Film

A hallgatás

  • Szabó Ádám
  • 2019. október 5.

Mikrofilm

Az egypoénos horrorok korszakában élünk, amikor olyan pofonegyszerű ötletekből születnek filmek, mint hogy „Ne hallj!”, „Ne láss!”, vagy épp „Ne beszélj!”. Utóbbira ráadásul nemrég már felfűztek egy hangos sikert arató filmet – épp ezért tűnik érthetetlennek, minek adott a Netflix pénzt ugyanannak a bőrnek az ismételt lenyúzására. A választ a streamingszolgáltató berkein belül kell keresni: a Sandra Bullock nevével fémjelzett, hasonló ötleten alapuló Madarak a dobozban a cég saját adatai szerint elképesztő sikert aratott.

A sztori szerint tudósok egy csapata egy ásatás során véletlenül mutáns lények ezreit ereszti az emberiségre. Hogy mik is ezek a pixeles denevérkarikatúrák, arról lényegében az egész film alatt semmit nem tudunk meg, a forgatókönyv mégis már az első negyedórában megszegi a horrorfilmek legfontosabb szabályát, miszerint addig félünk valamitől, amíg teljes életnagyságban nem szembesülünk vele. Ennek köszönhetően a maradék bő egy órában az izgalom vagy dráma legcsekélyebb jelenléte nélkül követünk egy hallását elveszített kislányt és családját, amint megpróbálnak megmenekülni az ingatag lábakon álló apokalipszis elől – persze az, hogy a főszereplő nem hall, a világon semmilyen dramaturgiai szereppel nem bír.

Így is akadnak azonban izgalmas kérdések: hogy a fenébe képes néhány tucat vérszívó egy egész országot ledönteni a lábáról? Hogy a fenébe sikerült megnyerni mindehhez Stanley Tuccit, aki végig olyan arcot vág, mintha a kamera mögött feldühödött verőlegények várnának rá rendezetlen tartozások számláit lobogtatva?

Elérhető a Netflixen

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.