Idén ismét nagy a szúnyoginvázió Magyarországon: az esős tavaszt itt-ott magasabb vízállás követte, valamint 20 Celsius fokos ingadozás, hőség és viharok. Nem elég, hogy a szélsőséges időjárást el kell szenvednünk, emellett még a gyógyszerekre nem reagáló malária törzsekről szóló hírek is keserítik az életünket.
Magyarországon 50 fajta szúnyog él, ezek közül körülbelül egy tucat képes különféle betegségek kórokozóit hordozni. Ez azt jelenti, hogy ők ugyan nem betegek, de ha megcsípnek egy beteg embert, annak fertőzött vére bekerül a szervezetükbe, és amikor később egy másik embert csípnek meg, tulajdonképpen beoltják a betegség kórokozójával. A szúnyogok ráadásul igen sokáig képesek életben maradni, például egy hosszú tengeri szállítást egy konténerben is egyszerűen kibírnak. Ezzel aztán az utóbbi időben néhány betegség kontinensek közötti elterjedését is segítették, így terjedt el Európában például a nyugat-nílusi láz, vagy chikungunya.
| ||
Új fajok, új járványok?
Az utóbbi időben olyan újabb szúnyogfajok is megjelentek hazánkban, mint a tigris szúnyog, a koreai csípőszúnyog vagy az ázsiai bozótszúnyog. Ezek az úgynevezett invazív fajok képesek hordozni a zika, vagy a malária kórokozóját is.
A világ egyik legnevesebb orvosi szaklapjában, a Lancet-ben két cikk is (itt és itt) megjelent az elmúlt időszakban arról, hogy Távol-Keleten, a Mekong deltájában és annak környékén az utóbbi 10 évben többszörösére nőtt az olyan maláriát okozó egysejtű törzsek száma, melyeket a szokásos gyógyszerekkel nem lehetett befolyásolni, a betegeket más, többnyire drágább szerekkel kellett, vagy kellett volna kezelni. Ezeket az úgynevezett rezisztens, a gyógyszeres kezelésnek ellenálló egysejtűeket a szúnyogok messzire elvihetik.
Félő, hogy ha ezek a törzsek átkerülnek Afrikába, ahol a megbetegedések száma és aránya még mindig nagyon magas, akkor az katasztrófát fog okozni. A malária ma is a világ egyik leggyakoribb betegsége: minden évben több mint 200 millióan betegszenek meg, és még mindig nagyjából fél millióan bele is halnak.
Egyes tudósok véleménye szerint viszont annak a kockázata, hogy ezek az ellenálló törzsek világjárványt okozzanak viszonylag kicsi, mert a Távol-Keleten a megbetegedések száma az utóbbi 10 évben negyedére esett vissza. Sokkal kevesebb tehát a beteg, jobb a szúnyog-gyérítés, csökkent a kockázata, hogy egy megfertőzött szúnyog átvigye az ellenálló törzset egy másik földrészre.
Minek köszöhető a szúnyoginvázió és milyen betegségeket terjeszthet?
A klímaváltozás és a műanyagszennyezés egyaránt a kártékony rovarok javát szolgálja, nem mellesleg irtásuk rombolja a környezetet. MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatójával, Soltész Zoltánnal beszélgettünk a lehetséges következményekről. Az elmúlt években 2-3 új fajt is azonosítottak a Magyarországon és Európában. Összesen hány faj található nálunk?
Mi ebből a tanulság?
Az egyik, hogy az egészségügyi ellátás színvonalának és hozzáférhetőségének javítása egy országban nemcsak azoknak jó, akik ebben közvetlenül részesülnek, hanem az egész világnak, az egész emberiség egészségét is védik, csökkentve a megbetegedések kockázatát. A másik, hogy a célzott szúnyog-gyérítésnek milyen nagy jelentősége van.
Hogyan lehet ezt csinálni?
A legfontosabb a pangó vizek elvezetése, lecsapolása, mert azok a szúnyogok legfontosabb szaporodási helyszínei. Ezeken a helyeken úgynevezett biológiai módszerrel (baktérium toxint használnak, ami csak a szúnyoglárvát pusztítja) lehet megakadályozni, hogy a lárvákból szúnyogok legyenek. Ez a módszer szelektív, a többi rovarra nem hat.
A repülőgépről vagy teherautóról permetezett kémiai irtószer (idegméreg) viszont az éppen a levegőben röpködő szúnyogokat, és más rovarokat is elpusztítja. Ezt a módszert Magyarországon sokkal gyakrabban alkalmazzák, mint például Szerbiában. Feltehetőleg a módszer alkalmazásához súlyos érdekei fűződnek a katasztrófavédelemnek, akik jelenleg szervezik és megrendelik a repülőgépes gyérítéseket.
A katasztrófavédelem honlapja szerint augusztus 5-e és 11-e között sok ezer hektáron folyt a szúnyoggyérítés légi, vagy földi kémiai idegméreggel. Biológiai irtás viszont csak a Balaton déli partjánál volt.
Az OKF szóvivője egy nyilatkozatban reagált az EU várható tiltására – vagyis arra, hogy 2020-tól tilos lesz idegmérget alkalmazni szúnyoggyérítésre. A szóvivő elmondta, hogy "az irtószer mintegy 40 százalékát jelenleg is földi úton juttatják ki a szakemberek." A légi és földi kiszórás során azonban ugyanazt a vegyszert használják, tehát a biológiai irtás arányának növelését nem ígérte meg.
| ||
Nincs védőoltás
A malária megelőzésére még nincs tömegesen használható, nagy hatékonyságú védőoltás. Öt évvel ezelőtt sikerült először előállítani az RTS,S oltóanyagot egy kutatócsoportnak, egy nemzetközi összefogás támogatásának köszönhetően (PATH’s Malaria Vaccine Initiative (MVI) és GlaxoSmithKline (GSK), Bill and Melinda Gates Foundation támogatásával), de hatékonysága még mindig nem megfelelő. Idén elkezdődött ugyan néhány afrikai országban egy kiterjedtebb oltási kampány, de hogy ez mennyire lesz hatékony és hány embert sikerül vele elérni, egyelőre még nem tudható.
És hogy mire lenne szükség?
Legfőképpen arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koordinálásában a világ országai együttes erőfeszítéssel minél előbb elérjék, hogy ez a súlyos betegség is eltűnjön a föld színéről, vagy legalábbis gyógyíthatóvá váljon.
Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica a magyarnarancs.hu-n.
Magyar Narancs
Gyakorló belgyógyászként minden nap tapasztalom, hogy sok helyen csak egy-egy elhivatott kolléga emberfeletti munkája teszi lehetővé az egészségügy működését. Mi lesz, ha ők nyugdíjba mennek?
