Hogyan ne osszunk meg álhírt?

Két-három kereséssel lebuktatható egy átlagos álhír. Mindannyian jobban járunk, ha rászokunk erre.

Kemény, nem félremagyarázható, korunk legcsúnyább visszásságára rámutató hír járta körbe vasárnap az internetet. Nagyjából így szólt:

„Rose Mallinger, a hétvégi pittsburghi zsinagógában elkövetett mészárlás egyik áldozata holokauszt-túlélő volt. Hitlert túlélte, Donald Trump Amerikáját nem.”

A szövegből több verzió létezik, több újság megírta, több újságíró megosztotta Twitteren. Rose Mallinger lett az erősödő és egyre erőszakosabbá váló amerikai szélsőjobb által elkövetett tettek megtestesítője.

A hírrel, mint mostanában annyira gyakori, egy probléma van: nem igaz. Illetve odáig igen, hogy a 97 éves Rose Mallinger valóban áldozatul esett egy antiszemita, szélsőjobboldali lövöldöző golyójának. A támadót nem nevesítjük, indítékairól nem beszélünk, minden ilyen ügy az áldozatokról szól. Kár lenne reklámozni a tettest.

A jelenség azonban, ahogy Mallingerből holokauszt-túlélő is lett, érdekes. Nem lehet pontosan lenyomozni, honnan indult ez az információ. Részben azért, mert javították a cikkeket, részben pedig, mert több helyen is feltűnt. Van, ahol csak olyan félmondatként, hogy Mallinger elég idős volt ahhoz, hogy felnőttként szemlélhesse a holokauszt borzalmát. A lapok többsége mostanra javította a téves információt, de a Twitteren és a Facebookon még kering a sztori. Ez pedig az, amiből levonhatjuk a tanulságot.

Mielőtt bármit megosztunk, ami túl jól hangzik, ami nagyon csattanós, ami hihetetlenül találó, megéri lefuttatni egy-két keresést. Szándékosan létrehozott álhírek és tévedésen alapuló félinformációk is vannak bőven. Az előbbire példa az Orbán Ráhel szülését követő álhírkampány, amelyben celebek és hírességek nevében írt nyílt levelek ítéltek el vagy támogattak egy amúgy kitalált alaphírt, mely szerint a miniszerelnök lánya mellől a kórteremből kidobtak egy másik anyát. De ugyanilyen volt Gálvölgyi János állítólagos kiállása a hajléktalanok mellett is. Szép gondolatok szerepeltek benne, csak éppen nem volt igaz.

Felmerülhet – Mallinger kapcsán fel is merült – a kérdés, hogy miért ártanak a majdnem pontos hírek? A válasz egyszerű: minden álhír a sajtóba vetett bizalmat ássa alá. Tágabb kontextusban pedig a tényeket erodálják ezek az információk. Azért kell küzdeni ellenük, hogy ne egymással versengő, jól hangzó hazugságok között éljünk, amelyek lehetetlenné teszik az eszmecserét. Legyen szó kórteremből kidobott kismamáról vagy európai no-go zónákról. Kivételesen még az irónia sem jó megküzdési stratégia. Nem érhetjük be az igazságnál kevesebbel.

Ez kivételesen nem másvalaki problémája. Viszont a technológiai meghatározottságú, a hamis híreket is a szemünk elé sodró közösségi oldalak által teremtett komoly gond.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.