Miért bűn a mellbimbó és miért van belőle éppen harc?
Scuola_di_fontainebleau.jpg

Miért bűn a mellbimbó és miért van belőle éppen harc?

Hatalmas botrány van a Tumblren és mindenről a mellbimbók tehetnek. Meg a nagyvállalati gondolkodás. És a tény, hogy az USA-t a puritánok alapították. De kezdjük az elején.

Az Egyesült Államok bizonyos államaiban a mellbimbó nem illendő látvány. Mármint a női mellbimbó. A férfiak természetesen szaladgálhatnak félmeztelenül, a kutyát sem érdekli. Egy-egy női mellbimbóért azonban a legfelsőbb bíróságig is elmennek a konzervatív politikusok. Így történt az 1999-es Erie városa vs. Pap's A.M. nevű szórakozóhely közti perben is, amiben a sztriptízbár azt próbálta elérni, hogy hadd táncoljanak meztelen nők a színpadjain. (Zárójeles megjegyzés: mi másra hivatkozott volna a sztriptízbár, mint a szólásszabadságra.)

Mivel a cégek csak bajba kerülhetnek azzal, hogy holmi mellbimbókat mutogatnak az ártatlan állampolgároknak, a legtöbb Egyesült Államokban (is) működő közösségi szolgáltatás tiltja a mellbimbókat. Az Instagram fotómegosztó például automatikusan szűri és törli az ilyen megosztásokat.

Volt is ebből botrány, amikor tévedésből klasszikus festményeket tiltottak le vagy túlbuzgóságból szoptató anyák képeit törölték. A fentiekre válaszul indult egy #FreeTheNipple mozgalom és egy @genderless_nipples felhasználó is, ami olyan közeli képeket osztott meg, amiről nem lehetett eldönteni, hogy férfi vagy női mellbimbót ábrázoltak-e. Vérlázító!

false

Az aktuális botrány viszont abból fakad, hogy a Tumblr közösségi szolgáltatás, ahol a pornó gifektől az erotikán át a művészetig egészen sok tartalom talált magának helyet, bejelentette, hogy takarítani kezd. A bejelentés szerint egy jobb, pozitívabb Tumblr születik majd, ezt például úgy akarják elérni, hogy egyszerre szeretnék megtartani a szexről, szexpozitivitásról, művészetről való beszélgetést és kiszűrni ennek bármilyen ábrázolását. És mivel a szűrést nem lehet emberi erővel megoldani, túl sok moderátor kellene, ezért algoritmikusan fogják megoldani. Azaz valami képfelismerő fogja törölni a nemi szerveket és a nőinek tűnő mellbimbókat.

A szándék érthető, a Tumblr tulajdonosa egy Oath nevű cég, aminek a tulajdonosa pedig a Verizon amerikai telekommunikációs óriás. Olyan ez, mintha a Magyar Telekomnak lenne egy újságja, aminek az ügyei zavarják a cég üzletelését. (Hm, honnan ismerős ez?) Ráadásul kínosan érintette a Verizont, hogy gyermekpornográfia terjesztésének vádjával levette a Tumblr appot az Apple a webboltjából. Viszont minden erotikus vagy annak tűnő tartalom törlése erős válasznak tűnik. És kivitelezhetetlennek.

Azzal viszont nem számolt az Oath, hogy a szexet, az erotikát és a művészetet még egy ember sem tudja szétválogatni, nemhogy egy képfelismerő program. Törléssel fenyegették meg például Robert Yang videojátéktervező és egyetemi professzor mikroblogját, amelyen Yang Cobra Club című játékából készült képernyőmentések voltak.

Ami érthető, hiszen a Cobra Club arról szól, mennyire szürreális és egyben mennyire nehéz okostelefonnal jól kinéző péniszfotót készíteni. Egyáltalán mitől lesz az jól kinéző? Van-e ízléses farokszelfi? Yangnak nem ez a leghúzósabb játéka, meleg játékfejlesztőként a melegek reprezentációját, a meleg kultúra videojátékban való alkalmazhatóságát vizsgálja. (És aki esetleg felteszi magának a kérdést, hogy ez így mégis hogy, az azzal folytathatja a gondolatot, hogy felidézi az összes játékot, amiben a hetero kapcsolat kipipálható extra küldetést jelent csupán. Vagy plusz tíz életerőpontot.)

false

A Tumblr szűrő algoritmusa szerencsére nem csak az olyan bonyolult kérdésekben nem tud dönteni, mint Yang játékfotói. Mostanra teljesen megbolondult: képregényoldalakat – köztük egy nyomtatásban megjelent Marvel képregény címlapját is –, gyerekkönyvek borítóját, kaktuszokról készült fényképet és ülő helyzetben lévő, ruhát viselő emberek fotóit is szűri.

Mindeközben pedig gyűlnek az aláírások a változás ellen. Az internetes kultúra archiválásán dolgozó szervezetek őrült tempóban kezdték el lementeni a Tumblr tartalmát. Érthető módon félnek, hogy a net egyik meghatározó helyéből semmi sem marad. (Ugyanez a banda mentette le a net hajnalán rendkívül népszerű Geocities összes honlapját is. Hősök.) Egy vertikuma van a netnek, akiket nem zaklatott fel a botrány: a fehér fajvédők. Valahogy őket még mindig nem szűri a Tumblr. És itt kezdődik a szolgáltatás következő botránya.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.