Hoppá, a Rémusz bácsi kicsit rasszistára sikerült, dugjuk el a világ elől!

  • Szabó Ádám
  • 2019. október 31.

Mikrofilm

Mi a baj ezzel az első látásra ártatlannak tűnő mesével?

Novemberben elindul Disney+ nevű streamingszolgálatás Amerikában (Európában várhatóan csak jövő év elején lesz elérhető). Természetesen mindenki a mézesmadzagként belógatott címekért, a Star Wars- és Marvel-sorozatokért várja a startot; de az is lehet, hogy valakit az olyan teljesen felesleges rebootok hoznak lázba, mint a Reszkessetek betörők!, a Tucatjával olcsóbb vagy az Egy ropi naplója.

A Disney+-on azonban nem csak vadonatúj és Netflixről kivont tartalmak lesznek majd elérhetők, hanem a Disney szinte teljes filmkínálata is – kisebb-nagyobb változtatásokkal. A hírek szerint a platform kedvéért kivágták az eredeti Dumbo rajzfilm rasszista Jim Crow-karakterét és a Toy Story 2 stáblista utáni szexista jelenetét is.

A Metoo hatására utólag kivágtak egy jelenetet a Toy Story 2-ből

A játékok közötti zaklatás sem illendő. A közelmúltban látott napvilágot a Toy Story 4, ami óriási sikernek örvend az Egyesült Államokban, ezért a rajzfilmet forgalmazó Disney kiadta a korábbi részeit is újra. Ugyanakkor a Guardian kiszúrta, hogy a második rész vége-főcíméből kivágtak egy kellemetlen jelenetet.

Sőt, a Suzy és Tekergő legújabb, szintén a Disney+-ra érkező feldolgozásában megváltoztatták az eredeti rajzfilm Sziámi macska-dalát is, amelyet sokan

lekezelőnek tartanak az ázsiaiakra nézve.

Egy sokáig klasszikusnak tartott Disney-film azonban nem úszta meg ennyivel: az 1946-os Rémusz bácsi meséjét a stúdió olyannyira igyekszik elsüllyeszteni, hogy fel sem kerül az online katalógusába.

A film annak idején az év legnagyobb kasszasikerét aratta, két Oscar-díjra jelölték, amiből egyet el is nyert – Zip-A-Dee-Doo-Dah című dala hosszú ideig a Disney legismertebb slágerének számított. Sokat elmond az idők változásáról, hogy a főszerepet alakító James Baskett még tiszteletbeli Oscart is kapott az alakításáért – ma pedig épp az ő figurája kelti a legnagyobb felháborodást.

A film egy Johnny nevű kisgyerekről szól, aki nagyszülei déli ültetvényeire utazik családjával – ott azonban szülei különválnak, Johnny pedig úgy dönt, apja után világgá megy. Találkozik Rémusz bácsival, aki a Nyúl testvérről, Medve testvérről és Róka testvérről szóló meséivel először maradásra bírja a fiút, majd további történeteivel – melyek érdekes módon mindig a kisgyerek valós problémáira reflektálnak – jobb kedvre is deríti őt. A filmben animált állatok keverednek az élő szereplőkkel – ez a technika akkoriban nagy népszerűségnek örvendett, ma pedig ismét reneszánszát éli.

Bár sokan már bemutatójakor kikeltek a film ellen,

néhány rasszista megjegyzés akkoriban még nem állt egy mozisiker útjában. Az azonban már jelzésértékű volt, hogy a Disney évtizedekkel később sem adta ki a Rémusz bácsi meséit DVD-n vagy kazettán – ennek ellenére illegális vagy félhivatalos változatban Georgiában és néhány államban mai napig kapható.

Bár a stúdió úgy tűnik, igyekszik elfelejteni a filmet, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy a Disneylandben és a Walt Disney Worldben továbbra is vígan működjön a film inspirálta Splash Mountain hullámvasút-látványosság – igaz, az inkább csak az animált állatokra koncentrál, és nem a film rasszista jellegére.

Mi a baj ezzel az első látásra ártatlannak tűnő mesével?

A vádak szerint például az, hogy a fehér és fekete figurák nagyon is úgy viselkednek, mintha rabszolgatartók, illetve rabszolgák lennének – a film pedig inkább elmosni és nem tisztázni igyekszik a közöttük lévő kapcsolatot.

false

Az egyetlen, jelzésértékű mozzanat az, hogy a játékidő végén Rémusz bácsi úgy dönt, elhagyja az ültetvényt – ami azt jelenti, hogy nem rabszolgaként dolgozott ott. A film túlidealizált és sztereotipikus ábrázolásmódja sem fekszik már a mai nézőknek. Épp ezért sokak szerint nem is baj, hogy a Rémusz bácsi meséi című film lassan feledésbe merül, hiszen egy letűnt kor alkotása.

Mások viszont igyekeznek a film pozitívumaira összpontosítani – például hogy a Disney történelmében ez volt a második olyan film A három lovag után, amelyben élő és animált szereplők egy filmkockán szerepeltek. Petíció is indult azért, hogy a film végre megjelenjen DVD-n.

A filmtörténészek többsége is amellett érvel, hogy a filmet tegye elérhetővé a stúdió: az ilyen ellentmondásos mozik ugyanis segítenek megérteni a történelmi rasszizmust, és kiváló oktatási alapanyagokként szolgálhatnak. Nem ez az első eset, amikor egy klasszikus mozi rasszizmusa felháborodást vált ki: az Egy nemzet születése című film (1915) plakátját a tiltakozások miatt kénytelenek voltak levenni egy kaliforniai egyetem faláról. Az akarat diadalát pedig a Youtube tiltotta le.

A Youtube betiltotta Az akarat diadalát, de az Olympiát nem: Leni Riefenstahl felemás megítélése

Mi a különbség? Jó pár éve nyilvánvalóvá vált már, hogy az internet nem az az utópisztikus hely, ahogy annak idején naivan elképzelték. A társadalmak demokratizálásának és a tudás szabad áramlásának szuperfegyvere helyett az emberek inkább macskás videókat néznek rajta, mindenféle petíciókat indítanak, és szabadjára engedik a bennük lakozó trollt, rasszistát, hímsovinisztát stb.

Ezek a filmek ugyan jóval rasszistábbak a Rémusz bácsinál, de a filmtörténeti jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Maga a Disney-vezér, Bob Iger 2011-ben azt nyilatkozta, hogy sok ember számára a film ma már kellemetlen érzéseket válthat ki, ezért nekik sem érdekük, hogy bármilyen formában visszahozzák, még akkor sem, ha pénzt lehetne csinálni belőle.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.