Még jobb lett a világ legjobb kütyüje
raspberrypi3b_1.jpg

Még jobb lett a világ legjobb kütyüje

Nem minden kütyü apró frissítése ér hírt. Néhány ráadás megahertz, egy kicsit újabb verziójú processzor vagy máshogy elhelyezett USB-portok – egyik sem olyasmi, ami egy normális embert egy kicsit is felizgatna. Most mégis ilyesmiről lesz szó, mert új verzió érkezett a Raspberry Pi-ből.

De kezdjük az elején. A Raspberry Pi egy olyan, durván bankkártya méretű, gyufásdoboz magasságú elektronika, ami egy számítógép minden funkcióját képes ellátni. Merevlemez vagy SSD-meghajtó helyett a mobilok bővítésére használható kis memóriakártya megy bele. Táp helyett egy megfelelő áramerősségre képes okostelefon-töltő kell hozzá. És természetesen a tévére lehet rákötni, ha kijelzőre van hozzá szükség.

false

 

Az első variáns viszonylag gyenge volt, de már gond nélkül ellátta egy nem HD-felbontású médialejátszó vagy egy gyenge asztali PC feladatait. A legújabb Raspberry Pi 3 Model B+ nevű verzió gond nélkül eszi a processzorigényes HD-filmeket is, tartalmaz wifit, új szabványos Bluetooth-csatolót, szóval sokkal jobb. Menet közben pedig készült egy kis fizikai méretű – azaz műszerfalra vagy pulóverre tűzött névjegybe szerelhető – lapka, és kiépült a kiegészítők és a kiegészítőgyártók gazdag ökoszisztémája.

Ezzel értünk el a lényeghez. A Raspberry Pi-ben nem az a fő poén, hogy egy számítógép tudását kis helyre sűríti. Sokkal fontosabb, hogy otthon összebarkácsolható vagy a netről megrendelhető kiegészítőkből és egy rá áldozott hétvégéből bármit ki lehet belőle hozni. Kalózrádió-adó? Körülbelül negyedóra alatt össze lehet szögelni egy vacak minőségűt, ami arra jó, hogy besugározzunk vele egy nyári tábort. (És kis pechhel magunkra húzzuk az NMHH-t.) Médialejátszó? Teljes kész megoldások vannak. De figyelhetünk vele időjárást, mérhetjük a virágaink locsoltsági állapotát vagy építhetünk belőle mini játékgépet. Az MTA Piszkéstetői Obszervatóriumában legendásan egy Pi-re kötött kijelző mutatja a csillagászok pihenőhelyiségében, hogy a távcsövek merre néznek.

false

A lapkának ugyanaz a hátránya is, ami az előnye. Tananyag ugyan van hozzá dögivel, de az embernek magának kell megtalálni a problémát, amit meg akar oldani. Ez lehet bármilyen marhaság, de saját ötlettel működik igazán. Ha ez megvan, onnan már segít a Google. Ezért hír, hogy egy kicsit többet tud az új Raspberry. Mert emberek most azon gondolkodnak a világ több pontján, hogy a hálózati áramellátás vagy az új Bluetooth egyszerűbbé teszi-e, hogy mókusfigyelő kamerát vagy érintőképernyős e-könyvtárat építsenek.

Másvalaki Problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki Problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.