A Jégvarázs segített megoldani a több évtizedes Gyatlov-rejtélyt

Mikrofilm

A Disney animációs filmjének szimulációi is kellettek ahhoz, hogy megoldják a legendás szovjet X-aktát.

A Gyatlov-rejtély hosszú évtizedekig az egyik leghátborzongatóbb megoldatlan ügynek, igazi szovjet X-aktának számított: számtalan összeesküvés-elmélet, könyv és film született róla. Sokan az UFO-kra, a KGB-re, a jetikre, sötét nukleáris titkokra, helyi népcsoportok bosszújára, esetleg hátborzongató természetfeletti hatalmakra gyanakodtak – tavaly nyáron azonban az Uráli Szövetségi Járás hivatalosan is bejelentette, hogy megoldották az évtizedes rejtélyt, azóta pedig tudományos és magyarázó cikkek sora jelent meg arról, mi is történt a kilenc szovjet túrázóval 62 évvel ezelőtt.

1959 januárjában Igor Gyatlov és nyolc egyetemista társa túrázni indult az Urál északi részére. Sítalpon akartak két és fél hét alatt mintegy 350 kilométert megtenni, hogy így tisztelegjenek a kommunista párt XXI. kongresszusa előtt, ám sosem tértek vissza. Az utánuk küldött mentőexpedíció megtalálta a hóval félig betemetett sátrukat a hegy oldalában, amelyet belülről késsel felmetszettek. A nyomok néhány száz méterre vezettek, ahol tábortűz nyomait és két holttestet találtak, melyeken csak alsónemű volt. Tőlük párszáz méterre további holttestek hevertek a hó alatt – valószínűleg mindegyikük halálát kihűlés okozta.

Már önmagában az is furcsának számított, hogy miért hagyták el a sátrukat a mínusz 30 fokos hidegben, hiányos öltözetben; ettől is nagyobb megdöbbenést okoztak azonban a többi ember maradványai.

Őket hónapokkal később, a hó olvadása után találták meg: jobban fel voltak öltözve, a sajátjuk mellett társaik ruháit is magukra húzták, azonban rendkívül súlyos sérüléseket, koponya- és bordatöréseket, nyaksebeket szereztek és belső vérzéseik voltak; ráadásul egyikük nyelve is hiányzott.

 
A csoport összeroncsolt sátra, amit az események után több mint három héttel fedeztek fel
Forrás: Wikipédia

A tavaly nyilvánosságra hozott magyarázatok szerint a túrázók halálát lavina okozta: emiatt kellett gyorsan kimenekülniük a sátrukból, és féltek visszatérni egy esetleges újabb hócsuszamlástól tartva. Hiába gyújtottak azonban tüzet, az hamar elaludt, néhányan pedig már ekkor végleg kihűlhettek – páran pedig akkor fagyhattak halálra, amikor rossz látási viszonyok között megpróbáltak visszatérni a sátorhoz, de eltévedtek. A többi holttestre is született magyarázat:

az elméletek szerint a havat tömörítve, abba belemélyedve próbáltak visszatalálni a sátrukhoz, ám a méretes hóréteg elmozdult és egyszerűen agyonnyomta őket.

A holttestek további sérüléseit arra járó vadállatok okozhatták.

A hatóságok lavinaelméletét azonban a megfelelő bizonyítékok és magyarázatok híján sokan kétségbe vonták: nem volt például világos, hogyan indulhatott el a lavina azon a helyen, ahol Gyatlovék sátra állt – egy hócsuszamláshoz ugyanis körülbelül 30 fokos lejtésű talaj kell, míg a helyszínen csak 23 fokos volt a föld meredeksége. A hasonló furcsaságok után eredt Alexander Puzrin, az ETH Zürich geotechnikai mérnöke, valamint Johan Gaume, a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem Hólavina Szimulációs Laboratóriumának vezetője. A két kutató jött rá arra, hogy a csuszamlást az okozhatta: a túrázók lyukat vágtak a hóba, ami meglazította annak rétegeit. Számításaik szerint a lavina egy alig 5 méteres hótömeg lehetett, ami betemette a sátrat. Azt azonban először ők sem tudták, hogy tudott ennyi hó olyan súlyos sérüléseket okozni.

A National Geographic cikke szerint a kutatók rendhagyó megoldással jöttek rá a rejtélyre: Gaume emlékezett rá, hogy évekkel korábban mennyire lenyűgözte az, ahogy

a Disney Jégvarázs című meséjében a hófúvást és annak mozgását animálták.

Felvették a kapcsolatot a stúdióval és találkoztak Hollywoodban azzal a szakértővel, aki az animáció hóval kapcsolatos hatásaiért volt felelős. Gaume megkapta tőle az animációs kódokat, amelyet némileg megváltoztatott és beépített saját, lavinát szimuláló modelljébe. Ezután a General Motors tesztjeinek eredményeit alkalmazták, melyek során azt vizsgálták meg, milyen hatásokkal jár egy ütközés az emberi testre. Így sikerült megállapítaniuk, hogy egy kisebb hógörgeteg is képes volt súlyos bordatöréseket és koponyasérüléseket okozni a túrázóknak.

A kutatásaik ellenére Gaume-nak nincsenek kételyei afelől, hogyan működnek az ilyen évtizedes rejtélyek és az azt övező összeesküvés-elméletek. „Az emberek nem akarják, hogy egy lavina legyen. Az ugyanis túl normális” – jegyezte meg. Épp ezért a Gyatlov-rejtély valószínűleg még hosszú ideig foglalkoztatni fogja a közvéleményt.

Neked ajánljuk