Két, egymáshoz csak távolról kapcsolódó hír is megjelent ősszel a hazugságvizsgálatról. Az egyik arról szólt, hogy a poligráfos vizsgálat, ami minden kémfilm kötelezően felhasznált jelenete, nem megbízható. A gép valóban mér testi jeleket – vérnyomást, izzadást, pulzust – viszont nincs tudományosan megalapozva az, hogy ezek bármelyike egyértelműen összefüggne a hazugsággal. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a kontrollkérdés teszt (CQT) nevű módszer a véletlenszerűnél valamivel jobban szűri ki a hazugságot, viszont mindkét irányban gyakran hibázik. Azaz egy ártatlan, de ideges embert mutathat bűnösnek, és egy hidegvérű hazug is átcsúszhat a teszten.
Miközben a poligráf leszerepelt, megszületett a hazugságvizsgálat új üdvöskéje, az arcfelismerés. Egészen pontosan a nem verbális, mikro arckifejezések automatizált vizsgálata. A poligráffal szemben ennek a területnek valóban van hosszú ideje tartó tudományos kutatása. Carl-Herman Hjortsjö svéd anatómiakutató FACS (Facial Action Coding System) nevű rendszere a 23 arcizom helyzete alapján háromezer arckifejezést különböztet meg. Erre építve dolgozta ki az arckifejezések tipológiáját Paul Ekman amerikai pszichológus. A rendszer akcióegységekből, apró mozdulatokból állítja össze az egyes arckifejezéseket. Az viszont, hogy a kutatási terület létezik, még nem jelenti azt, hogy az automatizált megoldás működőképese.
| ||
A TASZ a héten tette közzé, hogy kérdésekkel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsági Hatósághoz, hogy megbizonyosodjon az iBorderCtrl rendszer alkotmányosságáról. A szervezet egyébként szkeptikusan viszonyul a hazánkban – valamit Görögországban és Lettországban – tesztelt rendszerhez. Leginkább azért, mert a tesztüzem előtt harminc alanyon próbálták ki és csak 76 százalékban szűrte ki a hazudozókat.
A görög Homo Digitalis jogvédő csoport pedig már a hónap elején petíciót nyújtott be a görög parlamentnek, hogy a rendszert leíró dokumentumokat tegyék nyilvánossá. A technológiai megvalósítás és a hatékonyságvizsgálat mellett a görögök külön kitértek arra, hogy az etikai hatásvizsgálatok eredményei is érdekelnék őket. Mivel nagyon kevés adat hozzáférhető, így nem lehet tudni, hogy pontosan mire is költött az EU 4,5 millió eurót, de még az sem állapítható meg, hogy egyáltalán működtethető-e jogszerűen a rendszer – írja a csoport.
A 4,5 millió euróból készülő iBorderCtrl az arcfelismerős hazugságvizsgáló mellett tartalmaz még egy sereg más típusú eszközt is. Az ingerküszöböt azonban csak az arcfelismerés érte el. Érdemes azonban a cég oldalán megnézni a teljes listát. Van még biometrikus szkenner (véna, ujjlenyomat), dokumentumellenőrző technológia, az autók átvizsgálását segítő embercsempészek ellen használandó szkenner és egy külső társas szolgáltatások átfésülésére szolgáló eszköz is. Az utóbbi a leírása szerint is a közösségi média profilok átfésülésére és a régebbi, egymással nem kompatibilis rendvédelmi adatbázisok összekötésére szolgál. Ez legalább annyira aggályosnak tűnhet, mint a kamerás modul.
Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!
Másvalaki problémája – Magyar Narancs
Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.
