Új Oscar-szabály: immár a kategória minden jelöltjét meg kell néznie a szavazóknak

  • narancs.hu
  • 2025. április 22.

Mikrofilm

Felmerül a kérdés: eddig nem tették ezt?

Ismét reformokon dolgoznak az Oscar-díjat odaítélő Akadémia háza táján: tavaly a Legjobb casting kategóriával bővült az elismerés, nemrég megszavazták, hogy immár a kaszkadőröknek is osztanak majd Oscart, most pedig rögzítették a következő, 98. Oscar-díj odaítélésének főbb szabályait is, melyek között akad néhány meglepetés.

Az Akadémia tagjainak ugyanis mostantól a kategória minden egyes jelöltjét meg kell nézniük, ha szavazni akarnak az adott kategóriában. Ebben leginkább az a meglepő, hogy eddig nem volt ilyen előírás, de jó kérdés, hogy a szervezet hogyan fogja ellenőrizni és betartatni a szabályt? 

Mint ismert, a több mint 10 ezer tagból álló Akadémia különböző csoportokból, 18 úgynevezett branchból áll, és jellemzően ezek választják ki a jelölteket az egyes kategóriában, vagyis a színészek a színészekről szavaznak, a vágók döntenek a vágókról, és így továb. A Legjobb film kategória jelöltjeire minden szavazati joggal rendelkező tag voksolhat, mégpedig úgy, hogy sorba állítja 5 kedvenc filmjét. Hogy ezután melyik lesz az a 10 film, amely jelölést is kap, azt egy bonyolult matematikai képlet alapján számítják ki – mindezt a Variety itt magyarázta el.

Azonban miután megvannak az egyes kategóriák végső jelöltjei, a teljes akadémiai tagság szavazhat az összes kategóriában – a Legjobb film picit ebben is különbözik, itt ugyanis nem egyetlen alkotásra kell voksolni, hanem a jelöléshez hasonlóan sorba kell állítani a filmeket. Az ún. preferential ballott célja, hogy a legszélesebb körben kedvelt alkotás legyen a végső győztes – ennek működését a Zöld könyv – Útmutató a győzelemhez diadalának apropóján ebben a korábbi cikkünkben vezettük le.

Az Akadémia viszont eddig csak finoman arra biztatta a tagjait, hogy lehetőség szerint minden jelölt filmet nézzenek meg – most azonban már szabályként írja elő mindezt. Ezt a hírek szerint úgy ellenőriznék, hogy az online szavazási felületen (egy ideje ugyanis már így, és nem papíralapon működik a jelölés és a voksolás) csak azokat engedné voksolni a rendszer, akik az Academy Screening Room nevű, kifejezetten az Oscar-szavazók számára létrehozott streamingfelületen az adott kategória összes jelöltjét megnézték. Sokan persze nem így, hanem filmfesztiválokon, sajtó- vagy privát vetítéseken néznek filmeket – nekik egy űrlapot beadva kellene bizonyítaniuk, hogy látták az adott filmet, megjelölve, hogy pontosan mikor és hol nézték meg. Hasonló szűrést egyébként korábban már több kategória – például a nemzetközi és animációs filmek, vagy a rövidkategóriák – jelölési folyamatába is beépítettek.

Ezen kívül is akadnak változások a jövő évi Oscaron. Először adják majd át a Legjobb casting díját, melynek jelöltjeit a Casting Directorok szekciója határozza majd meg. Ők először egy 10-es szűkített listával (shortlist) állnak majd elő, melyre annak függvényében kerülhetnek fel jelöltek, hogy a castingos mennyi kreatív hozzáadott értéket és együttműködést tanúsított a film elkészültében. A 10 shortlistest aztán meghívják egyfajta „szétlövésre”, ahol ötperces videókban és kérdés-válaszokban kampányolhatnak maguk mellett – közülük kerül majd ki az öt végső jelölt. Végül jelölést kettő – egyes esetekben három – castingos kaphat az adott filmért.

Szintén változás, hogy a Legjobb nemzetközi filmekhez, vagy a rövidkategóriákhoz hasonlóan immár a Legjobb operatőr kategória esetén is lesz majd egy 10-20 filmből álló szűkített lista, ezekre lehet szavazni azért, hogy jelölést kapjanak.

A Mesterséges Intelligencia egyre fenyegetőbb veszélyt – mások szerint lehetőséget – jelent a filmkészítők számára, az idei Oscar például többek között épp attól volt hangos, hogy Jancsó Dávid egy interjúban bevallotta, használt MI-eszközöket A brutalista vágása során – mindezt ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen. A botrány az Akadémiát is állásfoglalásra késztette: a frissített irányelvekben már szerepel, hogy a generatív MI vagy más digitális eszközök használata nem segíti, de nem is hátráltatja a mozikat abban, hogy jelölést szerezzenek. A szekciók azonban számításba fogják venni, mennyi emberi kreativitás szerepel az adott moziban.

A jövő évi Oscar-díjkiosztót, melyet már a fenti változások is érintenek majd, 2026. március 15-én rendezik meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.