Novemberben elindul Disney+ nevű streamingszolgálatás Amerikában (Európában várhatóan csak jövő év elején lesz elérhető). Természetesen mindenki a mézesmadzagként belógatott címekért, a Star Wars- és Marvel-sorozatokért várja a startot; de az is lehet, hogy valakit az olyan teljesen felesleges rebootok hoznak lázba, mint a Reszkessetek betörők!, a Tucatjával olcsóbb vagy az Egy ropi naplója.
A Disney+-on azonban nem csak vadonatúj és Netflixről kivont tartalmak lesznek majd elérhetők, hanem a Disney szinte teljes filmkínálata is – kisebb-nagyobb változtatásokkal. A hírek szerint a platform kedvéért kivágták az eredeti Dumbo rajzfilm rasszista Jim Crow-karakterét és a Toy Story 2 stáblista utáni szexista jelenetét is.
A Metoo hatására utólag kivágtak egy jelenetet a Toy Story 2-ből
A játékok közötti zaklatás sem illendő. A közelmúltban látott napvilágot a Toy Story 4, ami óriási sikernek örvend az Egyesült Államokban, ezért a rajzfilmet forgalmazó Disney kiadta a korábbi részeit is újra. Ugyanakkor a Guardian kiszúrta, hogy a második rész vége-főcíméből kivágtak egy kellemetlen jelenetet.
Sőt, a Suzy és Tekergő legújabb, szintén a Disney+-ra érkező feldolgozásában megváltoztatták az eredeti rajzfilm Sziámi macska-dalát is, amelyet sokan
lekezelőnek tartanak az ázsiaiakra nézve.
Egy sokáig klasszikusnak tartott Disney-film azonban nem úszta meg ennyivel: az 1946-os Rémusz bácsi meséjét a stúdió olyannyira igyekszik elsüllyeszteni, hogy fel sem kerül az online katalógusába.
A film annak idején az év legnagyobb kasszasikerét aratta, két Oscar-díjra jelölték, amiből egyet el is nyert – Zip-A-Dee-Doo-Dah című dala hosszú ideig a Disney legismertebb slágerének számított. Sokat elmond az idők változásáról, hogy a főszerepet alakító James Baskett még tiszteletbeli Oscart is kapott az alakításáért – ma pedig épp az ő figurája kelti a legnagyobb felháborodást.
A film egy Johnny nevű kisgyerekről szól, aki nagyszülei déli ültetvényeire utazik családjával – ott azonban szülei különválnak, Johnny pedig úgy dönt, apja után világgá megy. Találkozik Rémusz bácsival, aki a Nyúl testvérről, Medve testvérről és Róka testvérről szóló meséivel először maradásra bírja a fiút, majd további történeteivel – melyek érdekes módon mindig a kisgyerek valós problémáira reflektálnak – jobb kedvre is deríti őt. A filmben animált állatok keverednek az élő szereplőkkel – ez a technika akkoriban nagy népszerűségnek örvendett, ma pedig ismét reneszánszát éli.
Bár sokan már bemutatójakor kikeltek a film ellen,
néhány rasszista megjegyzés akkoriban még nem állt egy mozisiker útjában. Az azonban már jelzésértékű volt, hogy a Disney évtizedekkel később sem adta ki a Rémusz bácsi meséit DVD-n vagy kazettán – ennek ellenére illegális vagy félhivatalos változatban Georgiában és néhány államban mai napig kapható.
Bár a stúdió úgy tűnik, igyekszik elfelejteni a filmet, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy a Disneylandben és a Walt Disney Worldben továbbra is vígan működjön a film inspirálta Splash Mountain hullámvasút-látványosság – igaz, az inkább csak az animált állatokra koncentrál, és nem a film rasszista jellegére.
Mi a baj ezzel az első látásra ártatlannak tűnő mesével?
A vádak szerint például az, hogy a fehér és fekete figurák nagyon is úgy viselkednek, mintha rabszolgatartók, illetve rabszolgák lennének – a film pedig inkább elmosni és nem tisztázni igyekszik a közöttük lévő kapcsolatot.
| ||
Az egyetlen, jelzésértékű mozzanat az, hogy a játékidő végén Rémusz bácsi úgy dönt, elhagyja az ültetvényt – ami azt jelenti, hogy nem rabszolgaként dolgozott ott. A film túlidealizált és sztereotipikus ábrázolásmódja sem fekszik már a mai nézőknek. Épp ezért sokak szerint nem is baj, hogy a Rémusz bácsi meséi című film lassan feledésbe merül, hiszen egy letűnt kor alkotása.
Mások viszont igyekeznek a film pozitívumaira összpontosítani – például hogy a Disney történelmében ez volt a második olyan film A három lovag után, amelyben élő és animált szereplők egy filmkockán szerepeltek. Petíció is indult azért, hogy a film végre megjelenjen DVD-n.
A filmtörténészek többsége is amellett érvel, hogy a filmet tegye elérhetővé a stúdió: az ilyen ellentmondásos mozik ugyanis segítenek megérteni a történelmi rasszizmust, és kiváló oktatási alapanyagokként szolgálhatnak. Nem ez az első eset, amikor egy klasszikus mozi rasszizmusa felháborodást vált ki: az Egy nemzet születése című film (1915) plakátját a tiltakozások miatt kénytelenek voltak levenni egy kaliforniai egyetem faláról. Az akarat diadalát pedig a Youtube tiltotta le.
A Youtube betiltotta Az akarat diadalát, de az Olympiát nem: Leni Riefenstahl felemás megítélése
Mi a különbség? Jó pár éve nyilvánvalóvá vált már, hogy az internet nem az az utópisztikus hely, ahogy annak idején naivan elképzelték. A társadalmak demokratizálásának és a tudás szabad áramlásának szuperfegyvere helyett az emberek inkább macskás videókat néznek rajta, mindenféle petíciókat indítanak, és szabadjára engedik a bennük lakozó trollt, rasszistát, hímsovinisztát stb.
Ezek a filmek ugyan jóval rasszistábbak a Rémusz bácsinál, de a filmtörténeti jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Maga a Disney-vezér, Bob Iger 2011-ben azt nyilatkozta, hogy sok ember számára a film ma már kellemetlen érzéseket válthat ki, ezért nekik sem érdekük, hogy bármilyen formában visszahozzák, még akkor sem, ha pénzt lehetne csinálni belőle.
