Film

A hallgatás

  • Szabó Ádám
  • 2019. október 5.

Mikrofilm

Az egypoénos horrorok korszakában élünk, amikor olyan pofonegyszerű ötletekből születnek filmek, mint hogy „Ne hallj!”, „Ne láss!”, vagy épp „Ne beszélj!”. Utóbbira ráadásul nemrég már felfűztek egy hangos sikert arató filmet – épp ezért tűnik érthetetlennek, minek adott a Netflix pénzt ugyanannak a bőrnek az ismételt lenyúzására. A választ a streamingszolgáltató berkein belül kell keresni: a Sandra Bullock nevével fémjelzett, hasonló ötleten alapuló Madarak a dobozban a cég saját adatai szerint elképesztő sikert aratott.

A sztori szerint tudósok egy csapata egy ásatás során véletlenül mutáns lények ezreit ereszti az emberiségre. Hogy mik is ezek a pixeles denevérkarikatúrák, arról lényegében az egész film alatt semmit nem tudunk meg, a forgatókönyv mégis már az első negyedórában megszegi a horrorfilmek legfontosabb szabályát, miszerint addig félünk valamitől, amíg teljes életnagyságban nem szembesülünk vele. Ennek köszönhetően a maradék bő egy órában az izgalom vagy dráma legcsekélyebb jelenléte nélkül követünk egy hallását elveszített kislányt és családját, amint megpróbálnak megmenekülni az ingatag lábakon álló apokalipszis elől – persze az, hogy a főszereplő nem hall, a világon semmilyen dramaturgiai szereppel nem bír.

Így is akadnak azonban izgalmas kérdések: hogy a fenébe képes néhány tucat vérszívó egy egész országot ledönteni a lábáról? Hogy a fenébe sikerült megnyerni mindehhez Stanley Tuccit, aki végig olyan arcot vág, mintha a kamera mögött feldühödött verőlegények várnának rá rendezetlen tartozások számláit lobogtatva?

Elérhető a Netflixen

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.