Hoppá, a Rémusz bácsi kicsit rasszistára sikerült, dugjuk el a világ elől!

  • Szabó Ádám
  • 2019. október 31.

Mikrofilm

Mi a baj ezzel az első látásra ártatlannak tűnő mesével?

Novemberben elindul Disney+ nevű streamingszolgálatás Amerikában (Európában várhatóan csak jövő év elején lesz elérhető). Természetesen mindenki a mézesmadzagként belógatott címekért, a Star Wars- és Marvel-sorozatokért várja a startot; de az is lehet, hogy valakit az olyan teljesen felesleges rebootok hoznak lázba, mint a Reszkessetek betörők!, a Tucatjával olcsóbb vagy az Egy ropi naplója.

A Disney+-on azonban nem csak vadonatúj és Netflixről kivont tartalmak lesznek majd elérhetők, hanem a Disney szinte teljes filmkínálata is – kisebb-nagyobb változtatásokkal. A hírek szerint a platform kedvéért kivágták az eredeti Dumbo rajzfilm rasszista Jim Crow-karakterét és a Toy Story 2 stáblista utáni szexista jelenetét is.

A Metoo hatására utólag kivágtak egy jelenetet a Toy Story 2-ből

A játékok közötti zaklatás sem illendő. A közelmúltban látott napvilágot a Toy Story 4, ami óriási sikernek örvend az Egyesült Államokban, ezért a rajzfilmet forgalmazó Disney kiadta a korábbi részeit is újra. Ugyanakkor a Guardian kiszúrta, hogy a második rész vége-főcíméből kivágtak egy kellemetlen jelenetet.

Sőt, a Suzy és Tekergő legújabb, szintén a Disney+-ra érkező feldolgozásában megváltoztatták az eredeti rajzfilm Sziámi macska-dalát is, amelyet sokan

lekezelőnek tartanak az ázsiaiakra nézve.

Egy sokáig klasszikusnak tartott Disney-film azonban nem úszta meg ennyivel: az 1946-os Rémusz bácsi meséjét a stúdió olyannyira igyekszik elsüllyeszteni, hogy fel sem kerül az online katalógusába.

A film annak idején az év legnagyobb kasszasikerét aratta, két Oscar-díjra jelölték, amiből egyet el is nyert – Zip-A-Dee-Doo-Dah című dala hosszú ideig a Disney legismertebb slágerének számított. Sokat elmond az idők változásáról, hogy a főszerepet alakító James Baskett még tiszteletbeli Oscart is kapott az alakításáért – ma pedig épp az ő figurája kelti a legnagyobb felháborodást.

A film egy Johnny nevű kisgyerekről szól, aki nagyszülei déli ültetvényeire utazik családjával – ott azonban szülei különválnak, Johnny pedig úgy dönt, apja után világgá megy. Találkozik Rémusz bácsival, aki a Nyúl testvérről, Medve testvérről és Róka testvérről szóló meséivel először maradásra bírja a fiút, majd további történeteivel – melyek érdekes módon mindig a kisgyerek valós problémáira reflektálnak – jobb kedvre is deríti őt. A filmben animált állatok keverednek az élő szereplőkkel – ez a technika akkoriban nagy népszerűségnek örvendett, ma pedig ismét reneszánszát éli.

Bár sokan már bemutatójakor kikeltek a film ellen,

néhány rasszista megjegyzés akkoriban még nem állt egy mozisiker útjában. Az azonban már jelzésértékű volt, hogy a Disney évtizedekkel később sem adta ki a Rémusz bácsi meséit DVD-n vagy kazettán – ennek ellenére illegális vagy félhivatalos változatban Georgiában és néhány államban mai napig kapható.

Bár a stúdió úgy tűnik, igyekszik elfelejteni a filmet, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy a Disneylandben és a Walt Disney Worldben továbbra is vígan működjön a film inspirálta Splash Mountain hullámvasút-látványosság – igaz, az inkább csak az animált állatokra koncentrál, és nem a film rasszista jellegére.

Mi a baj ezzel az első látásra ártatlannak tűnő mesével?

A vádak szerint például az, hogy a fehér és fekete figurák nagyon is úgy viselkednek, mintha rabszolgatartók, illetve rabszolgák lennének – a film pedig inkább elmosni és nem tisztázni igyekszik a közöttük lévő kapcsolatot.

false

Az egyetlen, jelzésértékű mozzanat az, hogy a játékidő végén Rémusz bácsi úgy dönt, elhagyja az ültetvényt – ami azt jelenti, hogy nem rabszolgaként dolgozott ott. A film túlidealizált és sztereotipikus ábrázolásmódja sem fekszik már a mai nézőknek. Épp ezért sokak szerint nem is baj, hogy a Rémusz bácsi meséi című film lassan feledésbe merül, hiszen egy letűnt kor alkotása.

Mások viszont igyekeznek a film pozitívumaira összpontosítani – például hogy a Disney történelmében ez volt a második olyan film A három lovag után, amelyben élő és animált szereplők egy filmkockán szerepeltek. Petíció is indult azért, hogy a film végre megjelenjen DVD-n.

A filmtörténészek többsége is amellett érvel, hogy a filmet tegye elérhetővé a stúdió: az ilyen ellentmondásos mozik ugyanis segítenek megérteni a történelmi rasszizmust, és kiváló oktatási alapanyagokként szolgálhatnak. Nem ez az első eset, amikor egy klasszikus mozi rasszizmusa felháborodást vált ki: az Egy nemzet születése című film (1915) plakátját a tiltakozások miatt kénytelenek voltak levenni egy kaliforniai egyetem faláról. Az akarat diadalát pedig a Youtube tiltotta le.

A Youtube betiltotta Az akarat diadalát, de az Olympiát nem: Leni Riefenstahl felemás megítélése

Mi a különbség? Jó pár éve nyilvánvalóvá vált már, hogy az internet nem az az utópisztikus hely, ahogy annak idején naivan elképzelték. A társadalmak demokratizálásának és a tudás szabad áramlásának szuperfegyvere helyett az emberek inkább macskás videókat néznek rajta, mindenféle petíciókat indítanak, és szabadjára engedik a bennük lakozó trollt, rasszistát, hímsovinisztát stb.

Ezek a filmek ugyan jóval rasszistábbak a Rémusz bácsinál, de a filmtörténeti jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Maga a Disney-vezér, Bob Iger 2011-ben azt nyilatkozta, hogy sok ember számára a film ma már kellemetlen érzéseket válthat ki, ezért nekik sem érdekük, hogy bármilyen formában visszahozzák, még akkor sem, ha pénzt lehetne csinálni belőle.

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.