Kínai kémcsipeket találhattak az Apple- és az Amazon-szerverekben
8136273892_700f533725_b.jpg

Kínai kémcsipeket találhattak az Apple- és az Amazon-szerverekben

A kínaiak már a szerverben vannak, és nem félnek használni. Akkor is félelmetes a sztori, ha csak a fele igaz.

Nagy bombát robbantott a Bloomberg legújabb nyomozós cikkével. Az amerikai lap azt állítja nevük elhallgatását kérő, nemzetvédelmi területen dolgozó forrásokra hivatkozva, hogy a Kínában összeszerelt Supermicro szerverek egy része egy olyan apró csipet is tartalmazott, amely sebezhetővé tette a szervereket a külső behatolással szemben. Magyarul és kevésbé megfontoltan: a kínaiak megoldották, hogy lehallgathatóvá tegyék a legnépszerűbb szerverekben használt alaplap gyártójának termékeit.

Az apró, egy másik alkatrésznek álcázott csip részben a szerverek távmenedzsment lehetőségeit használták ki. Ez azonban nem teszi kisebb fegyverténnyé a támadást. A csip behelyezésével a támadók teljes uralmat nyertek a gép felett, jelszót változtathattak távolról, letilthattak frissítéseket, ellophattak titkosítókulcsokat. A lehetőségeknek csak a képzelet szab határt. Ekkora és ennyire sikeres hardverhekk eddig nem volt.

A hardveres támadásnak megvan az az előnye, hogy a megpiszkált berendezéseket vissza lehet követni a forrásig. Az amerikai elhárítás nyomozása négy, a Supermicrónak bedolgozó kínai összeszerelő üzemig követte a nyomokat. A nyomozók végül arra jutottak, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg hardveres támadásokért felelős egysége – amelynek korábban a létezéséről sem tudtak – áll az ügy mögött.

Tagadások és terelések

A kínai kormány a maga részéről természetesen tagadja, hogy bárki hozzányúlt volna a Supermicro szerverekhez. A kínai külügyminisztérium nyilatkozata szerint, és ezt nehéz nevetés nélkül idézni:

„Kína a kiberbiztonság elszánt védelmezője.”

Még érdekesebb, hogy a Bloomberg cikke szerint a támadásnak áldozatul esett két cég is erősen tagad. Az Apple tőle szokatlan módon kemény hangú közleményt adott ki, amely szerint a Bloomberg forrásainak állításaival szemben egyetlen hardveres hekket tartalmazó gépet sem találtak az adatközpontjaikban. Sem korábban, sem azután, hogy a Bloomberg erre vonatkozó kérdésekkel kezdte el őket bombázni a cikk megjelenéséhez vezető 12 hónapos munka során.

Az Amazon, amelynek a fél világot kiszolgáló AWS nevű felhőszolgáltatásában voltak Supermicro szerverei, egy kicsit visszafogottabbnak bizonyult. Ők csak azt cáfolták, hogy tudtak arról, hogy az elmúlt években eladott kínai AWS-adatközpontban hekkelt szerverek lettek volna. Emellett az sem igaz a cég szerint, hogy az Amazon tudott volna a szerverhekkelésről vagy együttműködött volna az FBI-jal a nyomozásban.

Végül a Supermicro teszi fel a cseresznyét a süti tetejére, amely nem tud arról, hogy bármilyen nyomozás folyna bármely kormányszerv részéről az ügyükben. És tagadják azt is, hogy bármely kormányszervvel kapcsolatban állnának hekkelt szerverek ügyében.

Az igazság odaát

Időbe telik, míg letisztul, hogy ki téved vagy ki hazudik az ügyben. A Bloomberg cikkében vázolt forgatókönyv nem elképzelhetetlen, szándékosan becsempészett szoftveres sebezhetőséget tartalmazó eszközöket viszonylag gyakran fognak, és a korábbi amerikai Huaweii és ZTE kitiltási botránya is eszünkbe villanhat. Ez utóbbi során pont azzal gyanúsították meg a két kínai mobileszköz- és mobilhálózati hardvergyártót, hogy összejátszanak a kínai hírszerzéssel. A hardveres sebezhetőség ritkább, de a hardveres, csip szintű biztonsággal foglalkozó Joe FiztPatricknak a témával foglalkozó cikke szerint nem állít megvalósíthatatlan dolgokat a Bloomberg.

A Lawfare blog szerint a rejtély megoldásához két módon visz közelebb a Bloomberg cikke. Egyrészt a lap a törésben érintett harminc cég közül csak kettőt nevezett meg, viszont most a cikk hatására várhatóan mindenki elkezdi átnézni a Supermicro gyártotta szervereit. Elég, ha csak egy megerősítés megjelenik, hogy újabb lendületet kapjon a cikk. Másrészt pedig eddig az FBI vagy az NSA nem figyelmeztethette azokat a cégeket sem, akikről tudták, hogy áldozatul estek, mert a saját nyomozásukat buktatták volna le ezzel. Most, hogy az információ publikus, már elkezdhetik a károk felszámolását.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.