Lassú sürgősségi, avagy a hazai Vészhelyzet

  • Lénárd Rita
  • 2018. január 10.

Materia Medica

Hetente hallunk, olvasunk drámai történeteket különböző kórházak sürgősségi betegellátó osztályairól. Nem tudok, nem is lehet egy-egy adott történet kapcsán felelősséggel véleményt mondani, igazságot tenni. Mint mindig, most is azt javaslom, hogy lépjünk kicsit távolabb, nézzük meg, mi van a háttérben.

Az SBO (sürgősségi betegellátó osztály) a legszűkebb keresztmetszete egy egészségügyi ellátórendszernek, tekintve, hogy rengeteg beteg keresi fel, gyakorlatilag bármelyik orvosi szakterületet érintő problémával, sajnos sokan nem a megfelelő módon használják ki, így az ellátórendszert érintő gondok itt csúcsosodnak ki igazán. Ráadásul a betegek többsége fokozottan érzékeny, bizonytalan, rémült a váratlan és ismeretlen helyzettől. A hirtelen jelentkező, sok esetben súlyos, akár életet veszélyeztető állapotváltozás, a kiszolgáltatottság érzése különösen kiélezi ezt a helyzetet. A mai szakember- és erőforrás-hiányos, rosszul szervezett, hálapénzzel fertőzött, átláthatatlan, kaotikus egészségügyi viszonyok következtében éppen a sürgősségi ellátás területén láthatók legélesebben a problémák, érthető, hogy ezek a szomorú esetek kapnak nagy nyilvánosságot.

Kik használják?

A sürgősségi betegellátó osztályok létrehozása előtt döntően a kórházak belgyógyászati osztályaira kerültek azok a betegek, akiknek hirtelen, súlyos tünetekkel járó állapotromlása nem volt kezelhető járóbetegként, vagy nem volt tisztázható a tünetek pontos oka. Ezeket a betegeket a háziorvos, háziorvosi ügyelet, a járóbeteg ellátó szakorvos utalta be, vagy a mentőszolgálat szállította az osztályra. A belgyógyászati vizsgálat és megfigyelés után, ha szükséges volt, innen helyezték át a beteget a véglegesen ellátó osztályra, például neurológiára, sebészetre. De akkoriban az esetek nagy részében fordult elő, hogy az első ellátó orvos véleménye alapján a beteg eleve arra az osztályra került, ahol a végleges ellátást megkaphatta. Ma ezt a feladatot az SBO-k látják el, eldöntik, hogy van-e és milyen ellátásra van szüksége a betegnek, ún. „egykapus rendszerben” a beteg az SBO-n át jut a kórházi osztályokra. Már önmagában ez jóval több beteget jelent. De nem csak ez az oka a sok ellátásra váró betegnek. Az SBO-ra nem kell beutaló, a beteg saját döntése alapján is bemehet. Sajnos a mai átláthatatlan betegutak, a hosszú várakozási idők, de sokszor csak a munkahely féltése miatt (nem akar munkaidőben orvoshoz menni) gyakran keresik fel a betegek az SBO-t, remélve, hogy így megkerülik a rendszer akadályait. Ez az egyik leggyakoribb oka a túlzsúfoltságnak, a hosszú várakozási időnek.

Fontos tudni, hogy sürgősségi betegellátás akkor szükséges, ha az ellátás elmaradása vagy késlekedése maradandó egészségkárosodást, súlyos állapotromlást, akár halált okozna. Ez a feladata a sürgősségi betegellátásnak, nem a beteg kivizsgálása.

Azt is tudni kell, hogy amennyiben a beteg nem szorul sürgősségi ellátásra, akkor a panaszai további vizsgálatára a háziorvoshoz vagy szakrendelésre irányítják, tehát ez a kerülőút nem ad megoldást a páciens számára. Sok esetben az a legnagyobb hiba, hogy a beteg ezután nem keresi fel háziorvosát, azzal, hogy „hazaküldtek a sürgősségiről, akkor nincs is baj”.

false

 

Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt



Hová lehet fordulni az SBO helyett?

