A legnagyobb botrányokról rántották le a leplet: Michael Jackson mítoszát is megrendítették

  • Szabó Ádám
  • 2019. augusztus 19.

Mikrofilm

Taroltak az oknyomozó dokumentumfilmek idén.

A dokumentumfilm az egyik legdinamikusabban változó műfaj: hol vannak már a lassú, beszélő fejekkel és monoton narrátorhanggal operáló filmek! Az elmúlt néhány év legsikeresebb dokujai általában azért tudtak nagyot durranni, mert szinte teljesen elmosták a határt a dokumentumfilm és a vígjáték/akciófilm/horror között.

A Philippe Petit artistáról szóló Ember a magasban izgalmasabb volt bármilyen kriminél (sőt, a dokuból készült Kötéltánc című játékfilmesadaptációnál is); a japán delfinmészárlásokat feltáró Az öböl üldözési jelenete bármelyik Michael Bay-filmmel felveszi a versenyt; Banksy Kijárat az ajándékbolton átja pedig nemcsakbaromi vicces, de olyan posztmodern fricska, amelyet bármilyen auteur direktor megirigyelne.

Ezekhez képest

 

az elmúlt év legfelkapottabb dokujai feltűnőenvisszafogottak

 

voltak. Nem harsány dramaturgiai megoldásaikkal váltottak kihatást, hanem inkább témáikkal: az Emmyre jelölt hat dokumentumfilm fele az elmúlt évek legnagyobb botrányairól lebbentette fel a fátylat. A legnagyobb visszhangot a Michael Jacksonról szóló Neverland elhagyása váltotta ki.

Az énekes karrierjét egészen haláláig végigkísérték a pedofíliával kapcsolatos vádak, olyan részletesen azonban egy cikk vagy film sem foglalkozott velük, mint Dan Reed közel négyórás dokumentumfilmje.

„Michael Jackson követte el a 20. század egyik legnagyobb csalását azzal, hogy azt állította, hogy nem pedofil” – jelentette ki a rendező.

A film Jackson két, egykori fiatalkorú barátjának, Wade Robsonnak és James Safechucknak a vallomására épül – mindketten előálltak már korábban a vádakkal, majd vissza is vonták azokat. A film hatását mutatja az is, hogy bemutatója óta több tévé- és rádióadó letiltotta a popsztár dalait.

A Neverland elhagyása bemutatja, hogyan tud egy világhírűpopsztár ajándékokkal, kedves fellépéssel és aurájával nemcsak két családot, de rajongók millióit is megvezetni. A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben középpontjában is eza jelenség áll: hogyan volt képes egy Stanfordról kibukott, tudományos előképzettséggel nem rendelkező, fiatal lány az egész Szilícium-völgyet becsapni?

Elizabeth Holmesról van szó, akinek Theranos nevű vállalkozása közel 700 milliónyi tőkebefektetést gyűjtött össze. A cég fő találmánya egy Edison nevű gép volt, amely az ígéret szerint pár csepp, ujjbegyből levett vérből képes 500 diagnosztikai tesztetlefuttatni – magyarul, amihez korábban több tucatnyi vérvétel kellett, azt az Edison a marketinganyagok szerint egyetlen apró tűszúrással megoldja.

Az ötlet mögé Henry Kissingertől kezdve George P. Shultzig egy rakás politikus, CEO és befektető sorakozott fel – míg ki nem derült, hogy az egész egy ordas nagy átverés Holmes karizmája és sztorija azonban épp elégmeggyőző volt a fejesek számára, aki pedig kételkedett volna a Theranosban, arra a cég azonnal ráuszította ügyvédeit. Végül a Wall Street Journal cikke tárta fel az igazságot addigra hatalmasra nőtt vállalatról – Alex Gibney filmje nem csak a botrányt mutatja be, de arra is rávilágít, milyen pofonegyszerű megvezetni akár a legnagyobb hatalmú embereket is.

Ugyanebben, mármint

 

megvezetésben volt világbajnok

 

Billy McFarland is, aki a Fyre című doku központi figurája. McFarland felismerte, mekkora erővel rendelkeznek a közösségi média különböző platformjai – hiszen mindenki aztaz életet szeretné élni, amit a YouTube, a Facebook vagy épp az Instagram bejáratott sztárjai mutatnak magukról.

„Egy álmot adtunk el az átlagos lúzereknek” – magyarázta a kéteshírnevű vállalkozó.

McFarland terve az volt, hogy megrendezi minden idők legütősebb és legexkluzívabb fesztiválját Pablo Escobar egykori privát szigetén. Az ötlet mellé sikerült olyan, hatalmas követőtáborral rendelkező arcokat megnyerni, mint Bella Hadid vagy Kendall Jenner – a segítségükkel elkészített promóvideót hamar felkapta az internet népe; kár, hogyminden, de minden, ami ezután következett, csak porhintés volt.

Escobar szigetét végül nem kapták meg, a legnagyobbsztárok visszamondták a fellépést, nem volt se pénz, se idő a fesztivál valódi megszervezésére. McFarland azonban nem állt le, inkább hazugságokkal görgette tovább a szekeret – fesztiválja pedig végül életveszélyes botrányba fulladt. A Fyre-fesztiválnál kevés árulkodóbb sztori létezik arról, milyen világban is élünk jelenleg – nem csoda, hogy egyből két dokumentumfilm készült a történetből, egy a Netflixre, egypedig a Hulura Előbbi inkább a fesztiválkonkrét előkészületeire és McFarland figurájára koncentrál,míg utóbbinál sokkal hangsúlyosabb a társadalomkritika.

A Hulu dokuja mélyen a zsebébe nyúlt, hogy magát a bűnöst isszóra bírja, míg a Netflix nem bajlódott ezzel – filmjéből nemis hiányzik az érintett védekezése. Végül az Emmy is a Netflix-filmet ismerte el jelöléssel. A kategória másik három jelöltje az oknyomozó dokukkal szemben inkább afféle szentimentális jelölt. Az idén az Oscarért is versenyző Minding the Gap egy csapat illinoisi deszkás fiatal életét mutatja be – Bing Liu maga is a bandatagja volt, és egész tinikorát végigvideózta; ezek a felvételekalkotják a doku nagy részét.

A Jane Fonda öt felvonásban és a Love, Gilda pedig tipikus fejhajtós mozik, amelyek Jane Fonda, illetve az itthon kevésbé ismert Gilda Radner előtt emelik megkalapjukat. Az, hogy ki nyeri meg a hivatalosan Kiemelkedő dokumentumfilm vagy nem-fikciós különkiadás című kategória Emmy-díját, az magyar idő szerint szeptember 23-án, hajnalban derül majd ki – ekkor adják át ugyanis a 71-ik Primetime Emmy díjakat.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.