Május 25-én egy afroamerikai ember, George Floyd Minneapolisban belehalt a brutális rendőri intézkedésbe, miután egy járőr hosszú percekig térdelt a földön fekvő férfi nyakát. Az eset nemcsak Amerikát, de az egész világot megrázta - Trump hozzáfűznivalójáról és az egyre nagyobb horderejű megmozdulásokról mi is hírt adtunk.
Az egész Amerikát behálózó, napok óta tartó tüntetések azonban már rég túlmutatnak egy ártatlan afro-amerikai férfi halálán. Az események eszkalálódásában számtalan egyéb tényező is közrejátszott: a koronavírus okozta gazdasági visszaesés és munkanélküliségi hullám, amely a statisztikák szerint ugyanúgy nagyobb mértékben érinti a fekete közösséget, mint a halálozások.
Habár a tiltakozáshullám már rég áttörte az országhatárokat (sőt, még a magyar NB1-be is beszűrődött),
innen, Európából - és főképp Magyarországról - nehéz, szinte lehetetlen átérezni, miért nem csillapodnak az indulatok.
Ahogy azt is nehezebb megérteni, hogy George Floyd borzasztó esetén túl mi áll a tüntetések hátterében, és miért érzi úgy mindenki a politikától híresen tartózkodó Michael Jordantól kezdve a legnagyobb tech-cégekig, hogy meg kell szólalnia az ügyben. Van azonban néhány film, amely segíthet megérteni, mi zajlik jelenleg a tengerentúlon.
13th
Ava DuVernay Oscar-jelölt dokumentumfilmje a tüntetések során folyamatosan emlegetett rendszerszintű rasszizmust mutatja be, csak épp az igazságszolgáltatással kapcsolatban. A film párhuzamot von a rabszolgaság és a börtön között, bemutatva, hogy bár úgy tűnik, a polgárháború óta sokat javult a feketék helyzete, valójában az egyik intézmény felváltotta a másikat.
A Central parki ötök
“A When They See Us (a sorozat eredeti címe) megrázó és nagyon is aktuális kiáltvány, amelyben pont annyi a pátosz, hogy meggyőzzön: valójában egy filmet látunk. Különben el sem hinnénk, hogy mindez megtörténhet” - írtuk a kétszeres Emmy-díjas minisorozatról kritikánkban. A Central parki ötök története önmagában is megrázó, és nemcsak azért, mert valós eseményeken alapszik.
A George Floyd-ügy azonban arra is rávilágított, hogy a feketékkel szembeni igazságtalanság egyáltalán nem egyszeri, kirívó eset volt - sokkal inkább megszokott, mindennapos dolog. A szintén Ava DuVernay nevéhez fűződő sorozat azt mutatja be, hogyan teszi tönkre öt fiatal életét, hogy rosszkor voltak rossz helyen - az egyetlen bűnük ugyanis az volt, hogy afro-amerikaiak voltak.
A gyűlölet, amit adtál
George Tillma Jr. filmje a faji megkülönböztetés okozta feszültségeket egy Young Adult-szerű tinidrámába csomagolva mutatja be. Épp ezért a mozi kissé hatásvadász, ám talán pont ez a körítés az, ami többek számára közelebb hozhatja a témát, emészthetőbbé téve azt, mint egy dokumentumfilm.
A film főszereplője Starr, akinek gyerekkori jóbarátját a szeme láttára lövik le a rendőrök. Fekete fiatalként a szokásos felnövéstörténete nem annyiból áll, hogy rá kell jönnie, mit akar az élettől és kivé akar válni. Döntést kell hoznia arról is, mit kezd a tragédia okozta traumával és mennyire engedi, hogy bőrszíne és a vele szembeni előítéletek meghatározzák sorsát.
A gyűlölet, amit adtál legerősebb jelenetei talán azok, amelyek azt mutatják be, mennyire más afro-amerikaiként egy rázós környéken egyszerűen kilépni a házból. Itt nemcsak azzal engedik el a szülők a gyerekeket, hogy nézzenek szét, ha átmennek az úton, ne álljanak szóba idegenekkel, hanem arra is megtanítják őket, hogy az utcai fegyveres konfliktusok esetén mit kell tenni, hogyan érdemes viselkedni, ha kiérkeznek a zsaruk.
Szemet szemért
Spike Lee klasszikusa mondhatni kötelező darab - a rendező szinte valamennyi filmjében a feketék helyzetét boncolgatja, ám 1989-es filmje talán a legismertebb alkotása. A fülledt, ám megállíthatatlanul pörgő, lendületes mozinak nemcsak szövegei és hangulata, de karakterei is kiválóak - azon kevés filmek közé tartozik, ami nemcsak a sztoriban rejlő dráma miatt szögez a székhez.
O.J.: Egy amerikai hős
Habár a közel 8 órás doku O.J. Simpson tündökléséről és bukásáról szól, kevés film mutatta be szemléletesebben az amerikai feketék helyzetét. Simpson azért is tudott nemzeti ikonná válni, mert amerikaiak millióinak szemében ő bőrszíne ellenére nem volt fekete - ő OJ volt.
