A Lightyear a közel-keleti cenzúra legújabb áldozata

  • narancs.hu
  • 2022. június 14.

Mikrofilm

A Doctor Strange-hez és a West Side Storyhoz "csatlakozott" a Toy Story előzményfilmje.

Míg 2002-ben, a Scooby Doo című rajzfilmsorozat élőszereplős adaptációjában a Disney kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy a Velma Dinkley nevű nyomozó figura meleg legyen, ahogy az James Gunn eredeti forgatókönyvében állt, mára igencsak megváltozott a stúdió felfogása. Napjainkban az LMBTQ- és egyéb társadalmi mozgalmak egyik legnagyobb támogatójává lépett elő, ahol először egy rövid animációban majd egy egész estés mesében tűntek fel meleg figurák, hogy aztán színre lépjen az első, nyíltan queer szuperhős is. Közben viszont a stúdió küzdelmet folytat saját, rasszista múltjával, például Rémusz bácsival.

A Disney legújabb alkotásaiban ma már teljesen megszokott, hogy queer karakterek bukkanjanak fel, néhány kevésbé progresszív közel-keleti ország azonban nem tudja, és láthatóan nem is akarja tartani a lépést a filmipari társasággal; már-már menetrendszerűen tiltják ki egy-egy filmjüket kitiltják különböző országokból. Így tett Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is, ahol a cenzorok hálóján most épp a Lightyear című animáció akadt fenn, amiért az a hivatalos indoklás szerint megsérti a médiatartalmi szabványokat.

A Toy Story rajzfilmsorozat egyik főszereplőjének előzményfilmje Amerikában is nagy hullámokat vetett. Idén márciusban fogadták el Floridában Ron DeSantis kormányzó homofób törvényjavaslatát, melyet a médiában csak „Don’t Say Gay” törvényként emlegetnek: ennek lényege, hogy korlátozzák az iskolában elhangzó LMBTQ-tartalmakat, nem lehet például harmadik osztályig szexuális felvilágosítást tartani, és később is csak akkor, ha a tananyag tartalmát a gyerekek korának megfelelőnek találják. A Disney-t rengeteg kritika érte, amiért nem szólaltak fel a törvény ellen – végül a cég engedett a többek között saját dolgozóik felől érkező nyomásnak, és felléptek a módosítás ellen, valamint leállították a politikusoknak nyújtott támogatásokat is az államban. Cserébe el is vesztették a floridai adókedvezményüket. Még ezelőtt azonban a Disney igyekezett a kreatív alkotói szakaszban kivágni a Lightyearből a problémásnak ítélt jelenetet. Erre elképesztő botrány tört ki a cégen belül, így végül engedtek, és benne maradhattak a filmben a Hawthorne nevű karakter és barátnőjének gyengéd pillanatai. A főhős hangját kölcsönző Chris Evans is üdvözölte a döntést: mint elmondta, boldog, hogy a jelenetet nem vágták ki, az viszont frusztrálja, hogy mindez még mindig ilyen forró témának számít. „Az a cél, hogy eljussunk oda, hogy ez a normális” – jelentette ki.

Nem ez az első Disney-film, amelyet kitiltottak valamelyik közel-keleti országból: így járt a Doctor Strange az őrület multiverzumában, az Örökkévalók és a West Side Story remak-je is. 2019-ben azonban hasonló botrányokat váltott ki, amikor a cég inkább kivágta a Star Wars: Skywalker korából két nő alig látható, pár másodperces csókját, hogy a film ne ütközzön bele a szingapúri cenzúraszabályokba.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.