős Andy Rubin igazgatóhelyettes pedig lelépett a Google-tól.

A szoros együttműködésen alapuló Mavennel azonban rendkívül elégedettnek tűnik a hadsereg. Fél évvel a program elindulása után bejelentették, hogy az Iszlám Állam elleni drónos támadások hatékonyságát nagyban javította a mesterséges intelligencia. A Defense Innovation Board nevű, a katonai innováció irányítására hivatott szervezet szerint az MI ma olyan lehet, mint a negyvenes években a nukleáris technológia, később pedig a precíziós fegyverek vagy a lopakodó technológia volt.

false

 

Fotó: California Naitonal Guard

Megjelenik egy milliárdos a másik oldalról is

A védelmi pénzek körül nem csak a Google jelent meg. Peter Thielnek, a PayPal alapítójának és Trump elnök támogatójának megfigyelési és előrejelzési cége, a Palantir is feltűnt a héten pár hírben. Az egyik ügy fájhatott is a cégnek, kiderült ugyanis, hogy a képviselő-testület és ellenőrző szervek tudta nélkül szolgáltattak évek óta predikív, a bűnözés megelőzésére szolgáló mesterséges intelligenciát New Orleansnek. Az viszont emel a cég ázsióján, hogy megnyerte az egyik haderőnem, a US Army számítógépes rendszerének modernizálására kiírt tendert.

A cél a több forrásból származó hírszerzési és egyéb típusú információt összefésülő, értelmező, elemző és megjelenítő Distributed Common Ground System lecserélése. Ebbe az amerikai hadsereg több alkalommal rendkívüli pénzek kifizetése mellett bukott bele. A kétezres években háromnegyed kósalajosnyi pénzt – mintegy hárommilliárd dollárt – fizettek ki egy olyan szoftverért, amely tökéletesen alkalmatlan volt a feladatára. A hibára pedig pont az a Michael Flynn hívta fel a figyelmet, aki akkor az Afganisztánban állomásozó csapatok hírszerzésének vezetője volt, most viszont Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsának vezetője. A helyzetet színesíti, hogy Flynn már az afganisztáni jegyzetében is a Palantir technológiáját ajánlotta megvásárlásra.

Másvalaki Problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki Problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Neked ajánljuk

A gyöngy

  • Halasi Zoltán

A király elküldi fiát messze földre, hozza el a kígyótól a kincset. Mielőtt a fiú útnak indul, meg kell válnia ruhájától. Megérkezik, elvegyül az ottaniak között. Ételüktől azonban mintegy álomba merül, megfeledkezik királyfi voltáról, küldetéséről. Apja levele téríti magához. Megigézi a kígyót, megszerzi a kincset. Hazatér, megdicsőül.

Máshogy mutatja ki

  • SzSz

„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.

„A vérfürdő nem vonz”

A Star Trek-filmek Spockja jelenleg az AMC horrorsorozatában, a NOS4A2 második évadában adja a Charlie Manx nevezetű gonoszt, de élőben nincs benne semmi fenyegető. A Rhode Island-i forgatáson értük el.

„Gátlástalanul húzogatjuk ki egymás sorait”

  • Láng Dávid

Több mint ezer induló közül ők nyerték tavaly az Öröm a Zene tehetségkutató országos döntőjét, nem sokkal később pedig Lovasi András is kiválasztotta őket a raktárkoncertes gázsiját szétosztó pályázaton. A duóval arról beszélgettünk, mivel győzhették meg a zsűrit, milyen köztük a dalszerzői dinamika, és terveznek-e teljes zenekarrá bővülni.

Ülő ováció

  • Nagy István

Nyolcvanegy éves korában elhunyt minden idők egyik legnagyobb hatású zenei producere, akinek a jelentősége egyedül talán George Martinéhoz fogható; mindketten a modern zenerögzítési technika úttörőinek, lényegében megteremtőinek számítanak.

A földön kívüli selyemszörny

  • Vida Virág

Amióta online térbe kényszerült a színház, új, alkalmazott műfaj jelent meg a művészetek palettáján, amelyet leginkább „előadás-közvetítésnek” lehetne nevezni, és abban különbözik a korábbi színházi közvetítésektől, hogy eddig soha nem látott nyomatékot kap benne az operatőri munka.