A dokumentumfilm egyik legérdekesebb része épp az ezt bemutató epizód: lehet-e őt fekete ikonnak tekinteni pusztán bőrszíne miatt, vagy épphogy azért nem, mert teljesen kivonta magát az alól és - Michael Jordanhez hasonlóan - egyáltalán nem nyilvánult meg ilyen ügyekben, nem vett részt tüntetéseken sem. Amikor azonban tárgyalása során szükség volt rá, ügyvédje zokszó nélkül kijátszotta ezt a kártyát. Az O.J.: Egy amerikai hős azonban Simpson ügyén túlmutatóan is remekül mutatja be az amerikai emberi jogi mozgalmakat, és azt, miért is szólt akkorát a király bukása.
Tűnj el!/Mi
Jordan Peele horror-duója nemcsak veszettül szórakotató, szatirikus borzongás, de egy nagyon is valós problémát jár körül. Bár a kritikák a Tűnj el!-t éltették inkább, ez az aminek forgatókönyvéért Oscart nyert, és a fekete polgárjogi mozgalmak is ezt tűzték zászlajukra, a Mi legalább annyira elgondolkoztató és szórakoztató.
Az előbbi elsősorban azt mutatja be, hogyan használja ki a tehetősebb, uralkodó osztály a kisebbségeket. Az utóbbi azt szemlélteti, mi történik, ha az elnyomott réteg fellázad és hangot, helyet és hatalmat követel magának. Utóbbi különösen az egyre többször erőszakba és vandalizmusba torkolló tüntetések fényében tanulságos néznivaló.
A megálló
Ryan Coogler a Creed: Apolló fia és a Fekete párduc miatt ma már Hollywood egyik legmenőbb figurájának számít. A rendező 2013-as A megállóval robbant be a köztudatba. Oscar Grantet George Floydhoz hasonlóan egy rendőr gyilkolta meg 2008-ban - a film azonban nem a rendfenntartók elleni kiáltvány vagy a feketék jogai mellett kiálló film, hanem egy megrázó, realista dráma. Coogler nem idealizálja az áldozatot, és egy percig sem igyekszik hőst csinálni belőle; minden hibájával együtt egyszerűen bemutatja egy fiatal srác utolsó napját, akinek egyszerűen azért kellett meghalnia, mert fekete volt.
Strong Island
A Strong Island által bemutatott eset pont az a típusú bűntény, amiből az elmúlt években annyi történt, hogy már hétköznapivá vált. 1992-ben egy 24 éves afroamerikai férfit lelőttek New Yorkban - az elkövető ugyanúgy fehér volt, mint az az esküdtszék, amely önvédelemre hivatkozva felmentette a gyilkost.
Az áldozat Yance Ford filmkészítő testvére volt, a Strong Island pedig arról szól, hogyan próbálja Ford évtizedekkel a történtek után megérteni az érthetetlent. A film egyszerre igaz történeten alapuló bűnügyi doku, krimi és nyomozás, de mindenekelőtt egy elképesztően személyes beszámoló is.
Bocs, hogy zavarom
A film főhőse, Cassius Green egyik napról a másira tengődik, amikor felfedezi szuperképességét: fekete bőrszíne ellenére képes a fehérek hangján beszélni. Ennek köszönhetően telemarketinges karrierje hamar felível, mi pedig egy hatalmas, kifordított sci-fi szatírába csöppenünk titkos összeesküvésekkel, szakszervezeti tüntetésekkel és ember-ló szörnyszülöttekkel tarkítva.
Azok a jelenségek azonban, amelyek mindennek az őrületnek az alapját adják, nagyon is létezőek: a dolgozók kizsákmányolása, az elnyomottak nehéz helyzete, vagy épp a hatalom működési mechanizmusa.
Joker
Nehéz nem észrevenni a hasonlóságot a Joker zárójelenete és a tüntetéseket övező felfordulás képei között - máris mémek tucatjai születtek a párhuzamról.
Todd Phillips kétszeres Oscar-díjas filmje bár hatalmas sikert aratott, alaposan megosztotta a közönséget és a kritikusokat is: egyesek a képregényfilmek új etalonját és egy aprólékos lélekrajzi portrét láttak benne; mások azért kárhoztatták, mert a erőszakot propagálja, valódi mondanivaló helyett pedig csak közhelyeket puffogtat.
Akárhogy is van, most a saját szemünkkel láthatjuk, hogy a Joker egy nagyon is létező jelenségre tapintott rá: az Amerikában zajló események ugyanis nemcsak azokat vitték utcára, akiknek elegük van a rasszizmusról - a boltokat fosztogatók és a rendbontók nem polgárjogi harcosok. Inkább azok az elnyomottak - s mindegy, milyen a bőrük színe -, akiknek elegük lett a társadalmi egyenlőtlenségekből, a szegénységből, munkanélküliségből és abból, hogy a rendőrök egyre inkább a hatalmon levőket védi.
_top_story_lead_focuspoint_70x70.png)
