Amerika lángokban: tarolnak a fekete tematikájú tartalmak a streamingoldalakon
r0_0_1920_1079_w1200_h678_fmax_top_story_lead.jpg
A segítség

Amerika lángokban: tarolnak a fekete tematikájú tartalmak a streamingoldalakon

Mikrofilm

2011 után ismét nagyot megy A segítség.

Érdekesen alakultak a film- és sorozatnézési szokások a karanténba zárt hónapokban: az emberek egyrészt szerettek volna elmenekülni a valóság elől tigrisbolondokat és éneklő trollokat nézve; másrészt viszont épp azokat a tartalmakat keresték, amelyek megmagyarázzák, mi zajlik a világban: nagyot futott Steven Soderbergh 2011-es Fertőzése és a Pandémia című sorozat is.

Habár a korlátozásokon világszerte enyhíteni kezdtek, a mozik többsége még mindig zárva tart Russel Crowe-ra és Christopher Nolanre várva, így az emberek jobbára továbbra is streaminggel ütik el az időt. A koronavírus helyett azonban már inkább a George Floyd meggyilkolása után kitörő tüntetések és zavargások formálják a közvéleményt. S ez a nézettségi listákon is látszik. A Netflix toplistájának élére ismét egy 2011-es film kúszott fel: Tate Taylor 2011-es drámája, A segítség.

A Kathryn Stockett regényéből készült érzelmes adaptáció annak idején igazi közönségsikert aratott, és mivel a szakma és a közönség is szerette, össze is szedett 4 Oscar-jelölést, köztük a Legjobb filmét is; Octavia Spencer pedig győzött is a női mellékszereplők között. A segítség tipikus, fehér megváltó-narratívájú film, vagyis olyan rasszizmus-ellenes mozi, melyet fehérek készítenek fehéreknek; az ilyenekben jellemzően fehér szereplők mentik meg az afro-amerikaiakat, a tanmese mellett pedig a fő cél az, hogy a közönség a téma ellenére is jól szórakozzon, és emelt hangulatban távozzon a moziból. Az ilyen darabok ma már meglehetősen cikinek számítanak, ám a képet némileg árnyalja, hogy hasonló alkotással tavaly még bőven Oscart lehetett nyerni.

A segítségnél némileg autentikusabb, fekete tematikájú filmek iránt is megugrott a kereslet:

  • az iTunes mozilistáján hasít a Nem vagyok a rabszolgád című 2017-es, Oscar-jelölt dokumentumfilm
  • a Waves című független, fekete családi dráma
  • a Harriet című, ugyancsak Oscar-jelölt történelmi film, mely egy faji szabadságharcos nőről szól
  • a Queen & Slim című fekete Bonnie és Clyde-variáció
  • A gyűlölet, amit adtál című tinidráma
  • és az olyan témába vágó, korábbi filmek, mint A számolás joga, a 12 év rabszolgaság vagy a Szemet szemért is.

 

Az amerikai események hatására a Warner Bros. úgy döntött, hogy ingyenesen elérhetővé teszi Just Mercy című, tavalyi filmjét: ebben a Michael B. Jordan alakította polgári jogi ügyvéd igyekszik megmenteni a tévesen halálra ítélt Jamie Foxxot. Habár a film a tavalyi díjszezonban a stúdió törekvései ellenére gyakorlatilag súlytalan volt, úgy néz ki, az emberek most rákattantak, hiszen remekül szerepel a nézettségi listákon.

Ugyancsak előretört két korábbi Netflixes sorozat, amelyért a kritikusok odáig voltak, ám eddig viszonylag kevés nézőt tudtak megmozgatni: a már negyedik évadában járó Dear White People egy csapat fekete diákról szól, akik egy fehérekkel teli elit egyetemen igyekszenek boldogulni; a Central parki ötök című sokszorosan díjnyertes minisorozat pedig öt, tévesen elítélt afro-amerikai tinédzser igaz történetét mutatja be.

Filmajánlónkat, amelyben összeszedtünk néhány, témába vágó alkotást, az alábbi linkre kattintva olvashatja.

    10 film, ami segít megérteni, mi zajlik most Amerikában

    Rendszerszintű rasszizmus, hosszú ideje a felszín alatt húzódó indulatok és az elnyomott társadalmi rétegek öntudatra ébredése - és hogy mindez miképpen jelenik meg a filmekben. Május 25-én egy afroamerikai ember, George Floyd Minneapolisban belehalt a brutális rendőri intézkedésbe, miután egy járőr hosszú percekig térdelt a földön fekvő férfi nyakát.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.