Az utóbbi hetekben több sajtóhír jelent meg arról, hogy egy bőrgyógyász szakorvos kétheti szabadsága alatt, illetve egy érsebész tragikus halála miatt kórházi osztályokat zártak be, és - ugyan csak ideiglenesen, nyáron - szakrendelések is szünetelnek.
A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása
Ennek az az oka, hogy önállóan, szakrendelésen csak szakorvos dolgozhat, és a kórházi osztályok működtetéséhez is elengedhetetlen feltétel a megfelelő létszámú szakorvosi gárda. Megfelelő létszám már régóta nincs, sok helyen egy szakorvos viseli az osztály működtetésének teljes felelősségét 0-24 órában, az év minden napján. Ha szabadságra megy, ha munkahelyet változtat, vagy sajnálatos esetben meghal, az osztály bezár.
Egy teljes orvosgeneráció - a középgeneráció - már szinte teljesen eltűnt a közszférából, külföldre, vagy a magánszférába mentek. Maradtak az idősebbek, akik közül egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt.
Ebben a válságos helyzetben jelent meg még 2012-ben a költségvetési szerveknél, közalkalmazotti jogviszonyban állókra vonatkozó korlátozó rendelkezéseket tartalmazó kormányhatározat.
| ||
Ez a határozat a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottakra, így az egészségügyben dolgozókra is vonatkozik, és kimondja, hogy:
"abban az esetben, ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet az 1.1. pont szerinti közalkalmazott, illetve – törvényben meghatározottak szerint – kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában".
Ezt a szigorító kormányhatározatot ideiglenesre tervezték, legalábbis a bejelentéskor így hangzott el. Azóta is, vagyis 6 éve van érvényben.
Válasz nélkül
Ha tehát a nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazott orvos tud és akar is tovább dolgozni és a betegeknek szükségük van a munkájára, akkor a munkahely beadja a továbbfoglalkoztatási kérelmet és várnak a kormány engedélyére.
De válasz nem jön, akár hónapokig sem, mostanában pedig már több mint egy év alatt sem. Az elbírálandó kérelmek pedig gyorsan szaporodnak, mert az engedélyek határozott időre - általában egy évre - szólnak, azután megújítási kérelmet kell beadni. Erre aztán megint nincs válasz hónapokig.
Így a nyugdíjas korú szakorvos választhat, hogy felveszi a nyugdíjat és elhelyezkedik a magánszférában - jóval magasabb fizetésért -, vagy lemond a nyugdíjról, marad a közalkalmazotti munkaviszonyban és vár, vár tovább, hogy talán egyszer megjön az engedély és akkor megkaphatja a nyugdíj-kompenzációt.
Később, ha még bírja, megismétli ezt a procedúrát évente.
És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ugyanez a törvény vonatkozik a szakdolgozókra is, ha közalkalmazottként vállalnának további szolgálatot.
| ||
Tovább romlik
Ezek alapján nem kell csodálkozni, ha bezárt szakrendelőkről, bezárt kórházi osztályokról hallunk. Könnyebb lenne azt számon tartani, hogy hol működik a rendszer egyáltalán.
Ennek egyenes következménye, hogy akik nem kapnak időben ellátást a szakrendelőkben, azok állapota rosszabbodhat, és nem tudnak mást tenni, elmennek, vagy mentő viszi el őket a sürgősségire. Ott a súlyos, esetleg életveszélyes állapotot rendezik, de a beteg részletes kivizsgálása nem feladatuk. További vizsgálatokra a szakrendelőbe, vagy súlyos esetben a kórházi osztályra irányítják a pácienst és a kör itt be is zárult.
Számomra felfoghatatlan és érthetetlen, hogy ebben a kritikus humánerőforrás helyzetben miért és meddig tartják még fent ezt a korlátozást az egészségügyben.
A helyzet tovább fog romlani, a következő idézet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2019.07.01-én megjelent "Beszámoló az egészségügyi ágazati humánerőforrás 2018. évi helyzetéről" című dokumentumából származik:
Korcsoportos megoszlás
A 2018. évben az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók korcsoport szerinti létszáma az előző évekhez képest az alábbiak szerint alakult:
Orvosok: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok vezető gyakoriságú korcsoportját a 2017. évhez hasonlóan a 2018. évben is a 60-64 éves korosztály alkotta, míg az 55-59 éves, valamint a 70 év feletti orvosok a harmadik és a negyedik legnagyobb létszámú csoportként jelennek meg.
| ||
Újratervezés
Már 4 év óta működik a jelenleg több mint 3300 tagot számláló 1001 orvos hálapénz nélkül csoport.
Ezen a fórumon különböző korú, beosztású, szakmájú, eltérő politikai és vallási nézetű, vidéki és fővárosi, itthon és külföldön is dolgozó kollégák beszélgetnek, vitatkoznak egymással az egészségügy problémáiról. Ezek értékelésére, összegzésére, a megoldások megtervezésére alakult meg a jelenleg több mint 440 orvost tömörítő Újratervezés csoport.
Több hónapig tartó közös, önkéntes munkával programot alkottunk, ebben meghatároztuk az első lépést, a közvetlen célt is:
"Az Újratervezés csoport azzal a céllal jött létre, hogy a Magyar Orvosi Kamarát egy olyan szervezetté tegye, mely aktív szerepet vállal a magyar egészségügy felemelésében, és ehhez tisztességes élet- és munkafeltételeket vív ki az egészségügy dolgozói számára."
Ebben a programban az egyik kiemelt cél a nyugdíjas korú orvosok továbbfoglalkoztatásának sürgős megoldása:
"(...) kiharcoljuk, hogy a nyugdíjas korú orvosok közfoglalkoztatása korlátozás és külön engedély nélkül legyen lehetséges a nyugdíj folyósítása mellett is."
Szerényen és csak halkan megjegyezve, újratervezést javasolok az egészségügyi felsővezetésnek is.
Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica a magyarnarancs.hu-n.
Magyar Narancs
A tavalyi „eredmények" és törekvések fényében nem sok jót. Áttekintettük a magyar egészségügy 2018-as sarokköveit és azt, vajon mi várható idén.
