Hogyan ne osszunk meg álhírt?

Két-három kereséssel lebuktatható egy átlagos álhír. Mindannyian jobban járunk, ha rászokunk erre.

Kemény, nem félremagyarázható, korunk legcsúnyább visszásságára rámutató hír járta körbe vasárnap az internetet. Nagyjából így szólt:

„Rose Mallinger, a hétvégi pittsburghi zsinagógában elkövetett mészárlás egyik áldozata holokauszt-túlélő volt. Hitlert túlélte, Donald Trump Amerikáját nem.”

A szövegből több verzió létezik, több újság megírta, több újságíró megosztotta Twitteren. Rose Mallinger lett az erősödő és egyre erőszakosabbá váló amerikai szélsőjobb által elkövetett tettek megtestesítője.

A hírrel, mint mostanában annyira gyakori, egy probléma van: nem igaz. Illetve odáig igen, hogy a 97 éves Rose Mallinger valóban áldozatul esett egy antiszemita, szélsőjobboldali lövöldöző golyójának. A támadót nem nevesítjük, indítékairól nem beszélünk, minden ilyen ügy az áldozatokról szól. Kár lenne reklámozni a tettest.

A jelenség azonban, ahogy Mallingerből holokauszt-túlélő is lett, érdekes. Nem lehet pontosan lenyomozni, honnan indult ez az információ. Részben azért, mert javították a cikkeket, részben pedig, mert több helyen is feltűnt. Van, ahol csak olyan félmondatként, hogy Mallinger elég idős volt ahhoz, hogy felnőttként szemlélhesse a holokauszt borzalmát. A lapok többsége mostanra javította a téves információt, de a Twitteren és a Facebookon még kering a sztori. Ez pedig az, amiből levonhatjuk a tanulságot.

Mielőtt bármit megosztunk, ami túl jól hangzik, ami nagyon csattanós, ami hihetetlenül találó, megéri lefuttatni egy-két keresést. Szándékosan létrehozott álhírek és tévedésen alapuló félinformációk is vannak bőven. Az előbbire példa az Orbán Ráhel szülését követő álhírkampány, amelyben celebek és hírességek nevében írt nyílt levelek ítéltek el vagy támogattak egy amúgy kitalált alaphírt, mely szerint a miniszerelnök lánya mellől a kórteremből kidobtak egy másik anyát. De ugyanilyen volt Gálvölgyi János állítólagos kiállása a hajléktalanok mellett is. Szép gondolatok szerepeltek benne, csak éppen nem volt igaz.

Felmerülhet – Mallinger kapcsán fel is merült – a kérdés, hogy miért ártanak a majdnem pontos hírek? A válasz egyszerű: minden álhír a sajtóba vetett bizalmat ássa alá. Tágabb kontextusban pedig a tényeket erodálják ezek az információk. Azért kell küzdeni ellenük, hogy ne egymással versengő, jól hangzó hazugságok között éljünk, amelyek lehetetlenné teszik az eszmecserét. Legyen szó kórteremből kidobott kismamáról vagy európai no-go zónákról. Kivételesen még az irónia sem jó megküzdési stratégia. Nem érhetjük be az igazságnál kevesebbel.

Ez kivételesen nem másvalaki problémája. Viszont a technológiai meghatározottságú, a hamis híreket is a szemünk elé sodró közösségi oldalak által teremtett komoly gond.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?