Még jobb lett a világ legjobb kütyüje
raspberrypi3b_1.jpg

Még jobb lett a világ legjobb kütyüje

Nem minden kütyü apró frissítése ér hírt. Néhány ráadás megahertz, egy kicsit újabb verziójú processzor vagy máshogy elhelyezett USB-portok – egyik sem olyasmi, ami egy normális embert egy kicsit is felizgatna. Most mégis ilyesmiről lesz szó, mert új verzió érkezett a Raspberry Pi-ből.

De kezdjük az elején. A Raspberry Pi egy olyan, durván bankkártya méretű, gyufásdoboz magasságú elektronika, ami egy számítógép minden funkcióját képes ellátni. Merevlemez vagy SSD-meghajtó helyett a mobilok bővítésére használható kis memóriakártya megy bele. Táp helyett egy megfelelő áramerősségre képes okostelefon-töltő kell hozzá. És természetesen a tévére lehet rákötni, ha kijelzőre van hozzá szükség.

false

 

Az első variáns viszonylag gyenge volt, de már gond nélkül ellátta egy nem HD-felbontású médialejátszó vagy egy gyenge asztali PC feladatait. A legújabb Raspberry Pi 3 Model B+ nevű verzió gond nélkül eszi a processzorigényes HD-filmeket is, tartalmaz wifit, új szabványos Bluetooth-csatolót, szóval sokkal jobb. Menet közben pedig készült egy kis fizikai méretű – azaz műszerfalra vagy pulóverre tűzött névjegybe szerelhető – lapka, és kiépült a kiegészítők és a kiegészítőgyártók gazdag ökoszisztémája.

Ezzel értünk el a lényeghez. A Raspberry Pi-ben nem az a fő poén, hogy egy számítógép tudását kis helyre sűríti. Sokkal fontosabb, hogy otthon összebarkácsolható vagy a netről megrendelhető kiegészítőkből és egy rá áldozott hétvégéből bármit ki lehet belőle hozni. Kalózrádió-adó? Körülbelül negyedóra alatt össze lehet szögelni egy vacak minőségűt, ami arra jó, hogy besugározzunk vele egy nyári tábort. (És kis pechhel magunkra húzzuk az NMHH-t.) Médialejátszó? Teljes kész megoldások vannak. De figyelhetünk vele időjárást, mérhetjük a virágaink locsoltsági állapotát vagy építhetünk belőle mini játékgépet. Az MTA Piszkéstetői Obszervatóriumában legendásan egy Pi-re kötött kijelző mutatja a csillagászok pihenőhelyiségében, hogy a távcsövek merre néznek.

false

A lapkának ugyanaz a hátránya is, ami az előnye. Tananyag ugyan van hozzá dögivel, de az embernek magának kell megtalálni a problémát, amit meg akar oldani. Ez lehet bármilyen marhaság, de saját ötlettel működik igazán. Ha ez megvan, onnan már segít a Google. Ezért hír, hogy egy kicsit többet tud az új Raspberry. Mert emberek most azon gondolkodnak a világ több pontján, hogy a hálózati áramellátás vagy az új Bluetooth egyszerűbbé teszi-e, hogy mókusfigyelő kamerát vagy érintőképernyős e-könyvtárat építsenek.

Másvalaki Problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki Problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.