Sokszor mondják a betegek, hogy azért mentek az SBO-ra, mert nincs háziorvosuk, vagy nem elérhető. Mindenkinek van háziorvosa, bár kétségtelen, hogy – főleg vidéken – nagyon sok alapellátó orvos hiányzik a rendszerből, ezért messzebb kell menni, többet kell várni.
De tudni kell: „A biztosított betegsége esetén a választott háziorvosához fordulhat, amennyiben azonban a választott háziorvosát felkeresni nem tudja, annál a finanszírozott szolgáltató háziorvosánál veheti igénybe az ellátást, amelynek ellátási területén tartózkodási helye van.” És: „A háziorvos – házi gyermekorvos – köteles ellátni az ellátási területén (körzetben) lakókat, a hozzá bejelentkezett és általa elfogadott biztosítottakat, továbbá a rendelési idejében hozzá forduló személyeket, ha heveny megbetegedésük vagy krónikus betegségük miatt ellátatlanságuk az egészséget károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezethet.”

Nem sürgős esetben tehát ez a választandó út.

Rendelési időn kívül, sürgős esetben a 0–24 órában rendelkezésre álló háziorvosi ügyeletet is fel lehet keresni. Mindenkinek azt javaslom, hogy a lakóhelyén derítse ki, írja fel a háziorvos, az ügyelet, de még az ügyeletes gyógyszertár elérhetőségét is. Csak zárójelben: gyakorló orvosként pontosan tudom, hogy a súlyos szakemberhiány, a nem megfelelő struktúra és működtetés miatt az ügyeleti ellátás sem hibátlan, ezt a sürgősségi szakma javaslatai alapján kell megoldani, mielőbb.

Fontos a türelem

Ha az SBO-ra kerültek, figyelembe kell venniük, hogy az ott dolgozók legfontosabb, minden mással szemben előnyt élvező feladata a súlyos, életveszélyes, kritikus állapotú betegek ellátása, stabilizálása, az életveszély elhárítása. Az ellátás nem érkezési sorrendben történik.

Choose Well - Dee's A&E Fail Tale - NHS

Have you ever been to A&E because you can't get off a fake nail? Taken your poorly pet to A&E instead of the vet? It might sound far-fetched but the star of our new video, Dee, does both of these in a humorous but informative Choose Well animation, which is based on real-life examples of A&E misuse.

Ennek érdekében először egy állapotfelmérő, triage (triázs) ápolóval találkoznak, aki szakmai előírások alapján feltett kérdésekkel, vizsgálatokkal megállapítja, hogy milyen súlyossági kategóriába tartozik az állapotuk, a várakozási idő ettől függ. Ha sok súlyos beteg van, akkor ez bizony valóban lehet több óra is. Fontos tudni, hogy ha romlik az állapotuk, akkor szólni kell, a triázs ápoló újra elvégzi a vizsgálatot. Az is gyakran előfordul, hogy a sürgősségi szakorvos más szakorvostól is kér véleményt, vizsgálatot, akár sebésztől, neurológustól, sok esetben ezért kell tovább várni az első vizsgálat után – ők másik osztályról érkeznek, ott is betegellátás folyik –, de időbe telik a labor és a képalkotó vizsgálat elkészülése is.

A vizsgálat és ellátás után általában várni kell az írott orvosi dokumentumra is. Nagyon fontos, hogy ezt megvárják, és mielőbb keressék fel ezzel a háziorvosukat, beszéljék meg vele a további teendőket.

Sokszor azért mennek a betegek az SBO-ra, mert tanácstalanok, megijednek, vagy egyszerűen nem tudják, kihez fordulhatnának. Nagyon fontos lenne már gyermekkortól egészségügyi ismereteket oktatni, ebben nagy a lemaradásunk. De van egy nagyon jó rendszer, azt gondolom, kis befektetéssel rengeteget segíthetne itthon is: sok országban működik egyfajta egészségügyi segélyvonal (helpline), amely 0–24 órában ad segítséget, információt arról, hogy az adott panaszokkal hova lehet fordulni. Pontos, rendszeresen frissített adatbázisból dolgoznak, a konkrét elérhetőséget is megadják. Erre kiképzett munkatársaikat bármikor lehet hívni, segítenek az eligazodásban, megnyugtatják a beteget, tanácsot adnak. Ilyen például Angliában az NHS 111-es hívószáma.

Egy ilyen rendszer nagyon kellene itthon is.

A sürgősségi különös, ijesztő világ, szívből kívánom, hogy soha ne ismerjék meg belülről. Ha mégis odakerülnek, legyenek türelmesek, próbáljanak nyugodtak, higgadtak maradni. Higgyék el, jobb a helyzete annak, aki kint várakozik, mint annak, akit azonnal bevisznek a kezelőbe.

Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica – minden szerdán a magyarnarancs.hu-n.

Materia Medica

A Magyar Narancs új, egészségügyi problémákkal foglalkozó blogja. Fogyasszák egészséggel!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.