A filmiparra is súlyos hatással lehetnek az amerikai abortusztörvények

  • Szabó Ádám
  • 2019. június 1.

Mikrofilm

Menekülnek a produkciók.

A közelmúltban lépett hatályba az Egyesült Államok egyik legszigorúbb abortusztörvénye Mississippiben, de hasonlóra készül több másik állam, így például Kentucky, Ohio és Georgia kormányzója is.

Mindez hatalmas felháborodást váltott ki nemcsak a civil szervezetek, hanem a hollywoodi sztárok körében is: Milla Jovovich saját abortuszának történetével állt elő tiltakozásul, a MeeToo mozgalom egyik arca, Alyssa Milano sztrájkot sürget, Emily Ratajkowski pedig azt tette Instagrammon, amit mindig: levetkőzött, de ezúttal tiltakozása jeléül.

Az abortusztörvény azonban ettől is nagyobb hatást gyakorolhat Hollywoodra: Bob Iger, a Disney feje egy interjúban belengette, hogy ha Georgiában elfogadják a törvényjavaslatot, a cég többet nem forgatna az államban.

„Azt hiszem, nagyon sok hozzánk tartozó ember nem szeretne ott dolgozni, nekünk pedig figyelembe kell vennünk ezt. Egyelőre óvatosan figyeljük az eseményeket” – nyilatkozta Iger.

Georgia a 30 százalékos adókedvezménynek köszönhetően vonzó célpont

a filmes és tévés produkciók számára – 2018-ban 455 mozifilm vagy műsor forgott itt. A Disney is kedveli a helyszínt, itt vették fel a Fekete párduc és a Bosszúállók: Végjáték több jelenetét is.

Ha a világ legnagyobb filmstúdiója valóban kivonulna, az nagyon érzékenyen érintené az állam gazdaságát is. Ráadásul nem ők az egyetlenek: számos projekt, így az Amazon The Power című sorozata vagy a Barb and Star Go to Vista Del Mar című vígjáték alkotói már be is jelentették, hogy inkább más forgatási helyszín után néznek.

A Netflix tovább forgatna Georgiában, amíg el nem fogadják az abortusztörvényt, de készek harcolni az ellen és átgondolják ottani befektetéseik jövőjét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.