Kishibás hazugságvizsgáló első, nem dohányzó uniótól
camera-712122_1920.jpg

Kishibás hazugságvizsgáló első, nem dohányzó uniótól

Elindult az iBorderCtrl elleni tiltakozás, ismét beszélik a poligráfról, hogy nem működik. Nem jó biznisz hazugságot szűrni.

Két, egymáshoz csak távolról kapcsolódó hír is megjelent ősszel a hazugságvizsgálatról. Az egyik arról szólt, hogy a poligráfos vizsgálat, ami minden kémfilm kötelezően felhasznált jelenete, nem megbízható. A gép valóban mér testi jeleket – vérnyomást, izzadást, pulzust – viszont nincs tudományosan megalapozva az, hogy ezek bármelyike egyértelműen összefüggne a hazugsággal. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a kontrollkérdés teszt (CQT) nevű módszer a véletlenszerűnél valamivel jobban szűri ki a hazugságot, viszont mindkét irányban gyakran hibázik. Azaz egy ártatlan, de ideges embert mutathat bűnösnek, és egy hidegvérű hazug is átcsúszhat a teszten.

Miközben a poligráf leszerepelt, megszületett a hazugságvizsgálat új üdvöskéje, az arcfelismerés. Egészen pontosan a nem verbális, mikro arckifejezések automatizált vizsgálata. A poligráffal szemben ennek a területnek valóban van hosszú ideje tartó tudományos kutatása. Carl-Herman Hjortsjö svéd anatómiakutató FACS (Facial Action Coding System) nevű rendszere a 23 arcizom helyzete alapján háromezer arckifejezést különböztet meg. Erre építve dolgozta ki az arckifejezések tipológiáját Paul Ekman amerikai pszichológus. A rendszer akcióegységekből, apró mozdulatokból állítja össze az egyes arckifejezéseket. Az viszont, hogy a kutatási terület létezik, még nem jelenti azt, hogy az automatizált megoldás működőképese.

false

A TASZ a héten tette közzé, hogy kérdésekkel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsági Hatósághoz, hogy megbizonyosodjon az iBorderCtrl rendszer alkotmányosságáról. A szervezet egyébként szkeptikusan viszonyul a hazánkban – valamit Görögországban és Lettországban – tesztelt rendszerhez. Leginkább azért, mert a tesztüzem előtt harminc alanyon próbálták ki és csak 76 százalékban szűrte ki a hazudozókat.

A görög Homo Digitalis jogvédő csoport pedig már a hónap elején petíciót nyújtott be a görög parlamentnek, hogy a rendszert leíró dokumentumokat tegyék nyilvánossá. A technológiai megvalósítás és a hatékonyságvizsgálat mellett a görögök külön kitértek arra, hogy az etikai hatásvizsgálatok eredményei is érdekelnék őket. Mivel nagyon kevés adat hozzáférhető, így nem lehet tudni, hogy pontosan mire is költött az EU 4,5 millió eurót, de még az sem állapítható meg, hogy egyáltalán működtethető-e jogszerűen a rendszer – írja a csoport.

A 4,5 millió euróból készülő iBorderCtrl az arcfelismerős hazugságvizsgáló mellett tartalmaz még egy sereg más típusú eszközt is. Az ingerküszöböt azonban csak az arcfelismerés érte el. Érdemes azonban a cég oldalán megnézni a teljes listát. Van még biometrikus szkenner (véna, ujjlenyomat), dokumentumellenőrző technológia, az autók átvizsgálását segítő embercsempészek ellen használandó szkenner és egy külső társas szolgáltatások átfésülésére szolgáló eszköz is. Az utóbbi a leírása szerint is a közösségi média profilok átfésülésére és a régebbi, egymással nem kompatibilis rendvédelmi adatbázisok összekötésére szolgál. Ez legalább annyira aggályosnak tűnhet, mint a kamerás modul.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.