Felnőtt férfi vagyok, majd pont én nem vehetek magamnak kisautót?

Az autónyomtatás már itt toporog a garázsajtóban. Vrmmm!

Amióta először közel engedtek egy 3D-nyomtatóhoz - ez a budapesti hackerspace-ben volt, és a gép épp csak 2D-ben működött - azóta lenyűgöz a technológia. Amióta pedig először láttam ipari berendezést a gyors prototípusgyártással foglalkozó Varinexnél, azóta keresem a helyet a nyomtatónak az életemben. Egy ideje gyanús, hogy nem azért nem találtam meg, mert nem keresem elég lelkesen.

Az otthoni 3D-nyomtatás, bármennyire próbálta egy seregnyi startup eladni a világnak, igazából nem terjedt el. A kevésbé jövőszagú, de működőképesebb nyomtatószalon-modellhez szükséges sarki 3D-nyomdák pedig nem épültek még ki. Egy-egy van mutatóba, néhány elérhető az interneten, de az ár-érték arány, illetve méginkább az elhibázott példányok ára még nem a megfelelő. Talán idővel máshogy lesz.

Egy 3D-nyomtató részlete

Egy 3D-nyomtató részlete

Fotó: CC Bre Pettis

Van viszont rögtön két terület is, ahol nagy erőkkel használják a technológiát, és az elmúlt hetekben látványos dolgokat mutattak be. Kezdjük a komolytalannal!

"Felnőtt férfi vagyok, majd pont én nem vehetek magamnak kisautót" - győztem meg magamat egy fizetésnapon a sarki boltban sorbaállva. Beraktam a kosárba egy narancssárga Hot Wheels Porschét, gurigáztam vele az íróasztalomon, amikor nem akart jönni a következő mondat, és mire észbe kaptam egy tíz kocsiból álló istálló parkolt a monitor alatt.

false

Ilyenkor az ember vagy keres egy rokongyereket, vagy keres pár forrást és beleolvassa magát a kisautók kultúrtörténetébe. Mindkettő menekülés, ne ítélkezzünk.

Az egyik kisautós blogon jött szembe egy írás arról, hogy a Hot Wheels egyik tervezője megszellőztetett pár képet az egyik jövő évi kocsi prototípusából. Eleve egy olyan járgányról volt szó, ami egy másik kattanásom miatt is érdekelt: a japán tuningmester Nakai Akira által alaposan átberhelt Rauh-Welt Begriff Porschéről van szó.

A kisautóban nemcsak ez volt az érdekes, hanem az is, hogy az első tesztpéldány a szelektív lézer szinterezés (SLS) nevű drága, de nagyon pontos 3D-nyomtatási eljárás nyomait viselte magán.

Az SLS úgy működik, hogy a nyomtatható anyagot lézerrel olvasztják össze rétegenként, így nagyobb felbontást tudnak elérni, mint a hagyományos, mindenki által ismert egyszálas megoldással. Elégedetten vettem tudomásul, hogy a Hot Wheels is 3D-nyomtatva teszteli a számítógépen megtervezett formákat.


Az élményt az mélyítette el, hogy a Totalcar felhívta a figyelmet a HRE Wheels felni koncepciójára. Ez szintén SLS-sel készült, csak az alapanyag nem valami egyszerű műanyag volt, hanem titánpor. Az eredmény pedig nem egy ötcentis játékautó, amit tíz dollárért bárki megvehet, hanem egy valószínűleg súlyos milliókba kerülő jelentős méretű kerékszett, amiből nem sok fog szaladgálni az utcán.

Nem tudni, hogy a HRE felnije a maga egymásba fonódó titán kacsaival valójában mit bír ki. A célszerűségébe pedig inkább bele se gondoljunk, szupersportautókra tervezett jószágról van szó, azok eleve taszítják a célszerűséget. Viszont jó emlékeztető ez a két tárgy arra, hogy milyen eszközök állnak az egyedi vagy a kis példányszámos gyártással foglakozók rendelkezésére.

Aki pedig a jövőre kíváncsi, annak is van egy autós és 3D-nyomtatós link még. A meglepően szűkszavú Hackrod nevű startup nyomtatással és generatív dizájn algoritmusokkal tervez a virtuális valóságban elektromos autót. A La Bandita egyelőre nagyban hasonlít a század első harmadának versenyautóira, csak a vázszerkezete néz ki úgy, mintha indákból nőtt volna össze a sofőr köré. Megtippelni is nehéz, hogy mi lesz a kísérlet vége, de azt legalább tudjuk, hogy az eszközpark lehetővé teszi, hogy a kísérlet egyáltalán létrejöjjön.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.