Tévésorozat

A legszebb dolgok

Mikrofilm

Rendre felmerül a kérdés, hogy mennyire alkalmazhatók saját korunk elvárásai és nézetei más korokra. Nos, A legszebb dolgok hosszabb töprengés nélkül foglal állást: 2020 értékrendjét látjuk viszont az 1950-es évek Rio de Janeirójában, és csodával határos módon egy kellemes, pihe-puha feminista utópiát látunk felépülni.

Maria Luiza karót nyelt, gazdag São Pauló-i családból érkezik a bohém Rióba, hogy férjével éttermet nyisson. Mire megérkezik, a férfinak hűlt helye, lelépett a szeretőjével és a felesége pénzével. Az elkényeztetett Malu egy percet sem dolgozott még életében, és kicsit elveszettnek érzi magát a lüktető, zenétől hangos városban. Ám hamarosan a korabeli brazil társadalom teljes keresztmetszetéből szerez barátokat: egy énekesnői ambíciókat dédelgető trófeafeleséget, egy dolgos és karakán fekete anyát a nyomornegyedből, és egy eszes újságírónőt. Mindhárman sajátos korlátokkal küzdenek a férfiak uralta világban, és egymást segítve sajátos védelmi rendszert alakítanak ki. Együtt megnyitják a Legszebb Dolog nevű bárt, amely anyagi biztonságot ad nekik, és az épp éledező bossa nova keltetője lesz.

A legszebb dolgok a szemnek és a fülnek is simogató: a riói tengerpart lágyan megszűrt kékes-sárgás fényben fürdik, napbarnított férfiak lágy bossa novát énekelnek. De a háttérben már épül a korrupciótól terhes Brazíliaváros, mohó férfiak küzdenek Rio polgármesteri címéért, a favelákban vígan tenyészik tovább az eltörölt rabszolgaság. Ez mind izgalmas, de a sorozat visszahúzódik az egyéni drámák és szenvedélyek menedékébe.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.