Miért bűn a mellbimbó és miért van belőle éppen harc?
Scuola_di_fontainebleau.jpg

Miért bűn a mellbimbó és miért van belőle éppen harc?

Hatalmas botrány van a Tumblren és mindenről a mellbimbók tehetnek. Meg a nagyvállalati gondolkodás. És a tény, hogy az USA-t a puritánok alapították. De kezdjük az elején.

Az Egyesült Államok bizonyos államaiban a mellbimbó nem illendő látvány. Mármint a női mellbimbó. A férfiak természetesen szaladgálhatnak félmeztelenül, a kutyát sem érdekli. Egy-egy női mellbimbóért azonban a legfelsőbb bíróságig is elmennek a konzervatív politikusok. Így történt az 1999-es Erie városa vs. Pap's A.M. nevű szórakozóhely közti perben is, amiben a sztriptízbár azt próbálta elérni, hogy hadd táncoljanak meztelen nők a színpadjain. (Zárójeles megjegyzés: mi másra hivatkozott volna a sztriptízbár, mint a szólásszabadságra.)

Mivel a cégek csak bajba kerülhetnek azzal, hogy holmi mellbimbókat mutogatnak az ártatlan állampolgároknak, a legtöbb Egyesült Államokban (is) működő közösségi szolgáltatás tiltja a mellbimbókat. Az Instagram fotómegosztó például automatikusan szűri és törli az ilyen megosztásokat.

Volt is ebből botrány, amikor tévedésből klasszikus festményeket tiltottak le vagy túlbuzgóságból szoptató anyák képeit törölték. A fentiekre válaszul indult egy #FreeTheNipple mozgalom és egy @genderless_nipples felhasználó is, ami olyan közeli képeket osztott meg, amiről nem lehetett eldönteni, hogy férfi vagy női mellbimbót ábrázoltak-e. Vérlázító!

false

Az aktuális botrány viszont abból fakad, hogy a Tumblr közösségi szolgáltatás, ahol a pornó gifektől az erotikán át a művészetig egészen sok tartalom talált magának helyet, bejelentette, hogy takarítani kezd. A bejelentés szerint egy jobb, pozitívabb Tumblr születik majd, ezt például úgy akarják elérni, hogy egyszerre szeretnék megtartani a szexről, szexpozitivitásról, művészetről való beszélgetést és kiszűrni ennek bármilyen ábrázolását. És mivel a szűrést nem lehet emberi erővel megoldani, túl sok moderátor kellene, ezért algoritmikusan fogják megoldani. Azaz valami képfelismerő fogja törölni a nemi szerveket és a nőinek tűnő mellbimbókat.

A szándék érthető, a Tumblr tulajdonosa egy Oath nevű cég, aminek a tulajdonosa pedig a Verizon amerikai telekommunikációs óriás. Olyan ez, mintha a Magyar Telekomnak lenne egy újságja, aminek az ügyei zavarják a cég üzletelését. (Hm, honnan ismerős ez?) Ráadásul kínosan érintette a Verizont, hogy gyermekpornográfia terjesztésének vádjával levette a Tumblr appot az Apple a webboltjából. Viszont minden erotikus vagy annak tűnő tartalom törlése erős válasznak tűnik. És kivitelezhetetlennek.

Azzal viszont nem számolt az Oath, hogy a szexet, az erotikát és a művészetet még egy ember sem tudja szétválogatni, nemhogy egy képfelismerő program. Törléssel fenyegették meg például Robert Yang videojátéktervező és egyetemi professzor mikroblogját, amelyen Yang Cobra Club című játékából készült képernyőmentések voltak.

Ami érthető, hiszen a Cobra Club arról szól, mennyire szürreális és egyben mennyire nehéz okostelefonnal jól kinéző péniszfotót készíteni. Egyáltalán mitől lesz az jól kinéző? Van-e ízléses farokszelfi? Yangnak nem ez a leghúzósabb játéka, meleg játékfejlesztőként a melegek reprezentációját, a meleg kultúra videojátékban való alkalmazhatóságát vizsgálja. (És aki esetleg felteszi magának a kérdést, hogy ez így mégis hogy, az azzal folytathatja a gondolatot, hogy felidézi az összes játékot, amiben a hetero kapcsolat kipipálható extra küldetést jelent csupán. Vagy plusz tíz életerőpontot.)

false

A Tumblr szűrő algoritmusa szerencsére nem csak az olyan bonyolult kérdésekben nem tud dönteni, mint Yang játékfotói. Mostanra teljesen megbolondult: képregényoldalakat – köztük egy nyomtatásban megjelent Marvel képregény címlapját is –, gyerekkönyvek borítóját, kaktuszokról készült fényképet és ülő helyzetben lévő, ruhát viselő emberek fotóit is szűri.

Mindeközben pedig gyűlnek az aláírások a változás ellen. Az internetes kultúra archiválásán dolgozó szervezetek őrült tempóban kezdték el lementeni a Tumblr tartalmát. Érthető módon félnek, hogy a net egyik meghatározó helyéből semmi sem marad. (Ugyanez a banda mentette le a net hajnalán rendkívül népszerű Geocities összes honlapját is. Hősök.) Egy vertikuma van a netnek, akiket nem zaklatott fel a botrány: a fehér fajvédők. Valahogy őket még mindig nem szűri a Tumblr. És itt kezdődik a szolgáltatás következő botránya.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.