10 film, ami segít megérteni, mi zajlik most Amerikában
13th_top_story_lead.jpg
13th

10 film, ami segít megérteni, mi zajlik most Amerikában

Mikrofilm

Rendszerszintű rasszizmus, hosszú ideje a felszín alatt húzódó indulatok és az elnyomott társadalmi rétegek öntudatra ébredése - és hogy mindez miképpen jelenik meg a filmekben.

Május 25-én egy afroamerikai ember, George Floyd Minneapolisban belehalt a brutális rendőri intézkedésbe, miután egy járőr hosszú percekig térdelt a földön fekvő férfi nyakát. Az eset nemcsak Amerikát, de az egész világot megrázta - Trump hozzáfűznivalójáról és az egyre nagyobb horderejű megmozdulásokról mi is hírt adtunk.

Az egész Amerikát behálózó, napok óta tartó tüntetések azonban már rég túlmutatnak egy ártatlan afro-amerikai férfi halálán. Az események eszkalálódásában számtalan egyéb tényező is közrejátszott: a koronavírus okozta gazdasági visszaesés és munkanélküliségi hullám, amely a statisztikák szerint ugyanúgy nagyobb mértékben érinti a fekete közösséget, mint a halálozások.

Habár a tiltakozáshullám már rég áttörte az országhatárokat (sőt, még a magyar NB1-be is beszűrődött),

innen, Európából - és főképp Magyarországról - nehéz, szinte lehetetlen átérezni, miért nem csillapodnak az indulatok.

Ahogy azt is nehezebb megérteni, hogy George Floyd borzasztó esetén túl mi áll a tüntetések hátterében, és miért érzi úgy mindenki a politikától híresen tartózkodó Michael Jordantól kezdve a legnagyobb tech-cégekig, hogy meg kell szólalnia az ügyben. Van azonban néhány film, amely segíthet megérteni, mi zajlik jelenleg a tengerentúlon.

13th

Ava DuVernay Oscar-jelölt dokumentumfilmje a tüntetések során folyamatosan emlegetett rendszerszintű rasszizmust mutatja be, csak épp az igazságszolgáltatással kapcsolatban. A film párhuzamot von a rabszolgaság és a börtön között, bemutatva, hogy bár úgy tűnik, a polgárháború óta sokat javult a feketék helyzete, valójában az egyik intézmény felváltotta a másikat.

A Central parki ötök

A When They See Us (a sorozat eredeti címe) megrázó és nagyon is aktuális kiáltvány, amelyben pont annyi a pátosz, hogy meggyőzzön: valójában egy filmet látunk. Különben el sem hinnénk, hogy mindez megtörténhet” - írtuk a kétszeres Emmy-díjas minisorozatról kritikánkban. A Central parki ötök története önmagában is megrázó, és nemcsak azért, mert valós eseményeken alapszik.

A George Floyd-ügy azonban arra is rávilágított, hogy a feketékkel szembeni igazságtalanság egyáltalán nem egyszeri, kirívó eset volt - sokkal inkább megszokott, mindennapos dolog. A szintén Ava DuVernay nevéhez fűződő sorozat azt mutatja be, hogyan teszi tönkre öt fiatal életét, hogy rosszkor voltak rossz helyen - az egyetlen bűnük ugyanis az volt, hogy afro-amerikaiak voltak.

A gyűlölet, amit adtál

George Tillma Jr. filmje a faji megkülönböztetés okozta feszültségeket egy Young Adult-szerű tinidrámába csomagolva mutatja be. Épp ezért a mozi kissé hatásvadász, ám talán pont ez a körítés az, ami többek számára közelebb hozhatja a témát, emészthetőbbé téve azt, mint egy dokumentumfilm.

A film főszereplője Starr, akinek gyerekkori jóbarátját a szeme láttára lövik le a rendőrök. Fekete fiatalként a szokásos felnövéstörténete nem annyiból áll, hogy rá kell jönnie, mit akar az élettől és kivé akar válni. Döntést kell hoznia arról is, mit kezd a tragédia okozta traumával és mennyire engedi, hogy bőrszíne és a vele szembeni előítéletek meghatározzák sorsát.

A gyűlölet, amit adtál legerősebb jelenetei talán azok, amelyek azt mutatják be, mennyire más afro-amerikaiként egy rázós környéken egyszerűen kilépni a házból. Itt nemcsak azzal engedik el a szülők a gyerekeket, hogy nézzenek szét, ha átmennek az úton, ne álljanak szóba idegenekkel, hanem arra is megtanítják őket, hogy az utcai fegyveres konfliktusok esetén mit kell tenni, hogyan érdemes viselkedni, ha kiérkeznek a zsaruk.

Szemet szemért

Spike Lee klasszikusa mondhatni kötelező darab - a rendező szinte valamennyi filmjében a feketék helyzetét boncolgatja, ám 1989-es filmje talán a legismertebb alkotása. A fülledt, ám megállíthatatlanul pörgő, lendületes mozinak nemcsak szövegei és hangulata, de karakterei is kiválóak - azon kevés filmek közé tartozik, ami nemcsak a sztoriban rejlő dráma miatt szögez a székhez.

