Új Oscar-szabály: immár a kategória minden jelöltjét meg kell néznie a szavazóknak

  • narancs.hu
  • 2025. április 22.

Mikrofilm

Felmerül a kérdés: eddig nem tették ezt?

Ismét reformokon dolgoznak az Oscar-díjat odaítélő Akadémia háza táján: tavaly a Legjobb casting kategóriával bővült az elismerés, nemrég megszavazták, hogy immár a kaszkadőröknek is osztanak majd Oscart, most pedig rögzítették a következő, 98. Oscar-díj odaítélésének főbb szabályait is, melyek között akad néhány meglepetés.

Az Akadémia tagjainak ugyanis mostantól a kategória minden egyes jelöltjét meg kell nézniük, ha szavazni akarnak az adott kategóriában. Ebben leginkább az a meglepő, hogy eddig nem volt ilyen előírás, de jó kérdés, hogy a szervezet hogyan fogja ellenőrizni és betartatni a szabályt? 

Mint ismert, a több mint 10 ezer tagból álló Akadémia különböző csoportokból, 18 úgynevezett branchból áll, és jellemzően ezek választják ki a jelölteket az egyes kategóriában, vagyis a színészek a színészekről szavaznak, a vágók döntenek a vágókról, és így továb. A Legjobb film kategória jelöltjeire minden szavazati joggal rendelkező tag voksolhat, mégpedig úgy, hogy sorba állítja 5 kedvenc filmjét. Hogy ezután melyik lesz az a 10 film, amely jelölést is kap, azt egy bonyolult matematikai képlet alapján számítják ki – mindezt a Variety itt magyarázta el.

Azonban miután megvannak az egyes kategóriák végső jelöltjei, a teljes akadémiai tagság szavazhat az összes kategóriában – a Legjobb film picit ebben is különbözik, itt ugyanis nem egyetlen alkotásra kell voksolni, hanem a jelöléshez hasonlóan sorba kell állítani a filmeket. Az ún. preferential ballott célja, hogy a legszélesebb körben kedvelt alkotás legyen a végső győztes – ennek működését a Zöld könyv – Útmutató a győzelemhez diadalának apropóján ebben a korábbi cikkünkben vezettük le.

Az Akadémia viszont eddig csak finoman arra biztatta a tagjait, hogy lehetőség szerint minden jelölt filmet nézzenek meg – most azonban már szabályként írja elő mindezt. Ezt a hírek szerint úgy ellenőriznék, hogy az online szavazási felületen (egy ideje ugyanis már így, és nem papíralapon működik a jelölés és a voksolás) csak azokat engedné voksolni a rendszer, akik az Academy Screening Room nevű, kifejezetten az Oscar-szavazók számára létrehozott streamingfelületen az adott kategória összes jelöltjét megnézték. Sokan persze nem így, hanem filmfesztiválokon, sajtó- vagy privát vetítéseken néznek filmeket – nekik egy űrlapot beadva kellene bizonyítaniuk, hogy látták az adott filmet, megjelölve, hogy pontosan mikor és hol nézték meg. Hasonló szűrést egyébként korábban már több kategória – például a nemzetközi és animációs filmek, vagy a rövidkategóriák – jelölési folyamatába is beépítettek.

Ezen kívül is akadnak változások a jövő évi Oscaron. Először adják majd át a Legjobb casting díját, melynek jelöltjeit a Casting Directorok szekciója határozza majd meg. Ők először egy 10-es szűkített listával (shortlist) állnak majd elő, melyre annak függvényében kerülhetnek fel jelöltek, hogy a castingos mennyi kreatív hozzáadott értéket és együttműködést tanúsított a film elkészültében. A 10 shortlistest aztán meghívják egyfajta „szétlövésre”, ahol ötperces videókban és kérdés-válaszokban kampányolhatnak maguk mellett – közülük kerül majd ki az öt végső jelölt. Végül jelölést kettő – egyes esetekben három – castingos kaphat az adott filmért.

Szintén változás, hogy a Legjobb nemzetközi filmekhez, vagy a rövidkategóriákhoz hasonlóan immár a Legjobb operatőr kategória esetén is lesz majd egy 10-20 filmből álló szűkített lista, ezekre lehet szavazni azért, hogy jelölést kapjanak.

A Mesterséges Intelligencia egyre fenyegetőbb veszélyt – mások szerint lehetőséget – jelent a filmkészítők számára, az idei Oscar például többek között épp attól volt hangos, hogy Jancsó Dávid egy interjúban bevallotta, használt MI-eszközöket A brutalista vágása során – mindezt ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen. A botrány az Akadémiát is állásfoglalásra késztette: a frissített irányelvekben már szerepel, hogy a generatív MI vagy más digitális eszközök használata nem segíti, de nem is hátráltatja a mozikat abban, hogy jelölést szerezzenek. A szekciók azonban számításba fogják venni, mennyi emberi kreativitás szerepel az adott moziban.

A jövő évi Oscar-díjkiosztót, melyet már a fenti változások is érintenek majd, 2026. március 15-én rendezik meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.