1979. szeptember 16-án hajnalban Peter Strelzyk és Günter Wetzel családjukkal átszöktek az NDK-t az NSZK-tól elválasztó határon – egy házilag eszkábált hőlégballon segedelmével. Nyolcan utaztak a sérülékeny járműben és mindössze 28 percet töltöttek a levegőben, aztán lezuhantak a határ mentén. Szerencséjükre a túloldalon. Strelzykék egyszer már próbáltak így megszökni (akkor is lezuhantak, de rossz oldalon, csak a hatóságok nem bukkantak a nyomukra).
Az ordítva vászonra kívánkozó sztoriból Michael „Bully” Herbig készített filmet, ami a eredeti feszültségtartalom ellenére egy slendriánabb forgatókönyvön simán elhasalhatott volna. De Herbig szorosan fogja a gyeplőt (végig a két órán túlnyúló játékidő alatt), nem hagyja elkalandozni a cselekményt, hiába csábítana felfedezésre a nyomasztó keletnémet valóság. Csak addig enged betekintést az államszocializmus mindennapjaiba, amíg az kapcsolódik a ballonos trükkhöz. Kétféle thriller kapaszkodik egymásba: a sikertelen szökési kísérlet utáni intenzív rendőrségi nyomozás csak erősíti a második készülődés feszültségét. Egészen közelről követhetjük az igazán ördögi Seidel nyomozó megszállott kutatását (Thomas Kretschmann alakítja hátborzongatóan, szinte szurkolunk neki). A hőlégballon leginkább a feszültségteremtésben jeleskedik – a családok drámája már kevésbé meggyőző. Strelzyk úr hősies és felelősségteljes, Wetzel úr hamvasan idealista, a gyerekek pirospozsgásak, a nők aggódnak, a nagyobbik Strelzyk fiú pedig a szomszéd Stasi-tiszt lányába szerelmes – de a történet tényleg mindent visz.
Forgalmazza a Cinetel