O.J.: Egy amerikai hős

Habár a közel 8 órás doku O.J. Simpson tündökléséről és bukásáról szól, kevés film mutatta be szemléletesebben az amerikai feketék helyzetét. Simpson azért is tudott nemzeti ikonná válni, mert amerikaiak millióinak szemében ő bőrszíne ellenére nem volt fekete - ő OJ volt.

A dokumentumfilm egyik legérdekesebb része épp az ezt bemutató epizód: lehet-e őt fekete ikonnak tekinteni pusztán bőrszíne miatt, vagy épphogy azért nem, mert teljesen kivonta magát az alól és - Michael Jordanhez hasonlóan - egyáltalán nem nyilvánult meg ilyen ügyekben, nem vett részt tüntetéseken sem. Amikor azonban tárgyalása során szükség volt rá, ügyvédje zokszó nélkül kijátszotta ezt a kártyát. Az O.J.: Egy amerikai hős azonban Simpson ügyén túlmutatóan is remekül mutatja be az amerikai emberi jogi mozgalmakat, és azt, miért is szólt akkorát a király bukása.

Tűnj el!/Mi

Jordan Peele horror-duója nemcsak veszettül szórakotató, szatirikus borzongás, de egy nagyon is valós problémát jár körül. Bár a kritikák a Tűnj el!-t éltették inkább, ez az aminek forgatókönyvéért Oscart nyert, és a fekete polgárjogi mozgalmak is ezt tűzték zászlajukra, a Mi legalább annyira elgondolkoztató és szórakoztató.

Az előbbi elsősorban azt mutatja be, hogyan használja ki a tehetősebb, uralkodó osztály a kisebbségeket. Az utóbbi azt szemlélteti, mi történik, ha az elnyomott réteg fellázad és hangot, helyet és hatalmat követel magának. Utóbbi különösen az egyre többször erőszakba és vandalizmusba torkolló tüntetések fényében tanulságos néznivaló.

A megálló

Ryan Coogler a Creed: Apolló fia és a Fekete párduc miatt ma már Hollywood egyik legmenőbb figurájának számít. A rendező 2013-as A megállóval robbant be a köztudatba. Oscar Grantet George Floydhoz hasonlóan egy rendőr gyilkolta meg 2008-ban - a film azonban nem a rendfenntartók elleni kiáltvány vagy a feketék jogai mellett kiálló film, hanem egy megrázó, realista dráma. Coogler nem idealizálja az áldozatot, és egy percig sem igyekszik hőst csinálni belőle; minden hibájával együtt egyszerűen bemutatja egy fiatal srác utolsó napját, akinek egyszerűen azért kellett meghalnia, mert fekete volt.

Strong Island

A Strong Island által bemutatott eset pont az a típusú bűntény, amiből az elmúlt években annyi történt, hogy már hétköznapivá vált. 1992-ben egy 24 éves afroamerikai férfit lelőttek New Yorkban - az elkövető ugyanúgy fehér volt, mint az az esküdtszék, amely önvédelemre hivatkozva felmentette a gyilkost.

Az áldozat Yance Ford filmkészítő testvére volt, a Strong Island pedig arról szól, hogyan próbálja Ford évtizedekkel a történtek után megérteni az érthetetlent. A film egyszerre igaz történeten alapuló bűnügyi doku, krimi és nyomozás, de mindenekelőtt egy elképesztően személyes beszámoló is.

Bocs, hogy zavarom

A film főhőse, Cassius Green egyik napról a másira tengődik, amikor felfedezi szuperképességét: fekete bőrszíne ellenére képes a fehérek hangján beszélni. Ennek köszönhetően telemarketinges karrierje hamar felível, mi pedig egy hatalmas, kifordított sci-fi szatírába csöppenünk titkos összeesküvésekkel, szakszervezeti tüntetésekkel és ember-ló szörnyszülöttekkel tarkítva.

Azok a jelenségek azonban, amelyek mindennek az őrületnek az alapját adják, nagyon is létezőek: a dolgozók kizsákmányolása, az elnyomottak nehéz helyzete, vagy épp a hatalom működési mechanizmusa.

Joker

Nehéz nem észrevenni a hasonlóságot a Joker zárójelenete és a tüntetéseket övező felfordulás képei között - máris mémek tucatjai születtek a párhuzamról.

Todd Phillips kétszeres Oscar-díjas filmje bár hatalmas sikert aratott, alaposan megosztotta a közönséget és a kritikusokat is: egyesek a képregényfilmek új etalonját és egy aprólékos lélekrajzi portrét láttak benne; mások azért kárhoztatták, mert a erőszakot propagálja, valódi mondanivaló helyett pedig csak közhelyeket puffogtat.

Akárhogy is van, most a saját szemünkkel láthatjuk, hogy a Joker egy nagyon is létező jelenségre tapintott rá: az Amerikában zajló események ugyanis nemcsak azokat vitték utcára, akiknek elegük van a rasszizmusról - a boltokat fosztogatók és a rendbontók nem polgárjogi harcosok. Inkább azok az elnyomottak - s mindegy, milyen a bőrük színe -, akiknek elegük lett a társadalmi egyenlőtlenségekből, a szegénységből, munkanélküliségből és abból, hogy a rendőrök egyre inkább a hatalmon levőket védi.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.