Eljött ez is: már összedolgoznak az ember legjobb robot barátai
roomba.jpg

Eljött ez is: már összedolgoznak az ember legjobb robot barátai

Most még minket szolgálnak ki.

A Terminátor, sőt, ha őszinték vagyunk magunkkal, akkor Frankenstein óta fel-felbukkan az emberben a félelem, hogy a teremtményei ellene fordulnak. Ez egyelőre nem következett be, bár az minden irodában dolgozó fejében megfordult már, hogy a nyomtatók szenvedélyesen gyűlölik emberi munkatársaikat. (És az érzés kölcsönös.)

Addig is, amíg a várunk a Skynetre, érdemes megnézni a világ első, emberi felhasználásra tervezett kollaboratív robotpárosát. A két gépet a robotporszívók fejlesztésében élen járó amerikai Roomba dobta piacra. Az egyik masina, az iRobot Roomba s9+ egy porszívó, a másik a Braava Jet m6 pedig egy felmosásra tervezett robot. A két gép közös trükkje pedig az, hogy meg tudják beszélni egymás között, hogy mikor végeztek a munkával.

Ahogy a porszívó végzett a takarítással, szól a felmosónak, hogy most már ő jön. A két gép használatát az teszi még kényelmesebbé, hogy a porszívóhoz jár egy bázisállomás-kiegészítő is, ami harminc töltetnyi koszt tud magába fogadni. Így a robotok tulajdonosának nem kell minden takarítás után kiürítenie a portartályt.

false

 

Fotó: Chris Bartle

A robotok funkciókínálata sztenderdnek mondható, jelentősen nem változott abban a tíz évben, amióta ezek a termékek a piacon vannak. Minden generációval egyre okosabban térképezik fel a teret, amibe behelyezték őket. Míg kezdetben faltól-falig járták be a szobát, a falnak csattanva 30-45 fokot elfordulva folytatva a takarítást, a mostani típusok már térképet készítenek a szobáról. Ez utóbbi fejlesztés teszi lehetővé azt is, hogy a porszívót oda lehet küldeni egy-egy porosabb részre, nem kell megvárni, míg a véletlennek engedelmeskedve megtalálja a koszt.

Ugyan gazdag emberek játékszerének tűnhet is egy ilyen porszívó, nem szabad elfelejteni, hogy a legnagyobb példányszámban gyártott lakossági felhasználású robottal van dolgunk. Nem a Sony robotkutyája a tipikus, az embert kiszolgáló gép, pláne nem a konferenciákon fel-feltűnő Sophia nevű ember formájú android. A porszívó az.

Aazonban még mindig nagyon drága a technológia. A felmosó 700 euróba, a porszívó bázisállomásostul 1500 euróba kerül. A nagytakarítást pedig elegánsan az emberre hagyják.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.