Film

A hallgatás

  • Szabó Ádám
  • 2019. október 5.

Mikrofilm

Az egypoénos horrorok korszakában élünk, amikor olyan pofonegyszerű ötletekből születnek filmek, mint hogy „Ne hallj!”, „Ne láss!”, vagy épp „Ne beszélj!”. Utóbbira ráadásul nemrég már felfűztek egy hangos sikert arató filmet – épp ezért tűnik érthetetlennek, minek adott a Netflix pénzt ugyanannak a bőrnek az ismételt lenyúzására. A választ a streamingszolgáltató berkein belül kell keresni: a Sandra Bullock nevével fémjelzett, hasonló ötleten alapuló Madarak a dobozban a cég saját adatai szerint elképesztő sikert aratott.

A sztori szerint tudósok egy csapata egy ásatás során véletlenül mutáns lények ezreit ereszti az emberiségre. Hogy mik is ezek a pixeles denevérkarikatúrák, arról lényegében az egész film alatt semmit nem tudunk meg, a forgatókönyv mégis már az első negyedórában megszegi a horrorfilmek legfontosabb szabályát, miszerint addig félünk valamitől, amíg teljes életnagyságban nem szembesülünk vele. Ennek köszönhetően a maradék bő egy órában az izgalom vagy dráma legcsekélyebb jelenléte nélkül követünk egy hallását elveszített kislányt és családját, amint megpróbálnak megmenekülni az ingatag lábakon álló apokalipszis elől – persze az, hogy a főszereplő nem hall, a világon semmilyen dramaturgiai szereppel nem bír.

Így is akadnak azonban izgalmas kérdések: hogy a fenébe képes néhány tucat vérszívó egy egész országot ledönteni a lábáról? Hogy a fenébe sikerült megnyerni mindehhez Stanley Tuccit, aki végig olyan arcot vág, mintha a kamera mögött feldühödött verőlegények várnának rá rendezetlen tartozások számláit lobogtatva?

Elérhető a Netflixen

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.